A cirok nem csodanövény, hanem megoldás

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2022/11/12

Balogh László 
Termékmenedzser

A Lidea nemzetközi vetőmagvállalat számokban kifejezve tiszteletreméltó tevékenységet takar: több mint 2.000 alkalmazottal évente 350 millió euro forgalmat bonyolítanak. A 8 vetőmagüzem Franciaországban, Romániában, Ukrajnában, Spanyolországban és Oroszországban működik, mellette Európa-szerte 17 kutatóállomáson folyik a nemesítő munka. Évente több mint 34 millió eurot fordítanak kutatás fejlesztésre. Öt országban 45.000 hektáron állítanak elő vetőmagot, amelyet 48 országban forgalmaznak. Széles a Lidea növény fajok palettája: kukorica, napraforgó, repce, kalászosok, szója, cirok, hüvelyesek, takarmány- és takarónövények.

A Lidea Hungary Kft. úttörő szerepet játszik a magyar ciroktermesztés ismételt felfuttatásában, mondta Balogh László termékmenedzser. Mások vagyunk, mint az egyéb nemesítőházak, mert nem csak vetőmagot kínálunk, hanem a cirokban érintett összes piaci szereplő bevonásával közösen és komplexen fejlesztjük a hazai cirok piacot. A Lidea Hungary Kft. az anyacég kutatás-fejlesztési tevékenységére támaszkodva, több mint 70 saját cirokfajta közül választja ki a hazai körülmények között biztonságosan és jövedelmezően termeszthető hibrideket, amelyekkel folyamatosan bővíti a portfólióját és szolgálja ki a partnereiket. A magyar gazdák 2012-2013-ban kezdték ismét felfedezni a cirok sokoldalú, kedvező tulajdonságait, amikor is az aszályos időjárás következtében egyes területeken a kukoricatermesztés veszteséges volt. A Lidea ezt a piaci rést látta meg és használta ki arra, hogy a cirok termesztésének előnyeit bemutassa a hazai termelők részére. A termékmenedzser hangsúlyozta, kezdetektől csak a kukoricatermesztőkkel foglalkoztak, azokkal, akiknek a területén évről évre kockázatossá vált a kukorica termesztése az aszály esetén.

A cirok termesztésének persze, nagy hagyománya van Magyarországon. A rendszerváltozásig nagyobb területen folyt a különböző típusú cirkok (szemes, siló…) termesztése – például: az ötvenes években a KGST-ben Magyarország látta el cirokkal, cirokseprűvel a baráti országokat – de a földterületek privatizációjával drasztikusan lecsökkent a vetésterület. A szemes cirok esetében korszerűtlen fajták voltak a piacon, amelyeknek a takarmányozás szempontjából nem volt megfelelő a termény beltartalma. A korszerű szemes cirok hibrideket 2014-ben kezdték idehaza is terjeszteni, és jó néhány termelő élt is a lehetőségekkel, kipróbálták az új fajtákat. A termékmenedzser azt is hangsúlyozta, hogy nem csak az új, korszerű, jó minőségű takarmánynak való cirokfajtákat biztosítják a gazdálkodóknak, hanem a termény értékesítésében is segítséget nyújtanak. Elsősorban a vízi szárnyas és a sertéságazatban nőtt meg a szemes cirok iránti igény, mert bevált, mint jó takarmány alapanyag.

Balogh László a cirok termesztésével kapcsolatban elmondta, hogy a takarmányiparnak a cirokra úgy kell tekinteni, hogy a kukoricát helyettesítve vele lényegesen alacsonyabb önköltséggel tudja a takarmányát azonos minőségben előállítani úgy, hogy a takarmányozási mutatók nem romlanak. A szemes cirok termése ugyanis alapvetően toxinmentes, magasabb fehérjetartalma mellett ugyanolyan jól hasznosul, mint a kukorica. Gazdasági szempontból lényeges, hogy a cirok termesztése olcsóbb, mint a kukoricáé, miközben a termése értékes alapanyag a takarmányipar és a humán élelmezés számára. 

Néhány éve jelentek meg az új típusú BMR (Brown Mid-Rib) silócirkok, amelyekre jellemző, hogy a növényben található lignin összetétele és tartalma eltér a hagyományos silócirkokétól. Az ezekből készült szilázs tökéletes kiegészítője vagy akár helyettesítője a tejelő állomány részére szánt kukorica szilázsnak. A termékmenedzser hozzátette a silócirok termesztése biztonságot jelent az állattenyésztőknek és jól kiegészíti, pótolja, és ha kell helyettesíti a silókukoricát. A stresszre érzékeny területeken és érdemes silócirkot termeszteni, mert ha a kukorica kiszárad (lásd az idei aszályos évet), akkor a ciroknak- mivel kifejezetten aszály- és stressztűrő növény- még van esélye a termésre, amelyből lehet biztosítani az állatállomány tömegtakarmány igényét. Az állattartók előre tudják, mennyi takarmányra lesz szükségük a következő évben, így biztonsággal tervezhetnek az ellátást illetően.  

A Lidea, mint legnagyobb európai ciroknemesítő cég, évek óta piacvezető Magyarországon is. A kínálatukban szemes, siló, biogáz hasznosítási célú cirokfajtákból válogathatnak a magyar gazdálkodók is. Persze, a fajta paletta még ennél is szélesebb, de ezek a cirokfajták már marginálisak a tömegtermelés szempontjából (lásd seprű, cukor). A ciroknemesítést az anyacég végzi, de a magyar tapasztalatokat, javaslatokat is figyelembe veszik a nemesítők. A széles portfólióból ki lehet válogatni azokat a fajtákat, amelyek Magyarországon biztonságosan termeszthetők. Ehhez külföldi és hazai kísérletekben tesztelik a hibrideket és az új jelölteket. A Lidea az idei szezonban egy új, nagyon ígéretes jelöltjének indította el a regisztrációs vizsgálatát a Nébihnél, amivel a magyar fajtalista is valószínűleg bővülni fog a közeli jövőben.

A cirok sokoldalú felhasználhatóságát is érdemes hangsúlyozni. Balogh László elmondta, hogy a szemes és a silócirok takarmány alapanyagként való felhasználása mellett a szemes cirok humán felhasználása is egyre inkább nő hazánkban is. A Világ egyes területein a cirok, mint alapvető élelmiszeri alapanyag van jelen és ezért nem véletlen, hogy a cirok az ötödik legnagyobb területen termelt gabonanövény. Egyre inkább felértékelődik a cirok glutén- mentessége a reform/ speciális étrendet igénylő táplálkozásban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gluténmentességet a betakarítástól a feldolgozáson át folyamatosan fent kell tartani így biztosítva az ebből fakadó előnyöket. A cirok egyes fajtáiból tökéletes bioetanol készíthető, és sokan nem tudják, de cirokból készül a Világon a legnagyobb mennyiségben előállított tömény alkohol, a Kínában népszerű baijiu. Egyes silóciroknak magas a cukortartalma, ezért ezekből a fajtákból természetes édesítőszert lehet előállítani. A cirok tehát az élelmiszeriparban is megjelenhet új alapanyagként.

A termesztéstechnológiáról szólva Balogh László elmondta, hogy a cirokfélék a gyengébb adottságú, aszályra, stresszre hajlamos területeken is sikerrel termeszthetők, ott, ahol a hagyományosan termelt szántóföldi növények már nem! A cirok a szélsőséges szikes, homok, valamint 4,5 pH alatti savanyú talajok kivételével mindenhol sikeresen termeszthető. A költségek tekintetében a kukoricáéhoz hasonló tételekkel kell számolni, de kisebb önköltséggel, ami jellemzően a kevesebb műtrágyafelhasználásból adódik. A cirok tápanyag igénye alacsonyabb, mint a kukoricáé, azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a szükséges tápanyagot biztosítani kell. A cirok nem egy igénytelen növény, csak szerényebb az igénye, mint a kukoricáé. Silócirkok esetében a 100 kg/ha hatóanyagot meghaladó nitrogén kijuttatása nem javasolt, mert egyes időjárási körülmények között hajlamosíthat a megdőlésre.

Az idei rendkívüli aszály miatt került a cirok a gazdálkodók látókörébe elsősorban azért, mert a cirok szárazságtűrő. Melegigényes növény, ezért a vetése csak akkor javasolt, ha a vetésmélységben mért talajhőmérséklet tartósan eléri vagy meghaladja a 1113 °C-ot. A szemes cirok vetése jellemzően a napraforgó, kukorica vetése után kezdődik és elhúzódhat május közepéig (silócirok esetében az őszi vetésű takarmánynövények betakarítását követően akár május végéig). A későbbi vetés nem javasolt. A cirok egyszikű növény és ebből következően az egyszikű gyomok elleni védekezésre kell odafigyelni.

Az évelő egyszikű gyomnövények (pl. fenyércirok) ellen jelenleg tökéletes megoldást nyújtó gyomirtó szer és így megoldás nincs. Egyedüli és költséghatékony megoldásként az előző kultúrában vagy az őszi tarlón elvégzett gyomirtással lehet védekezni ellene. Megjelenése a cirok táblán – a fertőzés függvényében – komoly terméskieséssel járhat, emiatt évelő egyszikű gyomnövénnyel fertőzött területeken nem javasolt a cirok termesztése. A cirok nem igényel gombaölőszeres kezelést, gombás megbetegedésre nem hajlamos.

A Lidea Hungary Kft. országos szaktanácsadói hálózattal rendelkezik, így a különböző szakmai rendezvényeken is tájékoztatják a gazdálkodókat a ciroktermesztés lehetőségeiről előnyeiről. A helyi integrátorokkal is felvették a kapcsolatot, így a gazdálkodónak nem lesz gondja a termény feldolgozására, értékesítésére sem. Olyan időkben, amikor a mezőgazdaság alapvető változásokon megy keresztül, képesek másképp gondolkodni a vetőmagokról. A fenntartható gazdálkodás érdekében olyan hosszútávú megoldásokat dolgoztak ki, amelyek megfelelő válaszokat adnak a mezőgazdaságnak a jelen és jövő kihívásaira is. A cirok nem csodanövény, hanem megoldást, biztonságot jelent a termelőnek, mondta végezetül Balogh László.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarítása