2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A magyar növénynemesítés nemzeti érdekünk!

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Dr. Kruppa József PhD, 2022/11/08

Mivel elsődleges szakterületem a növénynemesítés, ezért erről fogalmaztam meg jelen rövid írásomat.

A magyar növénynemesítésnek az 1862/63. évi katasztrofális aszály adott lendületet, amikor Mokry Sámuel (1832-1909) Békés megyei birtokán elkezdte a búza nemesítését. Bízom benne, hogy ez a 160 évvel későbbi, 2022. évi -  szintén katasztrofális aszály - rádöbbenti a termelőket, hogy a jobb termésbiztonságú, szárazságtűrőbb és kiváló minőségű magyar fajtákat részesítsék előnyben, amelyek ebben évben is bebizonyították, hogy sokat számít az, hogy a Kárpát Medence a bölcsőjük.  Ráadásul a vetőmagjuk is olcsóbban beszerezhető, mint a külföldi fajtáké. Mokry Sámuel búzanemesítő 160 évvel korábbi kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta. Kenessey Kálmán 1874-ben erről megjelent könyvének hatására számos uradalomban megindul a nemesítő munka. A korszak további kiemelkedő növénynemesítőinek (főként az uradalmakban) köszönhetően a magyar növénynemesítés a világ élvonalába került.

A rendszerváltás után magára hagyott, a létéért küzdő és folyamatosan átszervezett magyar állami növénynemesítés és az újraéledő magánnemesítés viszont még mindig jelentős eredményeket produkál, amelyet ’A magyar növénynemesítés eredményei az ezredfordulón’ című 2019-ben kiadott könyv részletesen bemutat. Aggodalomra adnak viszont okot a közelmúlt felgyorsult, kedvezőtlen történései - a magyar fajták drasztikusan csökkenő részaránya a hazai vetésterületeken és a vetőmag exportban egyaránt. Már ott tartunk, hogy a kukorica, napraforgó és repce után kiváló búzafajtáinkat is kiszorítják a piacról a külföldi cégek, amelyek marketing tevékenységével, ’meggyőző erejével’ szinte lehetetlen versenyezni. 

Nagyon fontos azonban azt világosan látni – és szintén remélem, hogy a döntéshozók is belátják -, hogy Magyarországnak ez a folyamat nem lehet érdeke, ami jelenleg ezen a létfontosságú, élelmezés biztonságunkat alapjaiban meghatározó, innovatív szakterületen folyik! – mert ezzel egyre szegényebbek és kiszolgáltatottabbak vagyunk. A külföldön, vagy a külföldi nemesítő cégek által a magyarországi nemesítő telepeiken nemesített fajta – újabban az ebben érdekeltek már megtévesztően ezt is ’magyar fajtaként’ emlegetik - és az ezekből itthon előállított, ’összeszereltetett’ - szintén megtévesztően ’magyarnak’ nevezett - vetőmag a magyar növénynemesítés és az ország gazdasága és szuverenitása ellen dolgozik!

Ráadásul, ha ezt a vetőmagot a külföldi cégek exportálják, akkor azt sokan szakmai (NAK) és szakmaközi szervezetek (VSZT) és döntéshozók (FM) is megtévesztő módon magyar vetőmag exportnak is tekintik. Világosan kell látni - ez nem Magyarország exportbevétele, nem az országunkat gazdagítja!  Ezért a magyar növénynemesítést jelentős nemzeti értékként és érdekként kell kezelni, különösen ebben a háborús, esztelen szankciókkal terhelt időszakban, amely rávilágít arra is, hogy mennyire fontos az önellátás - elsősorban az élelmezés területén (élelmezésbiztonság!), hogy a fajtától (vetőmagtól) az asztalig minden összetevője, előállítója magyar legyen! 

A Magyar Növénynemesítés – kormányzati akarat mellett – még képes folytatni több mint 160 éves eredményes küldetését egy önellátó és szuverén élelmiszergazdaság megteremtésében. Élelmiszer előállításunkat elsősorban magyar fejlesztésű (nemesítésű), itthon előállított biológiai alapjainkra kell újból felépíteni, amelyeknek a kiváló ökológiai adottságokkal rendelkező Kárpát - medence a bölcsője. Vissza kell szerezni elvesztett itthoni és export vetőmag piacainkat – ez az ország érdeke!
A következőkben a Kruppa-Mag Kutató Kft., mint kizárólag magyar tulajdonú ’nemesítőház’ fajtáiról és azok jelentőségéról szeretném tájékoztatni a kedves olvasót.

Tömegtakarmány termesztésünk biológiai alapjai a klímaváltozás tükrében

A Ryefood rozs fajtánkat egyre nagyobb mértékben termesztik zöldtakarmánynak (rozs szilázs), amelynek nagy előnye, hogy korán ad jó minőségű tömegtakarmányt – ezzel biztosítva a tömegtakarmány szükséglet egy részét. Ugyanezt tudják a Hungaro és Dimenzio tritikálé fajtáink és pillangós keverékeik (őszi bükkönyös és őszi borsós) is – 10-14 nappal később betakarítva. Dimenzio szilázs1 keverék:  Dimenzio  tritikále – őszi borsós szilázs vetőmag keverék (29% borsó, 71% tritikále vetőmag). Javasolt vetőmag mennyiség: 140  kg/ha. Dimenzio szilázs2 keverék:  Dimenzio  tritikále – őszi bükkönyös (szöszös+pannon) szilázs vetőmag keverék (23% bükköny, 77% tritikále vetőmag). Javasolt vetőmag mennyiség: 130  kg/ha. A pillangós társnövénye a Szarvasi Medicago Kft. kiváló fajtái (Karolina, Paula), amelyek már ilyen keverékben (társítva) ki lettek próbálva.

A Dimenzio tritikále fajtánk – a Hungarohoz hasonlóan – önmagában is nagy mennyiségű és kiváló szilázs hozamra képes, viszont ezekkel az őszi pillangósokkal társítva – mivel a társított fajták harmonikusan együtt fejlődnek a Dimenzio tritikálével és a pillangós ellátja + N-el is – nagyobb mennyiségű, magasabb fehérje tartalmú és kiváló  rostemészthetőségű szilázst produkálnak. Betakarításukat (kaszálás) a tritikále kalászolás kezdetére kell időzíteni, amely átlagos évjáratban április 20-25 között van. A területet a betakarításuk után még tavaszi fővetésű növényekkel eredményesen lehet hasznosítani, nem zsarolják ki a talaj tápanyag - és vízkészletét. Logikusan várható a tömegtakarmányként (szilázs) történő termesztés és hasznosítás további növekedése, mert ezzel az állattenyésztés biztonságosan termeszthető, magas fehérjetartalmú (18-23%) és sok mészthető (75-80%-ban) rostot tartalmazó tömegtakarmányt tud felhasználni. Az utóbbi években a rozs szilázsnak különösen nagy jelentősége van a tejelő tehenészetek takarmányozási stratégiájában, amit nagyszerűen ki lehet egészíteni tritikálé szílázzsal és őszi borsós, vagy őszi bükkönyös (szöszös és pannon) keverékeivel. A trittikálé később betakarítva (a szem tejes érésekor, amikor a növény még zöld) kiváló és nagy mennyiségű (40-60 t/ha szilázs) tömegtakarmányt biztosít a növendék – és hízómarháknak is. Fajtáink a gyengébb termőhelyi adottságú területeken is kiváló minőséget és jó hozamot biztosítanak.

A fajtáinkból előállított rozs - és tritikále szilázs a hazai hagyományos tömegtakarmányok kiváló kiegészítője – sőt ez a rendkívül aszályos év bebizonyította, hogy egyre inkább ezekre a gabona szilázsokra lehet biztonságosan alapozni a tömegtakarmányozást!

Az eredményes lucernatermesztéshez is nélkülözhetetlenek a magyar biológiai alapok (fajta és vetőmag) használata, pl. az Olimpia, amely gyengébb termékenységű (homok) területeken is eredményesen termeszthető. Meghatározó továbbá az agrotechnika is, így a növény igényének megfelelő harmonikus tápanyagellátás, öntözés és a korszerű széna - és szenázs (szilázs) minőséget biztosító betakarítási technológia. A telepítés éve után megerősödött lucerna 1. kaszálása a 2. évtől mindig a legnagyobb zöldtömeget biztosítja, amelyből jó minőségű szilázs előállítása a legjobb megoldás. Kaszálás időpontja évjárattól, időjárástól függően: május 05-15 között, amikor zöldbimbós állapotban van, ebből állítható elő a legjobb takarmányértékű lucerna szilázs a nagytejű tehenek részére. A 2. és további kaszálások terméséből eldöntendő, hogy széna legyen – e, vagy szenázs.

Összegzésképpen a rozs és tritikále, továbbá a pillangóssal (Ő. borsó, Ő. bükkönyfélék) kiegészített tritikále alapú keverékek tömegtakarmány termesztéséhez az éghajlatunk és talajadottságaink megfelelőek - a közeljövőben ezt a klímaváltozás sem veszélyezteti -, ezért célszerű egyre inkább ezekre a növényfajokra alapozni! Egyedül a lucerna öntözése válik szükségessé a 2. – és további növedékek esetében. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő magyar nemesítésű fajták és az abból itthon előállított vetőmagvak magas szinten kielégítik a hazai keresletet és kiváló biológiai alapokat biztosítanak az eredményes tömegtakarmány termesztéshez!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza