Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2022/11/28
Az ultrahang-diagnosztika az elmúlt 50 évben szinte forradalmasította a szaporodásbiológia területét. Az ultrahangtechnika jelentősége, hogy szaporítószervek anatómiai felépítéséről és működéséről (morfológiai, funkcionális) lényeges információkat kaphatunk, oly módon, hogy az ott zajló folyamatokat nem zavarjuk meg a vizsgálattal.
Az ultrahangos képalkotás szaporodásbiológiai alkalmazási céljai, az ivarszervek (nőivarban: a petefészek és a méh, hímivarban: a here a mellékhere, a prosztata, az ondóhólyag) vizualizálása és annak a megállapítása, hogy fennáll-e valamilyen kóros állapot, vagy sem. Nőivar esetében például ultrahanggal diagnosztizálható a méh esetében a gennyes méhgyulladás, a vízfelhalmozódás kimutatása a méhben, a méhgyulladás, mumifikálódott magzatok és magzati elpusztulás.
A petefészkek vizualizációja révén figyelemmel kísérhető a tüszőfejlődés, a ciklikus petefészek működés, a sárgatest fejlődése és működése, illetve az esetlegesen előforduló rendellenes petefészek képletek működésének és jellegzetességeinek vizsgálata is.
Az állattenyésztők számára a legfontosabb kérdés az, hogy a nőivarú állatok ivari ciklusa megfelelő-e, és ha igen akkor milyen szakaszban van. Termékenyített állatok esetében pedig a vemhességi állapot meghatározása (beleértve a magzati életképesség, magzatszám, életkor és ivarmeghatározást) a legfontosabb. A szkennelés technikája a vizsgálni kívánt cél függvényében változik.
Az ultrahangtechnika segítségével a szaporítás céljait jobban szolgáló eljárások (biotechnikai és biotechnológiai eljárások) is kifejlesztésre kerülhettek.
Az állattenyésztésben a 80-as évektől kezdődően alkalmazzák rutinszerűen az ultrahangos technikát a vemhesség megállapítására. Ma már az ultrahangkészülékek széles választéka áll rendelkezésre, általában elemmel működtethető és ma már léteznek kézre csatolható változatok is. A jelenleg használatos berendezések a real time képalkotásra képes B típusú készülékek, kiegészítve Doppler-funkcióval, ezen túlmenően 3D- és 4D-képalkotásra is képesek. A vizsgálat általában szedációt (nyugtatás, kábítás) nem igényel, az elfogadható kép készítéséhez az állatot rögzíteni kell. A vemhességi diagnózis felállítása mellett, lehetőség van a multipara állatoknál a magzatok számának a megállapítására, az embrió életképességének ellenőrzésére, az életkorának a megállapítására és az ivari determinációra.
A szarvasmarha esetében az első ultrahangos vizsgálatot 1984-ben végezték el. Ma leggyakrabban lineáris mérőfejjel és rektális úton történik a vemhességi diagnózis. Korai vemhességi diagnózishoz elegendő a mérőfej bevezetése a végbélen keresztül, a későbbi daignosztikához, amikor a magzat már sokkal lejjebb helyeződik a méhben, indokolt a mérőfej speciális meghosszabbítása. Különféle típusú mérőfejek használata ismeretes még ezenkívül, konvex, vagy szektor mérőfej, melyek frekvenciája 5–10 MHz közötti. A transzrektális szkennelés leggyakoribb hibái, hogy a végbélben lévő trágya vagy gáz jelenléte miatt nem megfelelő minőségű kép készül. A vizsgálat az egyik petefészken kezdődik, és folytatódik a petefészektől a méhszarv hegyéig, majd a méh vizsgálata következik, végül a másik petefészek szkennelésével zárul.
A tapasztalatok szerint a legkorábbi ultrahangvizsgálat időpontja a termékenyítést követő 25–26. napon van, a legkorábban észlelhető jel az ultrahangos képen az anechogén jelet adó folyadék jelenléte a méhben, aminek a mennyisége a vemhesség 27. napjától kezdve nő meg. Ez a magyarázata annak, hogy a diagnózis érzékenysége ebben az időszakban nagy.
A nem vemhes diagnózisokat a petefészek egyidejű vizsgálatával támaszthatjuk alá, a hiányzó sárgatest alapján.
A magzat életkorát az ultrahangos képeken mért mérete szerint meg lehet becsülni. A magzat növekedési üteme ugyanis felgyorsul a vemhesség 50. napja után, szemben az azt megelőző időszakkal. Napjainkban számos szoftver segíti a magzat fejlettsége alapján annak életkorának becslését (fej-far hosszúság, fej körméret, testkörméret).
A vemhességi diagnózis mellett mindig fontos elbírálni a magzat vitalitását is. A magzati szívverések a 25. naptól kezdve figyelhetők meg, a magzati mozgás detektálása a 45. naptól lehetséges és intenzíven megfigyelhető a vemhesség második és harmadik hónapjában.
A szarvasmarha esetében az ultrahangos ivarmeghatározás is lehetséges. Ennek a jelentősége mind a húsmarha, mind a tejhasznú szarvasmarha tenyésztők számára fontos lehet, ugyanis mindez már korán a vemhesség 60. napján elbírálható. Magas genetikai értékű egyed és embrió transzfer esetében igen korán információt kapunk az utód neméről, valamint a szexált sperma vagy szexált embrió használata esetén a módszer pontosságát elbírálhatjuk már jóval az egyed megszületése előtt.
Összességében az ultrahangos vemhességi vizsgálat nincsen káros hatással sem a magzatra, sem az anyaállatra, amellett, hogy az embrionális és magzati elhalás kockázatát sem növeli. A vizsgálat előnye szarvasmarhában, hogy a manuális rektális vizsgálathoz képest korábban diagnosztizálható a vemhesség, és azáltal, hogy a magzat direkt fizikai manipulációja kiiktatható, az emiatt bekövetkező mortalitás kockázata is csökken.
Dr. Holló Gabriella és Dr. Tőzsér János Digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben – Ultrahang című kötete a szarvasmarha-tartásban alkalmazható szaporodásbiológia vizsgálatokon túl bemutatja a ló-, juh-, kecske- és sertéstenyésztésben használt eljárásokat is, hasznos információkkal szolgál az ultrahangos képalkotás általános tudnivalóiról, a hústermelő képesség vizsgálati lehetőségeiről és a tejtermelő képesség értékelésének módszereiről. A kiadvány csak a Szaktudás webshopban érhető el, a Gyakorlati Tudástár elektronikus sorozatban.
A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza