A borkultúra és a borfogyasztás növeléséért dolgoznak

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2022/11/06

Nyitrainé habil. Dr. Sárdy Diána Ágnes
Egyetemi docens

A szőlőtermesztés és borkészítés mindig is fontos volt a magyar társadalomnak, miként a borkultúra is szerves része volt történelmünknek. A borkultúrának igen gazdag a szakirodalma, hiszen évezredekkel ezelőtt kezdődött meg az írása. Bár Sárdy Diána családja nem kötődik a borhoz, borkészítéshez, mivel Budán született, de mivel gyermekkorában minden nyarat a nagyszülőknél töltötte Balatonalmádiban, így óhatatlanul találkozott a Balaton-felvidéki házi kiskerti szőlőtermesztőivel. Szép emléket őriz a nagyszülők utcájában lakó Karcsi bácsiról, aki odahaza – nem éppen szakszerűen – „csinálta” a pincéjében a borát, amit persze, gyerekként még nem kóstolt. 

Akkor még nem gondolta, hogy a szőlészettel, borászattal ilyen szoros kapcsolata lesz. A régi Kaffka Margit gimnáziumban érettségizett, jó tanulóként minden iránt érdeklődött, először az ELTE földrajz szakára jelentkezett, ahová viszont nem vették fel. A szülők azonban nem hagyták, hogy ne tanuljon tovább, beíratták az akkori Kereskedelmi és Vendéglátói Idegenforgalmi főiskolába, amit kétéves posztgraduális képzésben jó eredménnyel el is végzett. Ezzel a felsőfokú szakképesítéssel jelentkezett a Villányi úti Kertészeti Egyetemre, ahová a jó bizonyítványnak köszönhetően azonnal felvették. Innentől kezdve egyenes út vezetett a tanári pályához, miután a borászati tanulmányait is kiváló eredménnyel fejezte be. Az intézetigazgató saját bevallása szerint a tanulás életre szóló program, ezért is maradt az egyetemen, ahol doktori címet szerzett 2005-ben, és nemrég kapta meg a habil címet is. (A habilitáció (habil.) a PhD tudományos fokozatot követően megszerezhető, az egyetem által adományozható cím az oktatói és előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. Az egyetem a habilitációval elsősorban azt ismeri el, hogy valaki „katedrára termett”, vagyis, hogy mennyire áll készen az egyetemi oktatásra, tudását pedig szóban és írásban magas színvonalon, valamint idegen nyelven is át tudja-e adni a hallgatóknak. A cím megszerzését követően a Dr. után használható a habil rövidítés.)

Az intézetről szólva Sárdy Diána elmondta, hogy a MATE megalakulásával a szőlészet és a borászat új rangot kapott. A kiemelt szerep egyben új kötelezettségekkel, felelősséggel is jár, ugyanakkor az egyetem vezetése is fontosnak tartotta, hogy önálló intézetben foglalkozzanak a szőlészet és borászat tanításával, mivel speciális képzésről van szó. Ez a két tantárgy különvált az élelmiszer-, és a kertészettudománytól, mivel az agráriumban nincs még egy olyan terület, mint a szőlészet, borászat, ahol a szőlőtermesztés technológiája és a feldolgozás ennyire szorosan összekapcsolódna. Hogy példával illusztráljuk, már a szőlőtermesztés során a nitrogén utánpótlás befolyásolja a készített bor aromaképletét. Ezzel szemben a ketchup készítésénél, a paradicsom fajtaismerete ennyire nem befolyásolja a végtermék minőségét. S az is erősíti az intézet létjogosultságát, hogy 1993-ban külön bortörvényt alkotott az Országgyűlés, amely igen részletesen, pontosan szabályozza a hazai szőlő-borágazat működését. A bor nem élelmiszeripari, hanem mezőgazdasági termék, és külön tudománya, diszciplinája van.

A szőlő-bor ágazat az elmúlt három évtizedben nagyon nagy fejlődésen ment keresztül. A rendszerváltás után megnyíltak a családi és céges pincészetek is, magával hozva a 23 magyar borvidék sajátos, jellemző bor ízvilágát, karakterét. Divatszakmává vált a borkészítés, nagyon sok tehetős befektető, kiváló borász látta meg a piaci lehetőségeket, és hozott létre saját birtokot. A Szőlészeti Borászat Intézet a kutatás-fejlesztésben mindig is élen járt. Azzal, hogy az Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete, azzal jelentősen koncentrálódott az oktatási és a kutatási tevékenység is. Külön lehetőség számukra, hogy a volt Badacsonyi és a Kecskeméti Kutatóállomást, valamint a gyöngyösi és keszthelyi képzési hely összes szőlőterületét, pincészetét is hozzájuk csatolták. Mivel a MATE alapítványi fenntartásba került, így a piaci szemlélet, és egy fenntartható intézmény kialakítása alapvető fontosságúvá vált. 

Sárdy Diána a képzési lehetőségekkel kapcsolatban elmondta, hogy az alap, és a mesterszakon kívül (lásd keretes anyag) hosszabb távon tervezik a szőlészeti, borászati doktori iskola kialakítását. Tervezik az angol nyelvű oktatás megvalósítását is annak érdekében, hogy minél több külföldi diák tudjon bekapcsolódni az intézet oktatási-kutatási munkájába. A publikációs tevékenységük nem csak tudományos közlemények, illetve az oktatást, és ismeretterjesztést szolgáló szakkönyvek megjelentetését takarja. A munkatársak számos szakmai lap szerkesztőbizottságának tagjai, emellett rendszeresen tartanak előadásokat kertbarátok, szakmai és külső érdeklődők számára.  A szakmai partnerek lehetőséget adnak a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására, az aktuális szakmai kihívások, problémák megismerésére. A kutatási eredményekkel folyamatosan bővítik, fejlesztik a tananyagaikat is.

A borágazatot is ugyanúgy sújtja a munkaerőhiány, mint az agrárium más ágazatait, mint például a kertészeti ágazatot. A témát azonban ketté kell választani, mert más a kétkezi munkáshiány, és más a szakember hiány. A kétkezi munkásokból azok hiányoznak leginkább, akik értenek a szőlő metszéséhez, gondozásához, és a szüreteléshez is. Az egyetemet végzett szőlész, borász mérnökökből, szakemberekből nem volna hiány, mert a Budai Campusról évente 25-30 fiatal diplomás lép ki a nagybetűs életbe, akiket – mivel piacképes tudással rendelkeznek – a borszakma foglalkoztatni tudna. A probléma csak az, hogy a diplomás borászok közül sokan nem a szakmában helyezkednek el, hanem pályaelhagyók lesznek. A munkaerőhiányon a precíziós eszközök elsősorban a szőlőtermesztésben enyhítenek, a borászatban a digitalizálás jelenti a precíz gazdálkodást.   

Ezért is kérdeztem az intézetigazgatót arról, hogy ki a jó hallgató? Sárdy Diánának először az a szó jutott eszébe, hogy aki zsivány. Akinek csillog a tekintete, van élet a szemében, és a jó értelemben vett dörzsöltséggel rendelkezik. Olyan hallgatókat fogadnak szívesen, akik kreatívan állnak a probléma megoldásához, és aki komplex módon, összefüggéseiben kezeli az ügyeket, és nem utolsó sorban mind az öt érzékszerve jól működik. A borászatot csak elkötelezetten, szívvel-lélekkel szabad művelni. Az egyetemen a kulturált borfogyasztást tanítják, képviselik, ezért is fogtak össze a Magyar Bor Akadémiával, és tartanak közös programokat, előadásokat, kóstoltatásokat. 

A jelenlegi kutatási témák közül kiemelt helyen szerepel a klímaváltozással járó szőlőtermesztési, borkészítési kihívások megválaszolása. Az intézet ugyanis nagyon szoros kapcsolatban van a hazai borágazat szereplőivel. A klímaváltozással kapcsolatos problémák elsősorban a szőlőtermesztésben jelentkeznek. A képzésben lefedik a hazai szőlőfajtákat, de a világfajtákkal is meg kell ismerkedni a hallgatóknak. Az, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg idehaza is a szőlő világfajták (Syraz, Malbeck, Pinotage), az a borászatok miatt van, akik kísérleteznek ezekkel a számunkra idegen fajtákkal.

Az intézet „csak” a hazai, 1200 szőlőfajtával foglalkozik, azok között keresik azokat a szőlőfajtákat, amelyek a klímaváltozás során is jól teljesítenek. Elsősorban a fajták rezisztenciáját, ellenálló képességét kutatják, fejlesztik, mivel a melegedés következtében új károkozók jelennek meg a szőlőültetvényekben. A legújabb ilyen betegség a fekete rothadás, amely a kutatások középpontjában áll, mert a rezisztens fajtákat is megtámadja.

Az intézetben sikerült egy olyan csapatot kialakítani, akik között nagyon jó a szakmai kapcsolat, ezáltal a képzések korábbi hiányosságait is sikerült megszüntetniük, és a gyakorlati képzés is könnyebben megvalósítható. Szerencsések abban is, hogy a kutatásokat koncentráltan tudják végezni az oktatók bevonásával, és az oktatásban sincs lyukas óra a tanárhiány miatt, mert a kutatók is részt vállalnak az oktatási tevékenységekben. Hosszabb távú terveik között szerepel olyan beruházás megvalósítása, amely lehetővé teszi a pezsgő készítését. Meg kívánják erősíteni a szaktanácsadói hálózatot, s a szőlész-borász szakon angol nyelvű képzést is be fognak indítani 2023 szeptemberben. Az intézet a hazai borkultúra és borfogyasztás növelését annál is inkább tűzte ki alapvető célként, mert idehaza csökken az egy főre jutó éves borfogyasztás. Pedig a kulturált borfogyasztásnak igen pozitív élettani hatása van az emberi szervezetre. 

Szőlész-borász mérnök BSc képzés

A szőlész-borász mérnök BSc képzés célja olyan szőlész-borász mérnökök képzése, akik a megszerzett szőlőtermesztési-borászati és ezzel összefüggő piaci ismereteik birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó szőlészeti-borászati munka szervezésére és irányítására; alkalmasak önálló borászati gazdaságok létrehozására és azok üzemeltetésére, valamint borászati termékek forgalmazására; megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatásához. Elhelyezkedési lehetőségeket is ajánlanak a diploma megszerzése után. A képzés szakfelelőse Nyitrainé habil. Dr. Sárdy Diána Ágnes, egyetemi docens, az oktatás nappali és levelező tagozaton történik.
A szőlész-borász mérnök MSc képzés célja okleveles szőlész-borász mérnökök képzése, akik tisztában vannak a szakmájukat megalapozó interdiszciplináris alaptudományi (természet- és társadalomtudományi) ismeretkörökkel, ismerik a szőlő-bor ágazat, a borpiac jellemzőit, innovatív és naprakész eredményeit, a szakágazat évezredes hagyományait, befogadják e szakterület magyar kultúráját, európai, nemzetközi szemléletét, és készség szintjén használják a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szőlő-bor ágazat működésének alapelveiben, képesek e speciális szakterületen szerzett tudásuk nemzetközi körben történő művelésére. Míg az alapképzésben a gyakorlati tudásra helyezik inkább hangsúlyt, addig az MSc képzésben mélyebb, bővebb szakmai ismeretekre lehet szert tenni. A képzés szakfelelőse Dr. Bisztray György Dénes egyetemi tanár, és szintén nappali és levelező tagozaton folyik a képzés.
A szőlész-borász felsőoktatási szakképzés (a szakfelelős Dr. Varga Zsuzsanna, nappali és levelező tagozatra lehet jelentkezni, a képzési helyek a Károly Róbert Campus (Gyöngyös) és a Georgikon Campus (Keszthely). A megszerzett szakképzettség: felsőfokú szőlész-borász mérnökasszisztens. A képzés célja olyan szőlész-borász szakemberek képzése, akik gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, képesek a meg tanult ismereteket integráltan alkalmazni, előre nem látható helyzeteket is részben vagy teljesen megoldani. Alkalmasak a szőlő termesztéstechnológiájának megtervezésére, az ökológiai és agrotechnikai tényezőkhöz való adaptálására, a termesztéstechnológiai munkaműveletek megszervezésére, végrehajtására, a végrehajtás irányítására, ellenőrzésére. Jártasak a borászati műveletek alkalmazásában, olyan elméleti és gyakorlati szakismerettel rendelkeznek, mely alapján a technológia által megkövetelt beavatkozásokat el tudják végezni.
Külhoni képzés keretében hirdetik meg a Vintage Master képzést, amelynek köszönhetően számos külföldi egyetemmel tartanak folyamatos oktatási és szakmai kapcsolatban. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete a képzés alapítása óta vesz részt az International Vintage Master képzésben, melynek célja olyan szőlész-borász szakemberek képzése, akik a szőlőtermesztési és borászati tanulmányokon túl gazdasági és kulturális ismeretekkel is rendelkeznek, valamint átlátják és ismerik a terroir szemlélet részleteit. Jelenleg a MATE és a képzést vezető Ecole Supérieure d’Agricultures (Franciaország) mellett az alábbi intézmények vesznek részt az oktatásban: Universitá Cattolica del Sacro Cuore (Olaszország); Universidad politecnica de Valencia (Spanyolország); Universidade de Traos-Os-Montes e Alto Douro (Portugália); Ecole d’Ingénieurs de Changins (Svájc); Pontificia Universidad Catolica de Chile (Chile); University of Stellenbosch (Dél-Afrika).

Az aktuális információkat, ideértve az új programot is, minden érdeklődő megtalálja a www.vintagemaster.com oldalon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai