Most van ideje a szorgos munkának!

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtungy, 2022/11/17

Nagypéter Sándor 
elnök

A DélKerTÉSZ 2002-es megalakulása óta fogja össze a szentesi és Szentes környéki termelőket, családi gazdaságokat és társvállalkozókat. A több, mint 500 fős közösség alapelve a lokalizáció, mert fontos számukra a környezetük védelme, egyben a termelés során mindig a legmagasabb minőség elérésére törekednek. Szentes a paprikatermesztés fellegvára, hazája, hiszen a termékeik nagy részét paprikafélék alkotják (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika.) A paprikafélék mellett paradicsommal, kígyóuborkával, fejes káposztával és kínai kellel is foglalkoznak. Leghíresebb termékük a Szentesi Paprika, ami 2014 óta oltalom alatt álló földrajzi árujelzéssel ellátott márka, és tavaly óta hungarikum.

A paprika becsben tartását jelzi, hogy idén szeptember második napján XI. alkalommal rendezték meg a Magyra Paprika Napja rendezvényt, amelyen az ágazat helyzetét elemző előadások hangoztak el kiváló szakemberektől. Szentes a paprika hajtatás terén is több évtizede – mit ne mondjunk, a történelmi dokumentumok szerint 150 éve - éllovas idehaza, amikor az 1860-as években, Mária Terézia betelepítette a bolgárkertészeket Magyarországra, elsősorban Szegvár, Szentes környékére. Ők honosították meg a melegágyi zöldségtermesztést Magyarországon, és ebből fejlődött ki a paradicsom és a paprika hajtatása a mai magas szintre. 

Már a kezdetektől az innovatív termesztési megoldások, a kiváló minőség, és a környezettudatos termesztés állt a szentesi gazdálkodók szemléletének a középpontjában. Ebben a régióban a hagyományokon alapuló innováció végig kísérte a paprika termesztés történetét, ami azt is jelezte, hogy itt mindig a legkorszerűbb technológiát alkalmazták. Ez pedig jó példával szolgált a többi térség hazai kertészeinek. Fontos volt tehát egy paprikáról szóló napot kijelölni, amikor is megemlékezhetnek a múlt nagyjairól, és be tudják mutatni azt a tudást, tapasztalatot, ami az elmúlt évtizedekben felhalmozódott. Mert beszélni kell a paprikáról, a termelési helyzetéről, a piac alakulásáról. Az első Magyar Paprika Napja rendezvénynek az is különleges alkalmat adott, hogy 2011-ben a zöldséget rossz fényben tüntette fel a propaganda, mert Európában is megjelent az ekoli baktérium. Márpedig, ha a sajtó attól hangos, hogy a zöldségfélékkel baj van, akkor a fogyasztás is jelentősen visszaesik (emlékezzünk csak a vaj és a margarin esetére, és arra, hogy évtizedekre volt szükség a vaj rehabilitációjához). A szentesi közösség akkor 1,5 milliárd forintot veszített, s ebből a mélypontról kellett ismét talpra állnia a termelőknek.

A XI. Magyar Paprika Napja rendezvényen Nagypéter Sándor a köszöntőjében felidézte az elmúlt évtized történéseit, mivel a kertész társadalomnak sok-sok kihívással kellett megküzdenie, hiszen sok viszontagságot kellett elszenvedni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a hazai élelmiszeripar, kertészet ezekben a nehéz években is jól teljesített, így az is elmondható, hogy mára – tudjuk, hogy teher (eredetileg tereh) alatt nő a pálma – megerősödve végzik a munkát az ágazatok szereplői. Jelenleg is válságos időket élünk, fogalmazott az elnök, s az egészségügyi covid járvány ma már gazdasági covid járvánnyá változott. Ennek, sajnos, ma még nem látni a végét, hiszen a háború, az energiaválság, az input anyagok árainak sokszorosra növekedése, az aszály is növelte a bizonytalansági faktort. Az elnök azzal zárta mondandóját, hogy felhívta a termelők figyelmét arra, hogy nem most van az idő arra, hogy felhagyjanak a tevékenységükkel. Most kell igazán jól helytállni, mert a nehézségekben is meg kell találni a lehetőségeket, fogalmazott Nagypéter Sándor.

A zöldség-gyümölcs Magyarországon is alap élelmiszer, egy család átlagosan havonta 8-10 ezer forintot is költ ezekre a termékekre. A covid járvány idején az áruházláncokban a zöldség-gyümölcs, ezen belül a paprika és a paradicsom forgalma megnőtt, amit elsősorban a bezártság, a HORECA szektor, a turizmus visszaesése okozott. S prognosztizálható, hogy jövő nyárra is hasonló helyzet fog bekövetkezni, mert a családoknak nem lesz pénzük utazásra, étterembe járásra, így felértékelődnek a családi-baráti programok. Ilyenkor a paprika, paradicsom, de a többi zöldségfélék szerepe is jobban felértékelődik.

A jövő év vízválasztó lesz a kertészeti ágazatnak. Az üvegházi termelőknek is nagy tétel az energia költsége, hiszen attól függetlenül, hogy kihasználják a termálvíz adottságokat, ezt a vizet el is kell juttatni az üvegházakba, ami áram nélkül nem lehetséges. Az áramra is akkor van nagyobb szükség, amikor napelemmel nem lehetséges a teljes áramigényt biztosítani, és nem tudják kiváltani a fosszilis energiát. Ennek ellenére mondja azt az elnök, hogy minden termelőnek fel kell gyorsítania az energiaforrás diverzifikációját. Az üvegházi fejlesztések következtében 88 hektáron valósult meg új termesztés, ám ezeknek a beruházásoknak a költségei még hosszabb távon nyomják a termelők vállát, és teljesíteni kell a bankok felé, így korántsem dőlhetnek hátra.

A fűtött fóliás termelőknél más a helyzet. Egyre több a fóliás integráció, a legnagyobb a 20 hektáros szentlászlói fóliás kertészeké, ahol a másodlagos termálvizet használják fel. Az ő helyzetük speciális, mert magasabbak a szolgáltatási és az energiaárak, de ebben a közösségben dolgozó 100-120 termelő család sincs magára hagyva. Az elmúlt években ugyanis a DélKerTÉSZ olyan piaci pozíciókat harcolt ki a paprika és a paradicsom tekintetében, hogy nem kell attól félni senkinek, hogy a terméke a nyakán marad. Erőteljes piaci növekedés volt ezeknél a termékeknél, ami jelzi, hogy a jó minőségű termékekre továbbra is nő az igény. Aki ma abbahagyja a termelést, az jövőre már nem tud visszajönni, mert nem lesz elég ereje az újrakezdéshez. A 2023-as év arra lesz elegendő, hogy a termelők túléljék a nehéz hónapokat, fenntartsák magukat, és megalapozzák a 2024-es év termelését, amikoris – remények szerint - meg fog indulni egy lassú növekedés. Ezt úgy kell érteni, hogy a termelők előtt új piaci pozíciók nyílnak meg, amely kiszámítható, jövedelmező perspektívát jelentenek a következő időszakra is. A jövő szempontjából biztató, hogy egyre többen elfogadják azt az álláspontot, hogy nem most szabad abbahagyni a termelést, fogalmazott az elnök.

Az, hogy nem rózsás a helyzet, nem magyar specialitás, jelentette ki Nagypéter Sándor. Egész Európában komoly problémákkal küzdenek, Hollandiában például az egekben van a gáz ára, ezért a termelők egy része elhalasztotta a palántázást, vagy később kezdik a szezonjukat. Spanyolországban, Olaszországban sem más a helyzet, és akkor még nem szóltunk a szállítási, logisztikai nehézségekről. Idehaza azt hallani, hogy az import zöldség olyan árakon fog megjelenni az áruházláncokban, ami a magyar termelők számára is jó jelzés a saját áraik alakítása szempontjából. Magyarán, a korábbi költségszinten sehol nem tudják megtermelni az árut. A szentesi termelőknek előny a termálvíz használata, és a szállítási útvonal, ami sokkal kedvezőbb, mint a távolabbi uniós tagországokból származó import termékeké. Nagypéter Sándor úgy fogalmazott, hogy a közép-európai piac egy olyan potenciális vásárlói tömeg, ami a DélKerTÉSZ piaci pozícióját is nagyban meghatározza. Ez azt jelenti, hogy nem kell aggódni azért, hogy nem tudják a termékeket eladni, mert az európai hasonló termékpálya szereplői olyan problémákkal küzdenek, amelyek a DélKerTÉSZ termelőinek nem jelentenek akkora nehézségeket, ezért a mostaninál is több terméknek lesz helye a hazai és a külpiacon. 

Az elkövetkezendő időszakban azok a kertészeti termelők maradnak fenn hosszú távon, akik közösséghez tartoznak, kapcsolódnak. Az egyszemélyes mutatványt ma már nem fogadják sehol, így a termelői szerveződéseké a jelen és a jövő is. A mostani termelői szervezetek még inkább meg fognak erősödni a TÉSZ-ek támogatása révén. Történelmi pillanat előtt állnak a TÉSZ-ek azzal, hogy a 2023-2029-ig terjedő időszakra operatív programokat készítenek, mert a jogszabályokat figyelembe véve a támogatásokhoz 70-75 százalékos intenzitás kapcsolódik. Ennek köszönhetően olyan fejlesztéseket lehet megvalósítani, amelyekkel az energiaforrások megújíthatók (napelemparkok létesítése, hőszivattyúk beállítása stb.), és csökkentik a fosszilis energiafelhasználást. Ugyanakkor a termesztés technológiai fejlesztéseknek is komoly lehetőségei lesznek, és jobban előtérbe kerülnek a precíziós fejlesztések is. Most kell a logisztika területén is megvalósítani az automatizáló, digitalizációs folyamatokat, amivel a vevők kiszolgálása is gyorsabban, hatékonyabban megtörténik a friss áruk esetében. 

A DélKerTÉSZ decemberben elkészülő, új logisztikai csarnokában már új rendszerekkel fogják kiszolgálni a vevőiket. A fejlesztéseknél nem elsősorban a saját erő biztosítása a legnagyobb probléma az egyes pályázónak, hanem az, hogy a pályázat elbírálása olyan hosszú ideig tart, hogy az eredeti költségek jelentősen megnőnek. A TÉSZ-ek viszont érvényesíteni tudják az árkülönbözetből adódó plusz terhek elszámolását is. Ugyanakkor a banki kamatszintek ingadozása is nagy veszélyt hordoz, ezért fontos volna a beruházásoknál egy egységes mezőgazdasági típusú Növekedési Hitel Program (NHP) kialakítására. A DélKerTÉSZ továbbra is nagy hangsúlyt helyez a környezetkímélő technológiák terjesztésére, ezért is működik szorosan együtt a Greentechnológia Kft.-vel, amely a Jáger-csoporthoz tartozik, és kiváló újrahasznosított termékeket állítanak elő a TÉSZ tagjai által összegyűjtött műanyag hulladékokból. Fontos, hogy a műanyag ne kerüljön be a természeti körforgásba, s a műanyaghulladék feldolgozásával a valódi, biológiai körforgásos gazdálkodás is megvalósul, ami a szentesi kertészeknek mindig is szívügye volt, van és lesz is, mondta az elnök.

A DélKerTÉSZ több mint félezer termelő gazdasági érdekeit képviseli, így senkit nem hagynak magukra sem a fejlesztéseknél, sem a piaci értékesítésben. Évente több mint 53 ezer tonna zöldség előállítása, értékesítése óriási feladat, de egy jól működő szervezetnek ez sem okoz nehézséget. Az idei szezonban a termelők igénye az volt, hogy a megnőtt input anyagárakat a legnagyobb mértékben érvényesítse a TÉSZ a vevőknél. A tv paprika esetében 41, a paradicsomnál 43 százalékkal nőtt a termelői ár, ugyanakkor az export is jelentősen nagyobb volt az előző évinél. A 2023-as év nagyon nehéz, küzdelmes év lesz, de lesznek olyan pozitív lehetőségek, amelyek hosszú távon teszik lehetővé a biztonságos értékesítési vonalak kialakítását. Így viszont a termelők túlélését is biztosítani tudják, mivel a legjobb fizető partnerek megválasztásával a termelői jövedelem növelése is megvalósítható, mondta végezetül Nagypéter Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai