Jó az idei borévjárat, de drágább a hegy leve

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2022/11/19

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanács (HNT) elnöke a szőlő szüretelések kezdetén elmondta, hogy több borvidéken is a korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban az idei aszály. Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkező csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál kisebb lett mind Magyarországon mind pedig az európai bortermelő országokban. A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliter bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul. A rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, melyek a több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és nemzetközi fogyasztók asztalára, fogalmazott az elnök.

Az új bortörvény és a borpromóciós program segíti a szőlő- és bortermelőket, növeli a hazai bor népszerűségét. Magyarországon mintegy 30 ezer szőlész, valamint borász tevékenykedik, akik a jövőben is számíthatnak Magyarország Kormányának együttműködésére és segítségére. Minőségi előrelépést jelent az ágazat számára az új borpiaci szabályozás, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az adminisztrációs terhek csökkentését, nyilatkozta Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója miután a szőlészek-, borászok-, valamint a hazai borpiac helyzetéről Légli Ottó elnökkel egyeztetett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának székházában.

A miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza és világszerte. Megközelítően 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait. Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023. első félévében nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később, várhatóan jövő augusztustól válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára. A főtanácsadó kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyarország Kormányával együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel és közösen vitassák meg a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat.

Tény, hogy a háborús gazdasági környezetben robbanás szerűen megemelkedő költségek drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a felvásárló üzemek termelési költségeit is. Ám a magasabb költségszintet nem minden esetben tudják a pincészetek érvényesíteni, ugyanakkor a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték ár réseket, így a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalják, holott a magasabb ár résből a magyar termelők nem részesülnek. Annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet kapjon a magyar bor, jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa komplex borpromóciós programot tervez indítani. A mintegy 2,6 milliárd forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a külföldi piacokon.

A hazai borászok munkájára kiemelten számít az agrártárca is, mivel az ágazat szakemberei gyorsan reagálnak a technikai újításokra és a fogyasztói szokások változására. Jó alapanyag, kiváló elkészítés és eredményes marketing kell ahhoz, hogy magyar bor még sikeresebb lehessen a világon.  Nagy István egy borászati fórumon elmondta, hogy a fejlesztések 2024-ig a borágazat Nemzeti Támogatási Programjából, majd 2024-től Magyarország Stratégiai Tervében betervezett jelentős forrásokból a megszokott módon folytatódhatnak tovább.

A miniszter bejelentette azt is, hogy a szőlőtermelők és a borászatok munkáját segítő új intézkedéscsomag született, amely az értékesítés és a támogatások területén nyújt segítséget az ágazat szereplőinek. Mostantól a hegyközségek is lehetőséget kapnak arra, hogy maguk is termelői integrációs szervezetként működjenek és így tagjaik közös szőlő- vagy borértékesítésében közreműködjenek. A gyakorlatban nagy könnyebbséget jelenthet, hogy nem kell új szervezetet létrehozniuk erre a célra. A közös értékesítés jelenti a magasabb átvételi árak és a jobb szerződési feltételek elérésének egyik legfontosabb alapját, minden nagy európai szőlőtermelő országban ezt az elvet követve működik az ágazat, jelentette ki Nagy István.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai