Csak a kukorica exportja több, mint baromfihúsé!

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/10/20

Akkor azt mondtuk, hogy a BTT középtávú stratégiájában megcélzott növekedés lassú beindulása tapasztalható. A féléves értékelés azonban felemás képet mutat.

Szaporítás, naposkihelyezés

Az I. negyedévhez hasonlóan viszonylag jól alakulnak a piaci folyamatok, ami az alapanyag-termelésre és az – elsősorban export – értékesítésre egyaránt vonatkozik. Kétségtelen viszont, hogy ebben olyannyira a csirke játssza vezető szerepet, hogy a hústermékek iránti kereslet erősen kihat az alapanyag-termelésre, a naposcsibe alapanyag területén pedig kifejezetten vákuum keletkezett, helyenként egyelőre ellátási gondokkal is számolni kell. A naposalapanyag-keltetés és -kihelyezés az év folyamán láthatóan igazodott a kereslethez képest, ami az 1. táblázatból is látható. Az is igaz, hogy a lúdtermelés mindkét típusánál a visszaesés a szaporító anyag csökkenését is jelentette.

A termelés és értékesítés rövid értékelése

A 2. táblázatban a vágóbaromfi-termelés és vágottbaromfi-értékesítés alakulását foglaltuk össze. Az élőalapanyag-előállítás mutatói a féléven túl az I–IX. havi felvásárlás várható alakulását is tartalmazzák, mivel ezt a már sokéves bevált módon az egyes vágóüzemek és feldolgozók szintjén a következő két havi előrejelzéssel becsüljük.

A vágóbaromfi-termelés összességében 6%-kal haladja meg a múlt év azonos időszakának teljesítményét. Ez a liba kivételével egységesen növekedést jelent, amiből a pecsenyekacsa a külpiaci helyzetnek köszönhetően magasan kiemelkedik. Az előrejelzés háromnegyed éves várható alakulása biztos reményt jelent arra, hogy az ágazat a szervezett tagsággal ebben az évben jóval meghaladja élő baromfi tekintetében az 500 ezer tonnát.

A felvásárlási árak szinte minden terméknél csökkentek, ezt a takarmányárak kb. 10%-os csökkenése tette lehetővé.

A belföldi baromfihús-forgalom 2,3%-kal nőtt, ezen belül figyelemre méltó, ahogy a pulyka kezdi visszahódítani a hazai piacot. Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 2013-ban 25,4 kg volt, vagyis a 3–4 éve történt visszaesés óta ez a mutató nem növekszik dinamikusan, bár a fajok versenyében a baromfihús egyértelműen vezet.

A baromfihús exportja a múlt évihez képest 10%-kal nőtt. A BTT tagsági körében nyilvántartott export viszont jóval alacsonyabb az országos számnál a maga I. félévi 65 ezer tonnájával. Ehhez mindenképpen hozzá számolandó a még a nagy szezon előtt kivitt 800 (600 liba- és 200 kacsa) tonna hízott máj, valamint nem ide számolják a tovább feldolgozott termékekben lévő baromfihús mennyiségét, amit pontosan ugyan nehéz megállapítani, de az biztos, hogy több ezer tonnás nagyságrendről van szó.

1. táblázat. Naposbaromfi-keltetés és -kihelyezés
2014. I–VII. hó (ezer db)
Forrás: BTT adatbázis, 2014
Megj.: szülőpár = brojler
szülőpár naposjérce;
tény = 2014; bázis = 2013

A terméktanács közlése szerint – éves viszonylatban – az állattenyésztés export értékéből – 2,1 milliárd euró – 500 milliót a baromfihús-export tesz ki, amelyhez még hozzá kell adni az élő állat, a keltetőtojás, az étkezési tojás és a tollexportot is. A legfontosabb mezőgazdasági exporttermékek közül csak a kukorica értéke múlja felül a baromfihúsét!

Meg kell állapítani, hogy a gazdasági tevékenységek nyilvántartása Magyarországon a múlt évtizedekhez képest nem hogy javult vagy fejlődött volna, hanem kimondottan romlott, ami miatt egy ágazat valós teljesítményét egyszerűen nem lehet megállapítani. Persze kritizálni könnyű – mondhatják néhány ebben esetleg sokkal illetékesebb helyen. Ugyanakkor meg vagyok győződve arról, hogy ezt a problémát meg lehetne oldani, ha a szakmai szervezeteknek nagyobb kompetenciát biztosítanának ahelyett, hogy konkurenciát állítanak ezek ilyen irányú tevékenységei, illetve szándékai vagy egészséges elképzelései elé.

A külpiac legújabb kihívásai és problémái

A baromfiágazatot az egymással szemben álló USA és Oroszország egyaránt károsítja.

Az USA–EU szabadkereskedelmi egyezmény az európai baromfitermelés versenyhátrányát a maga valóságában fogja megjeleníteni. Az EU költséges szalmonella programja szemben az USA vágóhídjain alkalmazott antimikrobiális szerekkel való kezeléssel, az EU szigorú állatjóléti előírásai, a termelési költségek közti különbség, az olcsó amerikai takarmány, a GMO-tartalom az élelmiszerekben mind hátrányt okoz Európának.

Az EU Bizottság az a.v.e.c. (az EU baromfifeldolgozó és kereskedelmi szövetsége) megkeresésére – korábbi ígéretei ellenére – megvonta vállát azzal, hogy ezek a hátrányos EU-intézkedések nem globális jellegűek, ezeket az európai termelők akarták így!

Az orosz élelmiszer-behozatali embargó a baromfiágazatot igen hátrányosan érinti. A baromfihús 2013. évi Oroszországba irányuló exportjának értéke 4,2 milliárd Ft, ami ugyan nem túl nagy összeg, de annak a néhány (6–8) feldolgozónak, amelyek jelentős erőfeszítést tettek az orosz piaci jelenlétért, már komoly fenyegetést jelent az embargó. 2014-re jó kilátás volt az exportot 5–6 milliárd Ft értékre növelni. Ugyan az orosz export a teljes baromfihúsexportnak csak 3%-a, 2014-ben eddig csak 2%, mivel a teljes tiltás előtt az oroszok 15 feldolgozó szállítását már ideiglenesen felfüggesztették.

2. táblázat. Baromfi­termelés és -értékesítés 2014. I–VII. hó
(1000 tonna)
Forrás: BTT adatbázis (2013) *élő súly ** vágott súly ***becslés 2014 (2013 tény)

A tilalom közvetett hatása várhatóan különösen súlyosan érintheti az európai baromfiszektort, mert Oroszország összes baromfihús importja kb. 460 ezer tonna baromfihús évente, és ennek nagy része az USA-ból és az EU-ból származott. A kitiltott áru vándorolni fog az EU belső piacán, túlkínálatot és dömping árat okozva, ezért a baromfiágazat igényt tart arra, hogy az EU kompenzálja a kárt.

A húscsirketermelés helyzete jó volt, a növekvő kereslet ellenére beszállítói áremelést alig lehetett elérni. A dél-afrikai importvám bevezetése miatt egy ígéretes piacnyerési folyamat lelassult. A takarmányok várhatóan olcsók lesznek, ezért emiatt is ügyelni kell a túltermelésre.

A pulykaágazat megszilárdította helyzetét, a csökkenés megállt, ha figyelembe vesszük a vágóhídbezárásokat, akkor az Ausztriába és Lengyelországba vágásra kiszállított mennyiséggel már növekvő termelésről számolhatunk be. Az exportot a forint árfolyam ösztönzi, de láthattuk, hogy a belföldi forgalom is nőtt. Az orosz embargó előtt még a jövő év is biztos piacot ígért.

A lúdágazat mindkét típusnál rossz helyzetben van, a fagyasztott egész húslibáért alig kínálnak többet 2,2 eurónál, de nagy érdeklődésről sem beszélhetünk. A hízott liba és a máj még rosszabb helyzetben van, ráadásul nem szűnik a hizlalás elleni kampány. Nehezíti a termelők helyzetét, hogy a Hungerit Zrt. szeptember 1-jétől leállítja a hízott áru vágását, a helyére lépő orosházi üzem beruházása késik.

Ugyanakkor az a hír járja, hogy Lengyelország 700 ezer vágó húslibát vásárol 570 Ft/kg áron. Néhány ezer állatot már ki is szállítottak. A lengyel vásárlás egyelőre megmagyarázhatatlan.

A kacsatermelés és -export erőteljesen nő, a pecsenyekacsa 23%-kal(!), de a hízott is 13%-kal. Májusig az exportár is jó volt, azóta a túltermelés jegyei érződnek. A sült kacsa tartja viszonylag jó pozícióit. A hízott máj az alacsony árak miatt nincs jó helyzetben.

Az étkezésitojás-termelés helyzete továbbra is változatlanul kedvezőtlen. A tojóhibrid naposcsibe keltetés mindössze
4 millió darab, ami a tavalyihoz képest ugyan jóval több, de a kívánatos 5,5–6 milliótól messze van. A szövetség tagjai körében a hazai fogyasztásnak csupán a kétharmadát termelik. A termelői ár a múlt évihez képest stagnál (17,69, illetve 17,63 Ft/db).
Az EU-ban átlagosan megindult egy mérsékelt, 5,1%-os termelőiár-emelkedés, amely Magyarországot az első félévben még nem érte el. A tojásimport ugyan nem túl jelentős, de a konzekvensen behozott kisméretű („S”) tojás rendkívül káros hatással van a belföldi forgalomra (lásd bővebben a következő, Tojás Világnapja tárgyú cikkünkben).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai