Oktatás és kutatás összefonódása Tokaj-Hegyalján

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2022/11/10

Dr. Kovács Tibor 
A Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója

Ma a Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, ahol nem csupán a kutatások koordinálását látja el, de a jövő borásznemzedékének kinevelésében is részt vállal a Tokaj-Hegyalja Egyetem címzetes egyetemi docenseként. De hogy pontosan mi minden zajlik ma a nagy múltú tarcali intézményben, ő maga meséli el.

A kutatóintézet épülete igen komoly múltra tekint vissza. Röviden össze lehet foglalni, mi minden történt a Rákóczi Szüretelőházban kezdetektől napjainkig?

A Rákóczi család vagyonát tudjuk, hogy a szabadságharc leverése után elkobozták. A Szarvas- és Hétszőlő-dűlőt a királyi udvar megtartotta magának, amihez pince kellett. Az épület 250 éve épült. A földszinti, 300 négyzetméteres csarnokban dolgozták föl a szőlőt, mely 4, egyenként 70 méteres pinceágba vezet. Az emeletre szolgálati lakások, irodák kerültek. Ez a 20. századig működött így. A II. világháború után, 1950-ben alapították meg a szőlészeti és borászati kutatóintézeteket, Tarcalon is kísérleti állomás létesült. Később az Állami Borkombinát egyik telephelye lett, a kutatás háttérbe szorult, végül a borvidék hegyközségi tanácsának tulajdona lett az épület.

Komoly felújítás, modernizálás történt a szüretelőházon az elmúlt évek alatt, milyen funkciókat lát el ma az épület?

A szüretelőház melletti betonmonstrum helyére korszerű épület került laborokkal, irodákkal, kostólóteremmel, melyet 2020 elején adtak át. A Rákóczi szüretelőház felújítása tavaly nyáron ért véget. A tervek szerint október végére lesz kész egy új kiállítótér az emeleten. 

Miről fog szólni ez a kiállítás?

Ez négy, emeleti termet foglal majd magába, és az 1500-as évektől napjainkig mutatja majd be Tokaj idővonalát a legjelentősebb irásos emlékekekkel, dokumentumokkal. Ha valaki először jár a borvidéken, érdemes lett itt kezdeni, mert egy rövid sétával 500 évet járhat be, régi címkékekkel, terepasztalokkal, dűlőtörténeti érdekességekkel, sőt egy 50-60 fős konferenciaterem is átadásra kerül. A földszinten borbemutatókat tervezünk, itt történnek a Tokaji Borlovagrend avatási ceremóniái is. Szeretnénk Hegyalja amolyan borszakmai központjává válni.

Az intézmény komplex funkciót lát el, részben szolgáltat is a helyi termelőknek, oktat és kutat is. Mik a kutatások terén a legfőbb irányok ma?

Tokaj abból a szempontból is sajátos borvidékünk, hogy két egyedi, helyi fajtával is dolgozik, melyek ráadásul a területek 95 %-át lefedik (más borvidéken 40-50 fajtát is látunk). Ez azt is jelenti, hogy e két fajtával más nem foglalkozik. 1950 óta a legfontosabb küldetése a kutatónak a furmint és a hárslevelű minél átfogóbb megismerése, fenntartása, ha kell javítása akár klónszelekciókkal. Szeretnénk géncentrumot létrehozni, mely évtizedekre biztosíthatja a termelői igényekhez a szelekciós alapot. Fontos az alanyhatások vizsgálata is. A 2022-es aszály egyre több termelőnek feladta a leckét. Ilyenkor az első kérdés az alanyfajta. A mi alanyaink sajnos nem kifejezetten szárazságtűrőek. Egy ilyen kutatás több évtizedes munka, tehát van dolgunk bőven. A rezisztens fajtákat is legalább mikrovinifikációhoz elegendő mennyiségben kutatnunk kell. A borászati kutatásoknak eddig nem volt helyszíne, ehhez várhatóan tavaszra sikerül kialakítani a technológiai tereket, így a következő szüretre 50-100 literes tételeket tudunk majd külön erjesztve vizsgálni. Mindezek mentén jelenleg egy közel két hektáros terület vár betelepítésre. E kutatások a termelők mindennapjait nagyban segíthetik majd.

Napjaink egyik legfontosabb kérdése a klímaváltozás. A fajták és a klónok alkalmassága milyen módon adhat erre választ?

A furmint, hárslevelű jelenléte nem véletlen, fajtaváltásban én nem gondolkodom. Függetlenül attól, hogy ma a termelésnek hány százalékát teszi ki az aszú, a világ ezzel a borral azonosítja Tokajt. Magas minőségű aszúra szükség lesz akkor is, ha nem ez fogja a fő árbevételt jelenteni. Ha a régi ültetvényeket bejárjuk, kiemeljük a megfelelő egyedeket, tíz tőkét továbbszaporítunk, kapunk mondjuk 400 furmint változatot, ami genetikai vizsgálatra lehetőséget ad; így mondjuk tíz év múlva, egy jó aszús évben meg lehet figyelni, melyek azok a változatok, melyek sokkal jobban aszúsodnak. Soha ilyen klónszelekció nem történt, és ma is zömmel tömegtermelésre szánt klónokat találunk a borvidéken, ezek érhetők el. Ezt a hosszú munkát a lehető leggyorsabban el kell kezdeni. Fontos lenne, hogy ha egy termelő elmegy az oltványkereskedőhöz, akkor pezsgőhöz vagy épp késő szürethez is választhasson ideális klónt. 

Itt jutunk el a jövő szakembereihez. Az intézmény a szőlész-borász oktatás színtere is egyben. Miben nyújt többet a Tokaj-Hegyalja Egyetem a borászat iránt érdeklődőknek?

Idén 150 éve alapították a tarcali vincellérképzőt, mely a filoxéravésszel indult útjára komoly befektetés nyomán. Egy 5000 hektáros borvidéknek, speciális bortípusok mellett kell, hogy legyen szakembereket képző intézménye. Tanítottam Budapesten, sokfelé szétnéztem Franciaországban is: amiben más lehet a Tokaj-Hegyalja Egyetem képzése, az egy erősen gyakorlatorietált borászképzés. Az itt végző szakemberek minden munkaműveletet láthatnak, sőt maguk elvégezhetnek az elmélet megismerése után. Remekül felszerelt, korszerű birtokokat ehhez találunk bőven, egyre több együttműködési szerződés születik ehhez.

Pályakezdőknek, leendő kutatóknak milyen perspektívát kínál a kutatóintézet?

Az oktatást és a kutatást együtt kell kezelnünk. Biztosan találkozni fogunk olyan hallgatókkal, akik kutatóként, oktatóként képzelik a jövőjüket. Jelenleg négy kutató dolgozik nálunk, de nyolc-tíz kutató lenne az ideális, aminek persze anyagi feltételei is vannak. A jövőben ezen kutatók fele a szőlészeti, fele a borászati kutatásokban vehetne majd részt. 

Adottságait tekintve rendezvényhelyszínként milyen lehetőségeket tartogat még a kutatóintézet?

Nagyon szeretnénk egy ‘Aszú 100 árnyalata’ című eseményt. Az álmom az volt, hogy régi évjáratokat is mutassunk be. Közel 30 év alatt volt jó pár olyan év, melyeket ritkán kóstolunk már, de a mai napig kiválóak, noha csak beszélünk róla. Egyedülálló merítésben mutatnánk be Tokaj csodáját minden termelőtől egy friss évjárat mellett egy érett aszúval.

Komoly kongresszusra készül a Tokaj-Hegyalja Egyetem. Mire számíthat az, aki a Tokaj Wine Congress-re ellátogat?

Az egyetemen komoly szervezési munka folyik. Végignézve az előadókat, látható, hogy igen reprezentatív névsor állt össze külföldi szakértőkkel. Fontos, hogy ez az első felvonása lesz ennek a kongresszusnak, de nagyon jó lenne majd ezt rendszeressé tenni. Tokaj mint hívószó remekül működik, szívesen jönnek hazai és külföldi előadók is. Hiszünk az esemény sikerében, amivel a munkatársaink, hallgatóink, de a hazai borász szakma nemzetközi kapcsolatai is erősödhetnek a kongresszus által november 13. és 16. között.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai