2026. 10. 19., hétfő
Nándor
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

III. Állattartás Gépesítése Konferencia Kaposváron

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/10/20

a Kaposvári Állattenyésztési Napok „A sertéstartás korszerű műszaki-technológiai megoldásai” című szakmai konferenciáján az érdeklődők, az ágazat új fejlesztési irányaival ismerkedhettek meg.

Az előadások előtt Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar dékánja köszöntötte a konferencia résztvevőit.

A konferencia első előadója Nagy László volt, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa. „Stratégiai célok és lehetőségek a sertéságazat fejlesztésében” címmel tartott előadást, amelyben az ágazat meglévő problémáit vázolta fel.

A sertésállomány alakulására vonatkozólag a szakember elmondta, hogy az EU-csatlakozás óta a sertésállomány több mint huszonöt százalékos csökkenést mutat. A világ sertéshústermelésének alakulásával kapcsolatban megemlítette, hogy a jelenlegi 112 millió tonnás termelés 130 millió tonnára fog bővülni a közeljövőben. Részletesen bemutatta a hazai sertéshúsimport alakulását, és kitért a hazai húsfogyasztásra is. A sertéstenyésztés jelenlegi alacsony hatékonyságának okai között megjegyezte a termőföld hiányát a sertéstartók között. A sertéstelepeink nagy része a hetvenes években épült. Gyakorlatilag a telepek 10–15 százaléka dolgozik korszerű technológiával. A problémák közé sorolta, hogy kevés a specializálódott gazdaság és a meglévő, jól működő integráció. A gyengébb naturális mutatók között rámutatott arra, hogy egyelőre kisebb szaporulat, elnyújtott kocaforgó, kevés súlygyarapodás és emiatt hosszú hizlalási idő jellemző a hazai telepek többségére.

A kocánkénti választott malac az AKI tesztüzemi rendszeréből kivett adatok szerint a „mértéktartó” gazdaságoknál 21,8 körüli. A szakértő bízik benne, hogy a megfelelő genetikai és technológiai fejlesztésektől ez a mutató változni fog. Az átlagos napi súlygyarapodás 650 gramm/nap az országban. Az átlagos takarmányhasznosítás pedig körülbelül 3,3 kg/kg – az AKI becslései szerint.

A nehézségek felvázolása után a kilátásokról is szólt előadásában a szakember. Számos fejlesztési irányt megemlített. Ezek közül az egyik a hatékonyság növelése volt. A piaci lehetőségek kiaknázására is felhívta a figyelmet, valamint az importfehérje-függőség csökkentését is hangsúlyozta. Előadásában beszélt az integrált termelési rendszerekről is. Azt is kiemelte, hogy korszerű, nagykapacitású vágó-daraboló üzemek létrehozása is szüksége lenne az országnak. A fogyasztói tudatosság emelése mellett fontosnak tartaná független szaktanácsadási rendszer működését. Az előadás végén megjegyezte, hogy még rengeteg a tennivaló az ágazatban, amelyhez sikeres munkát kívánt a sertéstartóknak.

A nap második témája és szerzői az alábbiak voltak: „Egy modern sertéstelep legfontosabb műszaki-technológiai berendezései”, Fenyvesi László tudományos tanácsadó, NAIK MGI Mészáros György, ny. főtanácsos, FM előadása Fenyvesi László előadásában a Bóly Zrt. törökdombi sertéstelep részletesebb bemutatásán keresztül ismertette, hogy milyen megoldásokat lehet a rekonstrukcióknál és az újabb telepeknél alkalmazni. A versenyképesség növelése mellett elmondta, hogy a régi telepek korszerűsítéseinek műszaki része olykor kevesebbnek tűnhet. Viszont, ha a teljes állapotot vesszük figyelembe, akkor nem biztos, hogy ki lehet hozni minden esetben a gazdaságos termelést a felújítással. Ezért minden esetben alaposan át kell gondolni az új építés lehetőségeit is. Hang­súlyozta a magas szintű telepi higiéniát is, aminek betartása a régebbi telepeken is megtérül.

A bemutatott modern sertéstelep műszaki megoldásaiban számos részterületre kitért. Az alacsony költségű, hatékony klimatizáló rendszertől kezdve a higiénikus folyékony takarmányozás megvalósításán keresztül a fűtésig. Kiemelte a gyenge műszaki és üzemeltetési szint kockázatait is. Néhány általános javaslatot tett, ebben pontosságra, precizitásra és technológiai fegyelemre hívta fel a figyelmet. Rámutatott a takarmányozás állandó fejlesztésére és a víztakarékosságra is. Meg­em­lítette az egyszerű trágyatechnológia alkalmazását alacsony tápelem­vesz­teség és emisszió mellett. A megbízható, autamatizált rendszerek alkalmazásával zárult felsorolása. Végezetül elmondta, hogy amennyiben a sertés megfelelően van ellátva, azt a termelésben meg fogja hálálni.

A harmadik előadást az Agrofeed Kft. szakembere tartotta. „A korszerű takarmánygyártás gépi eszközei, különös tekintettel a sertéstápok előállítására” Pintér Imre műszaki vezető előadásában.

A résztvevők számára átfogó képet adott arról, hogy egy takarmánygyártó üzemnek milyennek kellene lennie. Bemutatta azokat a típushibákat, amivel találkozik munkája során. Részletes ábrán szemléltette az optimális felépítést. A takarmánygyártás legfontosabb eleméről a keverésről részletes ismereteket adott. Elmondta, hogy a leghatékonyabb keverőgép sem képes homogén keveréket készíteni, ha az összetevők szemcsézettségében és térfogatsúlyában túl nagy az eltérés. Beszámolt a dercés takarmány és a granulátum közti különbségekről. A granulátum minőségét befolyásoló elemekről és a granulálást meghatározó tényezőkről számos érdekes információt hallhattak a részvevők.

A konferencia utolsó témája: „A sertés hígtrágya kezelésének és kijuttatásának műszaki háttere” Kelemen Zsolt műszaki szakértő, (NAIK MGI) előadásában.

A szakember ismertette a jogszabályi és időbeli korlátozásokat. Beszélt a technológia változatairól, a kompresszoros tartálykocsikról és a kijuttatás gépeiről is. Részletesen szemléltette a töltési teljesítmény változását a szívási mélység függvényében. Bemutatta egy nyolc köbméteres tartálytérfogatú tartálykocsinak a teljesítmény- és munkaminőség adatait a munkasebesség függvényében. Az előadásokon rengeteg elméleti és gyakorlati információ hangzott el azokról a műszaki megoldásokról, ami manapság korszerűnek számít.

Összegezve megállapítható, hogy a konferencián elhangzottak nemcsak a nagyüzemek vezetői számára voltak hasznosíthatóak, hanem azoknak a fiataloknak is, akik egy induló gazdaságban tevékenykednek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza