2024. 02. 23., péntek
Alfréd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az agrárdigitalizáció szerepe a fenntartható gazdálkodásban és a körforgásos gazdaságban

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2022/11/05

A fenntarthatóság a folyamatos létezés képessége - a körforgásos gazdaságban a gazdasági tevékenység építi és újjáépíti a rendszer egészségi állapotát. A biomassza-alapú gazdaság a megújítható biológiai erőforrások termesztését, majd élelmiszer-, takarmány-, bioenergia- és egyéb bioalapú termékcélú feldolgozását jelenti magasabb hozzáadott értékű termékké.

Ebben a folyamatban hangsúlyos szerepet kap az integrált és változatos termelési rendszer és mezőgazdasági gyakorlat, beleértve a 4. és 5. ipari forradalom vívmányait és a precíziós technológiát is.

A hazai mezőgazdaság eddigi legnagyobb technológiai ugrását az 1970-es években élte meg az amerikai nagyüzemi technológiai láncok és a hozzá kapcsolódó tudás megvételével. Akkor a világszínvonalú technológia segítségével közel kétszeresére sikerült növelni a termelés volumenét és minőségét. Ma hasonló lehetőség előtt állunk, de most nem a gépi technológia fejlesztésével érhetünk el sikereket, hanem az infokommunikációs eszközök fejlesztésével, elterjesztésével és a hozzá kapcsolódó tudás termelői szintre történő kijuttatásával. Az informatikai eszközök és alkalmazások a termelés volumenének bővítésében, a minőség javításában és a hatékony termelésben támogatják a gazdálkodókat, valamint az élelmiszer-fogyasztók által történő ellenőrizhetőség lehetőségét és a környezeti fenntarthatóság elősegítését is támogatják. Az ágazati szintű hatékonyságnövelés érdekében fontos, hogy a szolgáltatást nyújtó alkalmazások képesek legyenek egymással automatikusan kommunikálni, együttműködni, hogy a humán beavatkozás minimális legyen.

A hatékonyság, az egyes termékpályák jövedelmének és profitjának növekedése számos tényezőtől függ, de egyik meghatározó eszköze a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, adatok gyűjtése, adatbázisok építése, automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése mindezen eszközök integrálásával. A hazai agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok. A meglévő fejlesztések szigetszerűen működnek, azokat emberek kötik össze, jelentős adat- és adatminőség-vesztést eredményezve. A támogatásokkal vásárolt technológiák alapfelszereltségébe tartoznak az „intelligenciát” biztosító eszközök, azok azonban csak megfelelő integráltsággal biztosítanak valódi gazdasági előnyt.

A költségcsökkentés mellett fontos szempont a piaci adatok, információk alapján a jövedelem növekedése is. A termékpályák finanszírozói a fogyasztók, akik elvárásaikkal, döntéseikkel meghatározzák a termékpályákon elérhető összes jövedelmet. Az informatika az adatbázisokon és elemzéseken keresztül képes összekapcsolni a fogyasztókat a termelőkkel a leghosszabb termékpályákon is. Az informatikai eszközök, megoldások, alkalmazások, szolgáltatások rendelkezésre állnak. A hazai informatikai cégek rendelkeznek a szükséges megoldásokkal. Erősnek mondható az agrárinformatika területén végzett kutatás-fejlesztési tevékenység is. Az ágazatban az informatika felhasználása a termelésre összpontosít sok szigetszerű megoldással, ami csak minimális költségcsökkentést eredményez, de nem járul hozzá az ágazat hatékonyságának növekedéséhez.

A hazai mezőgazdaságban az informatikai megoldások terjedésének legfőbb gátja a humánerőforrás felkészületlensége, készsége és attitűdje.

A mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve 3000 az informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakember hiányzik ma az ágazatból. További gátat jelent a támogatáspolitika, amely az agrárinformatikai innovációt, a meglévő termékek elterjesztését, valamint a szükséges képzést és tanácsadást nem tekinti prioritásnak. Sem uniós, sem hazai források nem támogatják a termelők szükséges fejlesztését, attitűdváltását, sem az alkalmazások, szolgáltatások fejlesztését és elterjedését. Nem optimális a szabályozási környezet sem, mert nem veszi figyelembe az új technológiák megjelenését, azok gazdasági hatását, így jelentősen nehezítik például a nemzeti adatvagyonhoz üzleti céllal való hozzáférést, valamint a drónok termelési célú alkalmazását.

Az alkalmazói oldal többsége jelenleg nem rendelkezik megfelelő képességekkel és készségekkel az informatikai rendszerek felhasználó szintű alkalmazására. Csak igen kis mértékben merül fel az igény új rendszerek beszerzésére, alkalmazására. A képességek és készségek hiánya a tanácsadói hálózatokra is jellemző, így az innovációs termékpálya nem ér el a termelői szintig. Meg kell említeni, hogy a termelők felé szolgáltató állami és kamarai szervezetek vezetőinek, döntéshozóinak többsége sem ismeri a rendelkezésre álló lehetőségeket. A szabályozás nem veszi figyelembe a technológia fejlődését, alkalmazási lehetőségeit és azok versenyelőnyét. Az online ügyintézés, az elektronikus azonosítás, az adatok többszöri bekérése, az adatok megosztásának hiánya (pl. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer: MEPAR), a drónok használatának korlátozása mind olyan terület, amely erőforrásokat von el a termelői szintről, vagy a lehetséges előnyök elérését korlátozza. 

A szabályozás területén fel kell oldani a nemzeti adatvagyonhoz történő hozzáférés korlátozását. A termelők részére prioritást élvező adatokhoz (időjárás, növényvédelem, térképészet, piaci, támogatási stb.) való hozzáférés a termelői döntéshozás minőségének javítását szolgálja, így közvetlen hatékonyságnövelő eszköz, az ilyen adatokat előállító szervek állami finanszírozása pedig egyfajta termelői támogatásként fogható fel.

A támogatási rendszer nem kezeli prioritásként sem az informatikai fejlesztést és terjesztést, sem a szükséges humánerőforrás fejlesztések támogatását.

A támogatások szükségesek lennének a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokkal szemben felhalmozott hátrányok csökkentéséhez. 

Oláh Judit és Popp József A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia című kötete végigköveti annak a rendszerszintű változásnak minden elemét, amely az áruk előállítása, fogyasztása és hulladékkezelése terén megkerülhetetlen. Bemutatja a fenntartható élelmiszer-ellátás kihívásait, kitérve az élelmezés- és környezetbiztonsági kérdésekre is. A könyv a gazdák és a mezőgazdasági vállalkozók mellett hasznos szakmai forrás a magyar agrároktatás szereplői és a szakmai érdekképviseleti szervezetek számára is.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A legfontosabb földügyi változások 2023-ban
Jól ismert, hogy a magyar birtokpolitika gerincét a Földforgalmi szabályozás és a Termőföldvédelmi törvény adja. Ezeknek a változását mindig kiemelt figyelem övezi, hiszen a termőföldek tulajdonjogát és használatát egy ország mindig stratégiai kérdésnek tekinti.
Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.
Nem mondanak le az új, magyar növényfajták nemesítéséről
Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.
Elhúzták a mézesmadzagot
Ismerje meg a napraforgó ezer titkát egy csepp mézben – ezzel a szlogennel hirdetett kampányt a napraforgóméz népszerűsítéséért az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
A közép-ázsiai piacra törne be Magyarország
Közép-Ázsia legjelentősebb élelmiszer- és ital szakkiállításán, a kazahsztáni FoodExpo Qazaqstan-on képviseltetik magukat a magyar élelmiszergyártók az Agrármarketing Centrum közösségi standján.
Bolygó-szerte viszik a magyar agrártermékek jó hírét
Mozgalmas évet zár 2023-ban az Agrár Marketing Centrum (AMC). Az immár megszokott programokon kívül sikeresen zárták a kétévente megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt, az OMÉK-ot, amely az idén már a 81. agrár seregszemlét jelentette. Ondré Péterrel, az AMC ügyvezetőjével értékeltük az idei évet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza