Állattenyésztők Napja – kihívások és támogatások az állattenyésztésben

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Forrás: Agrárium infó, 2022/11/23

Nagy István agrárminiszter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán az Állattenyésztők napján tartott fórumon utalt arra, hogy az elmúlt két év nehézségei eddig ismeretlen kihívások elé állították a magyar mezőgazdaságot, amelynek ez a válságállóság és a válságkezelés tesztje, és nem mondható el, hogy túl van rajta. A hazai agrárpolitika központi kérdése a korábban megindult, de az orosz-ukrán háború miatt a termény-, gáz-, áram-, és műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém áremelkedések hatásainak kezelése.

A válsághelyzet kezelését szolgáló intézkedések között kell megemlíteni az állattartó telepek számára kifizetett 6,2 milliárd forintos támogatást, amelyet az orosz-ukrán háború okozta kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került sertés- és baromfiágazat kivételes alkalmazkodási támogatás jogcímen kapott. Emellett az állattenyésztők számára a hitelmoratórium, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelt és az MFB agrár forgóeszköz hitelprogram 2020 keretében felvehető kamat- és költségmentes hitelek szerződései hatálybalépési idejének meghosszabbítása a sertéstenyésztő vállalkozásoknak is a termelési feltételek biztosítása érdekében biztosított. 

A 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent, a miniszter egyúttal nagy sikernek nevezte az állattenyésztők szempontjából, hogy fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások. Kitért arra, hogy a tervek szerint halad a tenyésztésszervezési feladatok támogatásának kifizetése. A tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartását, javítását segítő forrásból 1,14 milliárd forintot fizettek ki a harmadik negyedév közepéig. Magyarország élelmiszerbiztonsága szempontjából jelentős eredmény, hogy a KAP-reform során sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányát. Így erre 2027-ig a mostanival nagyságrendileg azonos összeg, évente mintegy 202 millió euró jut, a kedvezményezett ágazatok köre nem változik, a pénz több mint kétharmada az állattenyésztést segíti.

Az állattartás fenntarthatóságához a beruházási támogatásokon túl a genetikai erőforrások megőrzését, az állatjóléti körülmények javítását és a környezettudatos gazdálkodás ösztönzését célzó intézkedések is jelentősen hozzájárulnak, jegyezte meg Nagy István, aki a versenyképesség erősítéséhez elvárásként fogalmazta meg az uniós előírásoknak megfelelő magas technológiai színvonalú állattartó telepek kialakítását, a “zöld célok előmozdítását”, az energiahatékonyság javítását. Az állattartók továbbra is számíthatnak dotációra gépek, eszközök beszerzéséhez, telepek fejlesztéséhez: a tervek szerint a belépő legalább 40 százalékos mezőgazdasági árbevétel és 10 ezer euró értékű üzemméret lesz a korszerűsítési pályázatokra, mondta a miniszter.

Az Állattenyésztők napjának megtartása fontos az egyre szélesebb körben terjedő, az állatifehérje-fogyasztást ellenző nézetekkel szemben is, fogalmazott a miniszter. Az állati fehérjék fogyasztása biológiai szükségletünk, az ember egészséges fejlődéséhez és létének fenntartásához szüksége van a húsra, a tejre, a tojásra, ezért fel kell lépni az állattenyésztést rossz színben feltüntető más híresztelésekkel szemben is. “Meg kell mutatni mindenkinek, hogy a méltán híres magyar állattenyésztés nélkülözhetetlen termékeket állít elő, kiváló minőségben termel, a környezettel harmóniában dolgozik, figyelmet fordít a biodiverzitásra, részese a kultúrtáj megőrzésének, része a magyar kultúrának” - fogalmazott Nagy István.

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke beszédében kiemelte, összeállt a három pillér, az állattenyésztők, a minisztérium és az oktatás jeles képviselői kiváló együttműködésben dolgoznak. Ez az összefogás tudja biztosítani a hazai állattenyésztés jövőjét és a hagyományok mellett a fejlődést is. Arra biztatta a gazdákat, a jelenlegi nehéz helyzet ellenére “ne adjanak vissza pályázatokat”, valósítsák meg tervezett beruházásaikat, mert előre jutni, és akár a magyar, akár a nemzetközi piacon érvényre jutni csak új, innovatív technológiákkal lehet.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora elmondta, hogy az állattenyésztési ágazatnak felértékelődött a szerepe és a közgondolkodásban való megítélése. Idén a MATE állattenyésztő alapképzésére jelentkezett hallgatók száma megháromszorozódott. “Az ágazat jövője azon múlik, tudunk-e tehetséges, értelmes, ambiciózus, elkötelezett fiatalokat megnyerni ennek a szakmának” – mondta a rektor. 

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója a hús fontosságáról szóló előadásában, a húsvita bonyolultságát emelte ki, ami nem csak annak közvetlen egészségügyi hatásairól szól, hanem környezet- és klímavédelmi, valamint etikai, vallási kérdésekről is. Szerinte, aki húst fogyaszt, lehet emellett környezettudatos, ugyanis az egészségünk és a bioszféra megőrzésének módja nem a húsevés és az állattartás megbélyegzése, hanem a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mértékletes életmód. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai