A ciroktermesztés tanító mesterei

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2022/11/13

Feczák Gábor 
ügyvezető

Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője saját bevallása szerint kétéves kora óta  „belelát” a cirok szemes és takarmány fajtáinak termesztésébe, nemesítésébe. Nem tévedés a kor, mivel az édesapa, Feczák János, az Agroszemek Kft. megalapítója növénynemesítő szakemberként már a nyolcvanas években kezdett el foglalkozni a cirok nemesítésével, amely tevékenységbe már igen korán bevonta a fiát is. Ennek meg is lett a hatása, mert Feczák Gábor ügyvezetőként viszi a cég kereskedelmi ügyeit. 

A hódmezővásárhelyi telephelyű Agroszemek Kft. Szegeden alakult 1990-ben, majd 10 év után telephely bővítés kapcsán tevődött át a székhelye Hódmezővásárhelyre. A Kft. biztos szakmai alapon jött létre, mivel a fő tulajdonos Feczák János agrármérnök a 80-as évek közepén egy olyan management típusú termelést és termeltetést folytató cégnél szerzett alapos szakmai gyakorlatot, ahol lehetősége nyílt kísérletezésre, vetőmag nemesítésre. Az Agroszemek Kft. zömmel a  az abrak-és tömegtakarmányba való növények vetőmagját nemesíti és állítja elő. Ide tartozik a lucerna, a cirok félék közül a szemes és a silócirok, illetve a szudánifű A silócirkok közül a cég 1990 és 2005 év között a legjobb eredményt a Monori édes silócirokkal érte el. 

Mára azonban nagyon lecsökkent a hazai szarvasmarha állomány létszáma (alig 800 ezerre tehető az egyedszám), ezért a silócirokkal szemben a szemes cirok vetőmag nemesítésére, előállításra és értékesítésére is nagyobb hangsúlyt helyeztek. A kettő között az a különbség, hogy míg a silócirok tömegtakarmányként hasznosul, addig a szemes cirok valójában egy gabonaféle, ami emberi fogyasztásra is igen kiválóan alkalmas. A szemes cirok ősi növénynek számít, az afrikai országokban komoly gasztronómiai hagyománya, kultúrája van a fogyasztásának, de idehaza is fellelhetőek a cirokfogyasztás hagyományairól szóló dokumentumok. 

A cég sokoldalú tevékenységi köreiben jelentős szerepet játszik a vetőmag nemesítés, előállítás, kereskedelem, termeltetés, növényvédelmi szaktanácsadás. , A széles körű tevékenységi paletta úgy jöhetett létre, hogy a cég vezetői folyamatosan képezik magukat, fejlesztik tudásukat nem csak a hazai, hanem a külföldi tanulmányutak révén is. Keresik azokat a megoldásokat, amelyek segítségével a legkorszerűbb hibrideket tudják a gazdálkodó partnerek számára biztosítani.

A cirok vetőmagnak – mint minden más gabonafélének – az éghajlathoz, a termesztési helyhez kötődően kell jól teljesítenie. Nem mindegy, hogy melyik vetőmagot hol vetnek el, Afrikában, Amerikában, avagy Európában, illetve a Kárpát-medencében. Az Agroszemek Kft.-nek óriási tapasztalata van a cirok hazai termesztésében, mivel évtizedek óta végzik ezt a kutatói tevékenységet. Éppen ez a kutatói munka hozta össze a cég vezetését a Lidea Hungary Kft. vezetésével, amelyről köztudott, hogy Franciaországban van a cég központja. A Lidea  fordítja Európában a legnagyobb invesztíciót  a cirok kutatási és nemesítési programokra. Az előállított hibridek kiemelkednek az átlagból és folyamatosan bizonyítják kiváló képességeiket, aminek eredményeképpen, a földrajzi értelemben vett Európában - beleértve Oroszországot is - a cirokkal bevetett terület jelentős részén Lidea cirok vetőmagot  használnak / vásárolnak. Ebből adódóan a Lidea a hazai viszonyokhoz jól alkalmazkodó, kiváló vetőmag alapanyagot biztosít az Agroszemek Kft.-nek is. Az Agroszemek Kft. Magyarországra céltermesztéssel ezeket a Lidea hibrideket itthon, magyar termőföldeken állítja elő a piaci igényeknek megfelelően.

A cirok a világon az ötödik legnagyobb területen termelt gabonanövény. Afrikában különösen kedvelt és manapság Európában is folyamatosan nő a vetésterülete, mert felismerték, hogy a cirok nem csak toxinmentes, és magas fehérje tartalmú gabonafajta, hanem jóval magasabb az aszálytűrő képessége, mint a hagyományos gabonaféléknek. A Lidea uniós fajtaválasztéka igen nagy, több, mint 70 cirokhibrid közül lehet válogatni, amelyből az Agroszemek Kft. a hazai viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó fajtáit személyre, az adott térségre szabottan kínálják a gazdálkodóknak. Az Agroszemek Kft. azonban nem egyszerű vetőmagforgalmazó cég, hiszen a vetéstől a betakarításokig nyomon követi a gazdálkodók termesztéstechnológiáját, és ad minden helyzetben szaktanácsot is.  A múlt évben pedig Hódmezővásárhelyen megépítettek egy kisebb kapacitású (napi 1500 kilogrammot dolgoznak fel) cirokfeldolgozó malmot, ahol étkezési gluténmentes cirokliszt termékeket állítanak elő. A cég a dél-alföldi régió egyik sikeres vállalkozása, és széles kapcsolatrendszere révén az egész ország területén működik. A Kft. meghatározó szerepet tölt be a térség szántóföldi növénytermesztésének kialakításában, és gazdafórum sorozataival, javaslataival, szaktanácsadásaival áll a gazdák szolgálatában. 

Feczák Gábor a piacról elmondta, hogy a magyar gazdálkodók is egyre többen elismerik a cirok pozitív tulajdonságait, így elsősorban a GMO-, toxin és a tannin mentességet, ami a takarmányozásban jelent nagy előnyt például a kukoricával szemben. A cirok termelési önköltségi szintje – mivel a növényvédelemre is kevesebbet kell költeni a növény magas rezisztenciája miatt – a kukoricáéhoz képest 25-30 százalékkal kevesebb, miközben a végtermék ára szinte megegyezik a kukoricáéval. Az optimális terméseredmény átlagosan hektáronként 7 tonnát tesz ki. A cirkot elsősorban a gyengébb adottságú szántóföldekre javasolják, ott, ahol a kukorica termésbiztonsága alacsony vagy kérdéses. Az intenzív termelésbe vont cirok hektáronként 8-10 tonna termést is eredményez. Ugyanakkor nem kell a kukoricát sem temetni, mert a cirok nem kiszorítja a kukoricát, hanem jól kiegészíti, ha szükséges helyettesíti a takarmányokban a fehérjét (a víziszárnyasok mellett a hal, a sertés és a baromfi takarmányokban is kiváló). A kukorica termőterülete idehaza egymillió hektár körül mozog, ennek kb. 10 százalékán érdemes volna a növényi kultúrát megváltoztatni, a kitettebb, gyengébb adottságú területekre beilleszteni a cirkot, ahol a kukoricával szemben nagyobb termésbiztonsággal, jövedelmezően lehetne termeszteni, mondta végezetül Feczák Gábor.

Ajánlott kiadványokDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.Nagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergiaDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma

Ez is érdekelhetiFontos változások a földforgalmi szabályokbanSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazat