2025. 04. 03., csütörtök
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A digitalizáció az agráriumban is a jövő záloga

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2022/11/17

Az agrárkamara agrár startup programja révén minél több új fejlesztés indulhat el, ami elősegít a szektor modernizációját - hangsúlyozza Holán Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnöke.

Szűkebb szakmai körökben ismert a NAK TechLab kifejezés, de vélhetően a teljes agrártársadalom nem ismeri a pontos tevekénységét. Mikor alakult a program, mely cégek, szervezetek finanszírozzák a szakmai munkáját?
A NAK TechLab egy olyan nagyszabású program, ahol technológiai cégeket, agrár szakértőket és nagyvállalati partnereket kapcsolunk össze, és olyan közös munkára bírunk, melyekből új, az agrárszektor számára piacképes digitalizációs megoldások születhetnek.
A program közel négyéves fennállása óta több mint 70 agrártechnológiai fejlesztésben vettünk részt. A közös munkában a kamara szakértői, valamint a nagyobb agrárvállalkozások szakemberei dolgoznak azért, hogy új szolgáltatásokat fejlesszenek az ágazat számára. A fejlesztésekhez a forrásokat a kamara, illetőleg a velünk együttműködő piaci szereplők adják.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett az agrárium fejlesztésében, a gyakorlati, friss tudás terjesztésében. A startupok hogyan segítik ezt a kamarai missziót?
Látni kell, hogy az agrárszektor digitalizációs szintje elmarad más ágazatoktól. Ennek fő oka, hogy a fejlesztők nem látnak bele az agrárgazdaság napi folyamataiba. Azonban a startupok egyik jellemzője, hogy gyorsan alkalmazkodnak, a felmerülő kihívásokra rövid időn belül képesek választ adni. Azzal, hogy a gyors alkalmazkodási képességet összekötjük a legkiterjedtebb kapcsolattal rendelkező nagyvállalatokkal, valamint naprakész agrárszakmai tudással, akkor gyorsan, széles körben tudnak a megoldások elterjedni.
Ebből következően az a feladatunk, hogy a kapcsolatokat erősítsük a digitális fejlesztők és az agrárium szereplői között, hogy minél hamarabb gyakorlatban alkalmazható eredményeket érjünk el. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a kamara részéről ez egyfajta digitális érdekképviselet. A fejlesztők jobban ismerik a bankokat, a multinacionális cégeket, az agráriumot még unalmasnak is tarthatják, ezért inkább oda mennek, ahol nagyobb lehetőségeket látnak. Nekünk az is a feladatunk, hogy az agrárium lehetőségeivel megismertessük a fiatal, agilis fejlesztőket. Minden információ nálunk van, megfelelően csomagolva kell átadnunk ezeket, így olyan fejlesztői csapatok kerülnek az agráriumhoz közel, amelyek más területen már bizonyítottak.

Hogyan juthat a gazdálkodók elé egy-egy megoldás?
Kulcskérdés, hogy egy-egy startup milyen gyorsan tudja felmérni a piaci helyzetet, s hogyan tudja a technológiáját adaptálni. A validált megoldásoknál a következő nagy lépés az felhasználók megszerzése, amit a startupok és az inkubátor programban szereplő nagyvállalatok együttműködése gyorsíthat fel leginkább. A velünk együttműködő agrár nagyvállalatok összesen több százezer hazai gazdálkodóval vannak üzleti kapcsolatban, akik a mind a mi tagságunkat képezik. Ezt a kapcsolatrendszert kihasználva, tud egy- egy jó megoldás a legrövidebb úton a gazdálkodókhoz eljutni.

Ismert tény, hogy a hazai gazdatársadalom öregedőben van, és a többség képzettsége is hiányos. Mennyi gazda ismeri a digitális technológia szükségszerűségét, előnyeit, a NAK TechLab eredményeit? Hány gazdálkodót terveznek elérni, s őket hogyan segítik az új technológiák megértésében?
A gyakorlatban bevált, már piacon lévő digitalizációs fejlesztéseket jól bejáratott agrár rendezvényeken, például a NAK Szántóföldi Napokon és egyéb kamarai rendezvényeken is bemutatjuk, ahol a gazdálkodók első kézből ismerhetik meg a megoldások gyakorlati alkalmazását. Ezeken az eseményeken ismertetjük, vagy mondhatjuk úgy is, bejuttatjuk az új technológiákat a gyakorlatba. Egyre többen ismerik, tapasztalják meg a digitális technológia előnyeit, kapcsolódnak a fejlesztésekhez, hiszen ez a fennmaradás záloga. Persze a program még „kiskorú”. A nagyvállalatok jó társak a kamarának és a gyakorló gazdálkodóknak is. A generációváltás mostanában gyorsul föl az agráriumban, ezt támogatja a gazdaságok családon belüli átadásának jogszabályi könnyítése is. A fiatalok már nem idegenkednek az új technológiáktól, növekszik azoknak a gazdálkodóknak az aránya, akik ismerik, hasznosítják az új technológiákat.

Novemberben második alkalommal szervezik meg az Agtech Summit rendezvényt, az agrártechnológiai csúcstalálkozót. Mi várható ettől a rendezvénytől a gyakorlatban?
Olyan tekintetben formabontó ez a rendezvény, hogy fiatal fejlesztők, nagyvállalati vezetők, kormányzati döntéshozók találkoznak egymással, s megbeszélik azokat a szakmai kérdéseket, amelyekre választ kell adni a sikeres gazdálkodás érdekében. A rendezvényen lesz gyakorlati bemutató, a fejlesztők prototípusokat állítanak ki. Nyugodtan mondhatjuk, aki gazdálkodik, vagy csak érdeklődik az innováció iránt, talál magának érdekes, gyakorlatban hasznosítható, új ismeretet.

 Az esemény részletei itt olvashatóak: www.agtechsummit.info

Ajánlott kiadványokBorhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságban
Dr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek
Dr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban
Dr. Husti István:
Robottraktorok
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Husti István:
Eszközhordozó robotok
Dr. Horváth Béla - Dr. Czupy Imre:
Robotizáció az erdészeti gépesítésben
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza