2026. 07. 21., kedd
Dániel
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

III. Állattartás Gépesítése Konferencia Kaposváron

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/10/20

a Kaposvári Állattenyésztési Napok „A sertéstartás korszerű műszaki-technológiai megoldásai” című szakmai konferenciáján az érdeklődők, az ágazat új fejlesztési irányaival ismerkedhettek meg.

Az előadások előtt Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar dékánja köszöntötte a konferencia résztvevőit.

A konferencia első előadója Nagy László volt, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa. „Stratégiai célok és lehetőségek a sertéságazat fejlesztésében” címmel tartott előadást, amelyben az ágazat meglévő problémáit vázolta fel.

A sertésállomány alakulására vonatkozólag a szakember elmondta, hogy az EU-csatlakozás óta a sertésállomány több mint huszonöt százalékos csökkenést mutat. A világ sertéshústermelésének alakulásával kapcsolatban megemlítette, hogy a jelenlegi 112 millió tonnás termelés 130 millió tonnára fog bővülni a közeljövőben. Részletesen bemutatta a hazai sertéshúsimport alakulását, és kitért a hazai húsfogyasztásra is. A sertéstenyésztés jelenlegi alacsony hatékonyságának okai között megjegyezte a termőföld hiányát a sertéstartók között. A sertéstelepeink nagy része a hetvenes években épült. Gyakorlatilag a telepek 10–15 százaléka dolgozik korszerű technológiával. A problémák közé sorolta, hogy kevés a specializálódott gazdaság és a meglévő, jól működő integráció. A gyengébb naturális mutatók között rámutatott arra, hogy egyelőre kisebb szaporulat, elnyújtott kocaforgó, kevés súlygyarapodás és emiatt hosszú hizlalási idő jellemző a hazai telepek többségére.

A kocánkénti választott malac az AKI tesztüzemi rendszeréből kivett adatok szerint a „mértéktartó” gazdaságoknál 21,8 körüli. A szakértő bízik benne, hogy a megfelelő genetikai és technológiai fejlesztésektől ez a mutató változni fog. Az átlagos napi súlygyarapodás 650 gramm/nap az országban. Az átlagos takarmányhasznosítás pedig körülbelül 3,3 kg/kg – az AKI becslései szerint.

A nehézségek felvázolása után a kilátásokról is szólt előadásában a szakember. Számos fejlesztési irányt megemlített. Ezek közül az egyik a hatékonyság növelése volt. A piaci lehetőségek kiaknázására is felhívta a figyelmet, valamint az importfehérje-függőség csökkentését is hangsúlyozta. Előadásában beszélt az integrált termelési rendszerekről is. Azt is kiemelte, hogy korszerű, nagykapacitású vágó-daraboló üzemek létrehozása is szüksége lenne az országnak. A fogyasztói tudatosság emelése mellett fontosnak tartaná független szaktanácsadási rendszer működését. Az előadás végén megjegyezte, hogy még rengeteg a tennivaló az ágazatban, amelyhez sikeres munkát kívánt a sertéstartóknak.

A nap második témája és szerzői az alábbiak voltak: „Egy modern sertéstelep legfontosabb műszaki-technológiai berendezései”, Fenyvesi László tudományos tanácsadó, NAIK MGI Mészáros György, ny. főtanácsos, FM előadása Fenyvesi László előadásában a Bóly Zrt. törökdombi sertéstelep részletesebb bemutatásán keresztül ismertette, hogy milyen megoldásokat lehet a rekonstrukcióknál és az újabb telepeknél alkalmazni. A versenyképesség növelése mellett elmondta, hogy a régi telepek korszerűsítéseinek műszaki része olykor kevesebbnek tűnhet. Viszont, ha a teljes állapotot vesszük figyelembe, akkor nem biztos, hogy ki lehet hozni minden esetben a gazdaságos termelést a felújítással. Ezért minden esetben alaposan át kell gondolni az új építés lehetőségeit is. Hang­súlyozta a magas szintű telepi higiéniát is, aminek betartása a régebbi telepeken is megtérül.

A bemutatott modern sertéstelep műszaki megoldásaiban számos részterületre kitért. Az alacsony költségű, hatékony klimatizáló rendszertől kezdve a higiénikus folyékony takarmányozás megvalósításán keresztül a fűtésig. Kiemelte a gyenge műszaki és üzemeltetési szint kockázatait is. Néhány általános javaslatot tett, ebben pontosságra, precizitásra és technológiai fegyelemre hívta fel a figyelmet. Rámutatott a takarmányozás állandó fejlesztésére és a víztakarékosságra is. Meg­em­lítette az egyszerű trágyatechnológia alkalmazását alacsony tápelem­vesz­teség és emisszió mellett. A megbízható, autamatizált rendszerek alkalmazásával zárult felsorolása. Végezetül elmondta, hogy amennyiben a sertés megfelelően van ellátva, azt a termelésben meg fogja hálálni.

A harmadik előadást az Agrofeed Kft. szakembere tartotta. „A korszerű takarmánygyártás gépi eszközei, különös tekintettel a sertéstápok előállítására” Pintér Imre műszaki vezető előadásában.

A résztvevők számára átfogó képet adott arról, hogy egy takarmánygyártó üzemnek milyennek kellene lennie. Bemutatta azokat a típushibákat, amivel találkozik munkája során. Részletes ábrán szemléltette az optimális felépítést. A takarmánygyártás legfontosabb eleméről a keverésről részletes ismereteket adott. Elmondta, hogy a leghatékonyabb keverőgép sem képes homogén keveréket készíteni, ha az összetevők szemcsézettségében és térfogatsúlyában túl nagy az eltérés. Beszámolt a dercés takarmány és a granulátum közti különbségekről. A granulátum minőségét befolyásoló elemekről és a granulálást meghatározó tényezőkről számos érdekes információt hallhattak a részvevők.

A konferencia utolsó témája: „A sertés hígtrágya kezelésének és kijuttatásának műszaki háttere” Kelemen Zsolt műszaki szakértő, (NAIK MGI) előadásában.

A szakember ismertette a jogszabályi és időbeli korlátozásokat. Beszélt a technológia változatairól, a kompresszoros tartálykocsikról és a kijuttatás gépeiről is. Részletesen szemléltette a töltési teljesítmény változását a szívási mélység függvényében. Bemutatta egy nyolc köbméteres tartálytérfogatú tartálykocsinak a teljesítmény- és munkaminőség adatait a munkasebesség függvényében. Az előadásokon rengeteg elméleti és gyakorlati információ hangzott el azokról a műszaki megoldásokról, ami manapság korszerűnek számít.

Összegezve megállapítható, hogy a konferencián elhangzottak nemcsak a nagyüzemek vezetői számára voltak hasznosíthatóak, hanem azoknak a fiataloknak is, akik egy induló gazdaságban tevékenykednek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza