2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Rizs, a sokoldalú élelmiszer

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: (Hajtungy), 2022/11/14

Több mint hét évtizedes hagyománnyal rendelkezik a Nagykun 2000 Mg. Zrt. A több lábon álló részvénytársaság idei tevékenységéről beszélgettünk Ágfalvi László Elek elnök-igazgatóval.

Ágfalvi László Elek 
elnök-igazgató

Szeptember 10-én rendezték meg a „Rizs Napja” egész napos programjait. A Rizs Szövetség a magyarországi rizstermesztés egyik bázisán, a MATE Galambosi Rizskísérleti Telepén tartotta meg a rendezvényt, ott, ahol hosszú ideje folyik a magyar rizsfajták nemesítése. A Rizs Szövetség tagjaként a Nagykun 2000 Mg. Zrt. is részt vett az érdekes, látogató csalogató programok szervezésében. A sokszáz látogató - annak következtében, hogy a rizstermesztéssel, rizsfeldolgozással foglalkozó cégek kiállították a standjukon a saját rizstermékeiket - megtudhatta, hogy miért különlegesek a magyar rizsfajták. Ismeretterjesztő előadások hangoztak el, amelynek során a világ és a magyar rizstermelés helyzetéről, a rizs egészségre gyakorolt hatásairól, a rizsből készült ételekről, és sok egyéb, rizzsel kapcsolatos hasznos tudnivalóról adták át az ismereteiket az előadók. 

A gyerekeket is megszólították az által, hogy játékos formában lehetett rizst hántolni, laboratóriumi vizsgálatokat végezni. A fehér és a barna rizs mellett az indián rizst is bemutatták, és kóstoltatták is a közönséget a rizsből készült termékekkel. A szakemberek vezetésével a rizskalitkák gátjain végig lehetett nézni a rizs különböző fajtáit, és abba is betekintést kaptak a látogatók, hogy milyen nemesítési munka folyik a kísérleti telepen. A kiállított gépekbe pedig beülhettek az érdeklődők, elsősorban a gyerekek körében volt igen népszerű ez a program. A sikeres rendezvénnyel megalapozták, hagyományt teremtettek a következő évi „Rizs Napja” programoknak is.

Öntözni kell!

Ágfalvi László Elek szerint fontos, hogy a társadalom betekintést nyerjen a hazai rizságazat tevékenységébe, mert bár kis ágazatról van szó, de az egészséges táplálkozásnak egyik fontos eleme a rizs. Elmúltak azok az idők, amelyek a múlt század ’50-es éveit idézik, amikor is Magyarországon 45-50 ezer hektáron folyt rizstermesztés. Napjainkban a rizstermesztésre használható, beépített öntözőtelepek nagysága 3500-4000 hektár, amely területből évente 2600-2800 hektáron termesztenek fehér rizst, illetve az indián rizstermesztés területe is eléri az 1000-1100 hektárt. Azért ekkora az éves termőterület, mert a rizsföldeket minden évben ugaroltatni kell, különösen a biorizs esetében fontos ez a parlagon hagyás.

A rizstermesztés nem azonos a hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel, mert a növénynek a fejlődéshez vízzel elárasztott területre van szüksége. A vízzel elárasztott terület viszont több szempontból is hasznos a mikro és a makró környezetének, mivel egy olyan vízfelület alakul ki a rizsföldek elárasztásakor, ami biológiai ökoszisztémát, biodiverzitást is létrehoz, s a vízpárolgás révén a mikroklíma alakulását is jelentősen javítja, befolyásolja. Az elnök szerint is szép látvány a rizsföldön békával, hallal táplálkozó gém, gólya, stb. A Nagykun 2000 Mg. Zrt. az említett rizsföldekből tavaly ezer hektárt vetett be, míg idén – racionális megfontolásokból – 820 hektárt, amelyhez 60 hektár indián rizsültetvényt is csatoltak. (Jövőre ismét közelítik az ezer hektárt.) 

A gazdaságosság, a hatékony termelés határozza meg, hogy melyik területet mikor hasznosítják. A társaságnak 1650 hektár beépített területe van, amelynek egyharmadát azért pihentetik, hogy el tudják végezni a terület rekonstrukcióját, a műtárgyak felújítását. Az 1650 hektárból 540 hektár kapott bio minősítést, ahol feltétel a minősítésmegtartásához az évenkénti ugaroltatás. A bio rizs területen – mivel a szervetlen talajjavító szerek nem engedélyezettek – bio zöldtrágya, pillangós növényeket termesztenek, amit aztán bedolgozzák a talajba, így pótolva a talaj tápanyagutánpótlását. De használnak más olyan termékeket is, amelyek a bio termesztésben engedélyezettek, így például bio szarvasmarha trágyát is. Szigorú az ellenőrzés, tehát mindent az előírásnak megfelelően kell elvégezniük.

Több lábon kell állni

Az idei év a rizstermesztésben is rendhagyónak számít. Ágfalvi László Elek hangsúlyozta, hogy az aszály, és az energiaárak jelentős növekedése miatt igen komoly plusz költségek rakódtak a termelési költségre. Az input árak eltérő módon változtak, de az öntözésre a tavalyi költségnek a dupláját kellett kifizetniük. A vízdíjak is megemelkedtek. Egy hektár rizsföldhöz átlagosan 8-10 ezer m3 vízre van szükség. Az aszály ellenére a vízügyi szolgáltató nem korlátozta a vízfelhasználást, de napi egyeztetésre volt szükség ahhoz, hogy a Tiszából jövő vízzel pótolhassák a megnövekedett párolgási veszteséget. A nagy hőség miatt olyan nagy volt a párolgás, hogy a vízszintet naponta kellett visszaállítani. Az elnök megjegyezte, hogy a rizsföldekről visszaadott víz minősége jobb, mint a bejövő vízé, mert a rizsföld úgy használja fel a vizet, mint egy wetland terület, amit azért árasztanak el, hogy a vizet megtisztítsa a szerves és más egyéb anyagoktól.

Mindemellett a szántóföldön is öntöztek, aminek következtében volt némi termés a hibridkukorica és a szója területeken is. A terméseredmények meg sem közelítik az elmúlt évekét, a hibrid kukorica esetében 3-5 tonna helyett 800-900 kilogramm vetőmagot tudtak zsákba tenni. A nagy hőség miatt a kikelt növények nem tudtak megtermékenyülni. Takarmány kukoricát több mint 400 hektáron vetettek, amelyből 150 hektárt tudtak öntözni. A fennmaradt 250 hektárról – miként a legtöbb cég, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. is – rákényszerültek a korai betakarításra, így a terményt silózták. A takarmány kukorica az öntözés ellenére sem hozott elfogadható eredményt, így 120 millió forint értékben kellett a kukoricát vásárolniuk a környező gazdálkodóktól. 

A cég 460-480 egyedből álló tejelő szarvasmarha állományt tart fenn, amelyet az idei évet eltekintve sikerült saját termesztésű takarmánnyal fenntartani. Az idén azonban ez nem sikerül, bár a jövő évi takarmányszükségletet már megvásárolták. A tejelő állomány igen magas szintű, hiszen az egyedenkénti laktációs eredményeik megközelítik a 11 ezer liter tejhozamot. Ezzel együtt folyik egy állományszelekció azzal a céllal, hogy 450 egyedre szűkítsék az állománylétszámot. Azokat a teheneket, amelyek nem adják meg a napi 30-32 liter tejet, azokat sorban kiselejtezik. A kiselejtezett állatokat és a borjút vágóhídnak értékesítik.

Termesztés és feldolgozás

A beszélgetésből az is kiderült, hogy ha nem áll több lábon egy cég, akkor egy ilyen rendkívüli aszályos évben könnyen bezárhatja a kaput. Szerencsére a Nagykun 2000 Mg. Zrt. rendelkezik olyan pénzügyi tartalékokkal, olyan működő tőkével, hogy ezt a nehéz időszakot is túléli. A rizstermesztéshez persze - az elnök szavaival élve – kell az elkötelezettség a növény iránt, a türelem az eredményességhez, mert 1-2 év alatt nem lehet ebből meggazdagodni.

Komoly befektetésre van szükség a rizstermesztés megkezdéséhez, nem véletlenül adja az Európai Unió a rizshez kötött termelési támogatást. A rizstermesztés kezdetben egyáltalán nem rentábilis tevékenység, mert a vetőmag és a víz árát is meg kell fizetni, és jóval többe kerül, mint a szántóföldi növénytermesztés. A magyar rizsnemesítésből ma már jó fajtákat lehet beszerezni, olyanokat, amelyek a hazai éghajlati, talajviszonyokhoz jól alkalmazkodnak, és 5-7 tonnás hektáronkénti eredményeket produkálnak. A Nagykun 2000 Mg. Zrt. a magyar fajták mellett olasz fajtákkal is dolgozik, s azokat az olasz rizsfajtákat termelik, amelyek a magyar napsütéses órák száma (ez 2800 órát jelent) mellett beérik. Az olasz rizskutató, biológiai háttér sokkal jelentősebb, mint Magyarországon.

A rizs feldolgozása jelentős bevételforrása a cégnek. Minél közelebb jutunk a vásárlókhoz, annál stabilabb az értékesítés, és biztosabb a profit, jelentette ki Ágfalvi László Elek. A rizs sokoldalúan hasznosítható élelmiszer, ezért is kezdték el 2014-ben a rizshántolást. Ezt tovább fejlesztve a hántoló üzemet tovább bővítették malommal, ahol rizslisztet, rizsdarát állítanak elő. Idén tavasszal pedig átadták a puffasztó termékeket készítő üzemüket is, ahol a puffasztott rizsből - különböző ízesítésű – korongokat készítenek. Vannak csokoládéval bevont termékeik is. Ezt az üzemet saját pénzből építették fel, mert nem kaptak hozzá támogatást.

A fejlesztésekre nagy szükség van ahhoz, hogy a termékek minőségét, korszerűségét és a széles termékpalettát megtartsák. Ezért is hangsúlyozta az elnök, hogy a hántoló üzemet pályázat keretében korszerűsítik, négy új tárolóval bővítik a silótornyok megépítésével. A tárolócsarnok tetejére egy 50 kWattos napelemparkot telepítettek, és egy új rakodógépet, áruszállító teherautót is meg tudtak vásárolni a pályázat segítségével. A pályázati pénzekkel ez év decemberében számolnak el, és jövő májusban már befejezik az egész beruházást. Így már teljes biztonsággal gyártják a termékpalettájukat, amely bio termékekből, hántolt rizsből, rizs őrleményből, puffasztott rizs és édesipari termékekből áll.

A legjobb a hazai

Jó hír, hogy a hazai rizsfogyasztás folyamatosan nő, jelenleg 6 kilogramm az egy főre jutó rizsfogyasztás. A hazai rizstermesztés a hazai fogyasztás 15-20 százalékát tudja biztosítani, ebből a Nagykun 2000 Mg. Zrt. a nagy áruházláncokhoz történő beszállítással 4-4,5 ezer tonna rizzsel, termékekkel veszi ki a részét. Az áruházláncok ennél nagyobb mennyiséget is fel tudnának venni, de ennél nincs több, ezért sok import rizs található a polcokon. Azt azonban érdemes tudnia a fogyasztónak, hogy a magyar rizs minősége messze jobb, mint a külföldről behozott terméké (egyébként is jelentős problémák vannak a rizs nemzetközi piacán). S ez nem légből kapott dicséret, hanem a termékek minőségét folyamatosan ellenőrző hatóságok véleményén alapszik. A Nagykun 2000 Mg. Zrt. számos hazai és nemzetközi díjat nyert már a rizzsel és termékeivel, legutóbb tavaly kapták meg az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést a „Nagykun rizs” termékükre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza