Nélkülözhetetlen a tojásfogyasztás

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Élelmiszeripar | Szerző: (h. gy.), 2022/11/21

A konferencián Budai Zoltán, a BTT-MTTSz alelnöke töltötte be az elnöki tisztet, mivel Prof. Dr. Horn Péter akadémikust – aki évtizedek óta segíti az ágazatot és a Tojás Világnapi konferenciákon mindig nagyívű előadásokat tartott a tojáságazat hazai és nemzetközi tevékenységéről - egy műtét akadályozta meg, hogy hagyományosan elfoglalja az elnöki széket. Az alelnök az ágazat nevében gyors felépülést kívánt a professzornak, amelyhez e cikk írója is csatlakozik.

Budai Zoltán,
BTT-MTTSz alelnök elnökölt a konferencián

A Nemzetközi Tojásszövetség 1996-ban hirdette meg minden év októberének második péntekére a Tojás Világnapját, amelynek kapcsán több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojásfogyasztás nélkülözhetetlenségére. Volt idő, amikor a magas koleszterinszint miatti káros hatását hangsúlyozták, ezért a népszerűségének visszahódítása érdekében 1996-ban jelölték ki a Tojás Világnapját. Az óta megtörtént a tojás rehabilitációja, és tudományos alapon is bebizonyosodott, hogy a tojás évezredek óta az egyik legfontosabb, legértékesebb táplálékunk. A tojás fogyasztás népszerűsítése sikeres, hiszen a bolygón évente 3-3,5 százalékkal nő a tojás termelése. Kevésbé ismert jellemvonása, hogy a legjobb minőségű fehérjével rendelkezik, minőségében és vitaminok teljességében csak az anyatej előzi meg. Fontos D-vitamin forrás, ásványi anyagainak, a szelénnek nagy jelentősége van a szervezet egészséges működésében. A tojás fehérjéje nagyobb mennyiségű B2-vitamint, sárgája lecitint tartalmaz. A tojás kultikus étel, termékenységi szimbólum.

A konferencia megnyitó beszédében Dr. Sütő Zoltán, az (BTT-MTTSz) elnöke – miután megemlítette, hogy több mint 200 világnapot rendeznek évente, köztük a tojásét október 14.-én – kijelentette, hogy az univerzumban a tojás a legtökéletesebb dolog. Magyarország az első világnapi rendezvény után öt évvel később csatlakozott a Tojás Világnap megrendezéséhez. Hogy a mulasztást bepótolják, a tojás szakami szervezetek két eseményt is megtartottak: 2003-ban volt Zengővárkonyban egy szakmai rendezvény, majd néhány nappal később Siófokon is összegyűltek a szakemberek, tojástermelők. Siófokon 2011-ig minden évben megtartottak a Tojás Világnapját. Az elnök az utóbbi években megtartott rendezvényekről is megemlékezett.

Dr. Sütő Zoltán,
az (BTT-MTTSz) elnöke

A tojás egyenlő a mosollyal és a jó kedvvel, a szépség remekműve, jelentette ki Sütő Zoltán, hozzátéve, hogy ez az egyik üzenete a világnapnak. A másik üzenete az, hogy a tojás héjas formában jut el a fogyasztóhoz, így a legtökéletesebb, legkörnyezetkímélőbb „csomagolást” kapják. A tojáshéja olyan anyagokból épül fel, amelyek élettanilag igen fontos szerepet töltenek a szervezetben, ezért ne dobjuk ki, hanem kellő tisztítás után sokoldalúan hasznosíthatjuk a kertben és a konyhában.

Az elnök arra is rávilágított, hogy a mezőgazdasági termelés egyre szűkülő természeti erőforrások mellett szolgálja ki a Föld növekvő számú lakosságát. Magyarországon például 1970 óta 1,8 millió hektár termőföldet veszített el a mezőgazdaság, az Egyesült Államokban pedig a korábbi 25 százalékról 1,6 százalékra zsugorodott a lakosság azon része, akik az élelmiszert előállítják a lakosság 98,4 százalékának. De ezt a helyzetet nem az agrártermelők, tyúktenyésztők idézték elő, hanem a társadalmi fejlődés. Mégis, sokan kiabálnak be a partvonalról, és hangoztatják a nem éppen szakmai véleményüket arról, hogy az élelmiszertermelés, köztük a tojásé milyen káros hatással van a környezetünkre, és vissza kell térni az évtizedekkel ezelőtti, hagyományos, nosztalgikus termeléshez. Ezzel a hatékonysággal azonban nem lehetne a csökkenő erőforrásokkal több állati terméket előállítani. Az elnök visszautasította ezeket a vádakat, mondván, hogy a tojástermelők is csak alkalmazkodtak az új körülményekhez, ugyanakkor a társadalomtól nagyobb megértést, több belátást kért e kényes kérdés megválaszolásában. A makrogazdasági változásokból adódó gazdasági következmények sok mindenért felelősek, de legkevésbé a tyúkok okolhatóak ezekért a változásokért, mondta végezetül az elnök.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára tolmácsolta Nagy István miniszter személyes üdvözletét és jó kívánságait, egyben az ágazat szereplőinek a nagyrabecsülését, mert nagyon fontos munkát végeznek, hiszen egészséges élelmiszerrel látják el a lakosságot. Öröm együtt dolgozni egy olyan szervezett, perspektivikus ágazattal, mint a tojáságazat. Mindazok dacára jelentette ki ezt a helyettes államtitkár, hogy mindenki tisztában van a jelen gazdasági körülmények bizonytalanságaival. 

Tarpataki Tamás,
helyettes államtitkár

A tojás az egyik legalapvetőbb élelmiszer, természetes, egészséges, teljes értékű fehérje, ami versenyképesebb áron érhető el a piacon, mint más fehérjeforrás. Egy magyar évente 240 darab tojást fogyaszt el, amivel az Európai Unió átlagfogyasztásához, középmezőnyéhez tartozunk. Ezt a szintet stabil termelés mellett értük el úgy, hogy az ország tojásból történő önellátása 80-85 százalék. De ahogy nő a fogyasztás, úgy kell a termelést is növelni ahhoz, hogy az önellátottsági szint ne csökkenjen, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A termelés növekedését azonban a jelenlegi makrogazdasági körülmények nem feltétlenül segítik elő. Ami viszont pozitívum, hogy az élelmiszer alapvető szükséglet, amiről az ember nem mondhat le. Ez is mutatja a fényt az alagút végén, vagyis most nem szabad felhagyni a tevékenységgel, hanem a termelőknek előre kell menniük, fejleszteniük kell a gazdaságukat.

Az Agrárminisztérium a tojáságazat fejlesztéséhez, talpon maradásáért sokat tett az elmúlt években is. Elsősorban a likviditási problémák enyhítésére Brüsszelben is sikerült elérni egy olyan átmeneti válságtámogatást, amelyben elsősorban az abrakfogyasztó ágazatok, így a baromfiágazat is részesült, mégpedig 3,7 milliárd forint értékben. Jó hír, hogy az ágazatnak sikerült a megemelkedett energia és takarmányköltségek egy részét a termék átadási árában érvényesíteni, ami persze, a fogyasztónak már nem jó hír. De az ágazat túlélése, fejlődése a benne dolgozók számára kulcskérdés, ezért továbbra is szükség van arra az összefogásra, ami nagyon is jellemzi a tojáságazat szereplőit. A támogatási rendszerben 2016-ban jelent meg az első baromfitelepek korszerűsítését segítő pályázat, az óta a tojáságazatnak több mint 27 milliárd forint támogatást fizettek ki a telepi helyek korszerűsítésére, és további több mint százmilliárd forint lehívása vár az ágazatra. Ez a hatalmas összeg mutatja az ágazat stabilitását, erejét, fejlődési szándékát.

A közvélemény elvárja a termelőktől, hogy az állatjóléti tartást demonstrálják. Aki szakmabeli, jól tudja, hogy amelyik állat nem érzi jól magát, az nem fog termelni, így nyilvánvaló, hogy az állattartónak elemi érdeke a jó tartási körülmények megteremtése. Lehetőség van arra, hogy az állattartók többlet kötelezettséget vállaljanak, így többlet támogatáshoz juthatnak az érintett gazdálkodók, mégpedig nemzeti forrásból a Vidékfejlesztési Program révén is.

A konferenciát megelőző napon Nagy István agrárminiszter jelentette be, hogy az Agrárminisztérium új állatjóléti támogatási konstrukciót indít a Vidékfejlesztési Program keretében a magyar baromfi ágazat számára 15 milliárd forint keretösszeggel. Az uniós agrártámogatási rendszerben a baromfitartók számára eddig alapvetően beruházásokat segítő támogatási lehetőségek álltak rendelkezésre, ezt bővítették most a magasabb szintű állatjóléti követelményeket kompenzáló támogatási formával. A felhívás az állatsűrűség csökkentésével, a mechanikai sérülések megelőzésével, az ivóvíz minőségű itatóvíz használatával, valamint az étkezési tojást termelő tyúkok és tenyészbaromfi állományok vonatkozásában toxinmentes takarmányokkal történő takarmányozással kívánja a baromfiállományok jólétét javítani. A feltételeket az Európai Bizottsággal való egyeztetés alapján, az uniós előírások mentén alakították ki, fűzte hozzá Tarpataki Tamás, aki azzal zárta mondandóját, hogy 2023-tól is kiemelt figyelmet kap a baromfi ágazat az energiatakarékos beruházások, fejlesztések megvalósításához.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az Agrárminisztérium, a Kamara és a szakmaközi szervezet összefogása biztosíthatja a termelőknek a stabilitást, a biztonságot. A kialakult nemzetközi helyzetben bebizonyosodott, hogy mennyire fontos az ország élelmiszerellátása, de el kell érni bizonyos gondolati, strukturális változásokat a társadalomban is. Sokkal erőteljesebben kell tudatosítani a társadalomban, hogy a tojásnak is van világnapja, és fel kell lépni azon mozgalmak ellen, amelyek az állattartást, a vágóhidak működését támadják. 

Zászlós Tibor,
NAK alelnök

Ha nem volna az állattenyésztésnek támogatása, és a mesterséges fehérjékkel pótolnák az állati fehérjéket, akkor ez nagyon sok problémát, egészségügyi nehézséget vetne fel. Ezért hallatni kell a szakmának a hangját, és kezdeményezni kell az egészséges, természetes fehérje alapú források fenntartását, fejlesztését. Komoly harcot vív a kormány Brüsszellel azért, hogy a ketreces tartás megszüntetése az elképzelt formában ne valósulhasson meg, mert életidegen, és minden termelési módnak helye van a magyar agráriumban. A társadalom keveset tud a mezőgazdasági munkákról, és egyre kevesebben vállalják fel ezt az életformát. Nagy elhivatottság kell az állattartáshoz, hiszen a nap 24 órájában kell helytállni. Szerencsére a minisztérium, a kamara, a szakmaközi szervezet egy állásponton van a magyar termelők megtartása, fejlesztése tekintetében, mondta végezetül Zászlós Tibor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai