A nehézségek ellenére is helytállnak a magyar gazdák

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2022/12/01

Feldman Zsolt 
mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Államtitkár úr, ha szabad ezt mondanom, Ön minden mérföldkőnél jelen volt és van, hiszen Nagy István miniszter úrral együtt számtalan fórumon, sajtótájékoztatón mondták el a kialakult helyzetről a minisztérium álláspontját, és ismertették az új intézkedéseket. Hogyan bírja ezt a tempót?

Nem kérdés, hogy bírni kell. Általános jelenség, hogy felgyorsult az életünk, sőt az idei év rendkívüli kihívásokkal tette igen nehézzé a gazdálkodók életét. A fórumokra éppen azért van nagy szükség, mert itt közvetlenül találkozunk a gazdálkodókkal, akik kendőzetlenül mondják el a véleményüket, a problémáikat. Ezekből a párbeszédekből is tájékozódhatunk a kialakult helyi helyzetekről, melyek segítségével átfogó képet tudunk alkotni az országos viszonyokról. Így az intézkedéseket megalapozottan tudjuk meghozni. Hangsúlyozom, fontos a párbeszéd, és fontos a helyi jelenlét, amit a gazdálkodók igényelnek is. Jómagam pedig szívesen teszek minden meghívásnak eleget, ha csak nem ütköznek a hazai programok, mondjuk brüsszeli tárgyalásokkal.

Pontosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a háború, és az elhibázott uniós szankciók rég nem látott energiaválsághoz és magas inflációhoz vezetnek, ami az előállítási költségek növekedésén keresztül az élelmiszerárakban is jelentkezik. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy 110 éve nem volt az idei évihez hasonló aszály, ami a terméseredményekben drasztikusan meg is mutatkozott.

Vajon milyen új kihívásokkal kell a jövőben szembenéznünk?

Ahogy a kérdésében is megfogalmazódott, az idei év rendkívüli módon érinti a magyar agrárágazatot, sőt egész Magyarországot. Sokféle eddig nem tapasztalt problémával kell szembesülnünk. Ha abból indulunk ki, hogy mi mindennel kellett megküzdeni már eddig is - úgy, mint a koronavírus okozta világjárvány hatásai, a történelmi léptékű aszály, az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az energiaárak soha nem látott mértékű, gyors emelkedése, a beruházási költségnövekedés, a kamatkörnyezet változás, a forgótőke hiány, és még tovább is sorolhatnám - akkor láthatjuk, hogy az agrárium szereplőinek az alkalmazkodóképességét keményen próbára tette ez az időszak.  Nagy kérdés, hogy ezekből a problémákból, kihívásokból mit tanultunk, s melyek azok, amelyek a jövő évben is velünk maradnak. Ilyen szempontból vannak olyan tényezők, amelyeket világosabban láthatunk, és vannak, amelyeket kevésbé tudunk előre megítélni. 

Vegyük sorba, melyek ezek a kihívások, kiszámítható vagy kiszámíthatatlan tényezők? 

Az egyik ilyen, a gazdálkodás szempontjából a legfontosabb, hogy a téli, tavaszi csapadék mennyisége hogyan alakul. Az idei évi aszály sem nyáron, hanem az előző év őszén kezdődött. Most ősszel megfelelő mennyiségű csapadék hullott az őszi vetésekre, ám ez még nem elég a talajvízszint megfelelő feltöltéséhez. Ha nem töltődnek fel a talajok a téli, illetve a jövő tavaszi hónapokban, az nagyon komoly kockázatot hordoz a 2023-as esztendőre nézve. A száraz időszakok egyre gyakoribbá válása hatványozottan felértékelik a talajnedvességet, és a talaj mélyebben lévő rétegeiben lévő vízmennyiséget.

A másik legalább ennyire bizonytalan tényező, ami a háborút és az arra válaszul adott hibás szankciós politika következményeit illeti. Ezek közül elsősorban az energiaárak alakulása a nagy kérdés. Jelenleg az említett energiaárak többszörösükre emelkedtek, amelyek a termelési árakba is begyűrűztek. Minden tevékenységhez valamilyen típusú energia kell, ami a termelési költségeket jelentősen megnöveli. 

A termelés finanszírozása szintén sarkalatos kérdés a jövő szempontjából…

Pontosan, ez a harmadik olyan témakör mely a klimatikus viszonyok és a nemzetközi politikai és gazdasági körülmények mellett érinti az ágazatot. Ebben a tekintetben azonban a megfelelő kormányzati beavatkozás jelentős segítséget adhat. Számos megoldás létezik, mellyel a vállalkozásokat át lehet segíteni ezen a példátlanul nehéz időszakon. Nem csupán a lakossági hitelek esetében, hanem a vállalkozó hiteleknél is kamatstop lépett életbe. A jelenlegi gazdasági helyzetben ugyanis a vállalkozások is egyre nehezebben boldogulnak, ezért a kormány, kifejezetten a cégek támogatása érdekében kiterjesztette a kamatstop intézkedését a vállalkozói hitelekre is. A védelem a kis- és középvállalkozások hiteleire terjed ki. A kamatstop előnye, hogy a manapság egyre gyakrabban változó kamatozású kölcsönökkel rendelkezőket védi a kamatemelkedéstől. Meg kell említeni, hogy a mezőgazdasági termelők – egyedüli gazdasági ágazatként - hiteltörlesztési moratóriumban való részvételre kaptak lehetőséget 2023. december 31-ig. A gazdálkodók hatalmas összegű, 286 milliárd forint hitelre kértek és kaptak törlesztési haladékot, ami komoly segítség az ágazatnak a jövő év átvészelésében. Az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntésének megfelelően rendkívüli mezőgazdasági kamattámogatási program indult az állattartók és az aszály következtében kárt szenvedett mezőgazdasági termelők forgóeszköz-finanszírozásának megkönnyítésére 14 százalékpont kamattámogatással.  Látni kell, hogy minden kormányzati segítség többszörösen megtérül az agráriumot tekintve. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka, hogy az idei évet sújtó rendkívüli nehézségek ellenére az őszi munkákat biztonságban elvégezték a gazdák. 

Szólni kell a műtrágyahelyzetről is, amivel kapcsolatban szintén nem jók a kilátások…

A műtrágya esetében kétarcú a piac. Sokan már korábban megvásárolták a vállalkozásuk működéséhez szükséges műtrágya mennyiséget., amelyek akár a következő tavaszi munkálatokhoz is elegendőek. A műtrágyapiacon összességében valóban csökkent az értékesítés, de azt nehéz most megjósolni, hogy valójában mire lesz elegendő a gazdáknál lévő készlet. A nitrogén műtrágya a földgáz árához kapcsolt, így a földgáz magas árából adódó műtrágya áremelkedés a termelési költségekben 2023-ban tovább gyűrűzik. Ám ennek tekintetében is nehezen megbecsülhető mértékről beszélünk, mivel nem lehet még tudni, hogy az Európában leállított műtrágyagyártó kapacitás, mely az összes kapacitás 25 százalékát teszi ki, milyen módon és mikor fog újraindulni a földgáz ármozgásának hatásait is figyelembe véve.

Amiről még érdemes itt szólnunk, az az, hogy a megemelkedett beruházási költségek, a megnövekedett forgóeszköz finanszírozási költségek, és az ugyancsak megváltozott hitelfinanszírozási környezet miatt számunkra nagy jelentőségű, hogy a Vidékfejlesztési Programban odaítélt ezer milliárd forint nagyságrendű beruházási támogatás miképpen hasznosul. Kérdés, hogy mennyi megkezdett beruházást tudnak befejezni, s a már megítélt támogatások segítségével ténylegesen megvalósítani a gazdaságok. A jövő évben ez is az egyik kulcskérdése az ágazatnak, hiszen azt látjuk, hogy aki az elmúlt években valamilyen önerőből vagy támogatással akár energiahatékonysági beruházást vagy más hatékonyságot növelő fejlesztést valósított meg, az előnnyel indult a mostani energiaválsággal terhelt időszakban. Hozzáteszem, hogy az építési költségek emelkedési időszakának legelején sikerült egy olyan megoldást találni, ami az építési beruházásoknál bekövetkezett költségnövekedést megfelelően követi le. Ez már a megvalósítás alatt lévő beruházásokon is segít. Lassan zárjuk a mostani Vidékfejlesztési Programot, a legfontosabb még nyitva lévő pályázati felhívás az öntözésfejlesztési programé, amit meghosszabbítottunk jövő év június 30-ig és ráadásul 30 százalékkal megnöveltük az elszámolható költségeket a megvalósíthatóság növelése érdekében.

Új kihívást jelent a Közös Agrárpolitika életbe lépő módosult szabályrendszere is, ami miatt változások várhatóak a pályázatok esetében is.
Az új Közös Agrárpolitika szabályrendszere valóban hoz változtatásokat a támogatási struktúrában és a feltételrendszerben egyaránt. Ezekre alapvetően a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódóan kell számítani, ami óhatatlanul új kihívást jelent a gazdálkodóknak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy olyan tanulási folyamat előtt állunk, mint 2015-ben, amikor elindult a zöldítési program és amikor megváltoztak a termeléshez kötött támogatások feltételei. A korábbiaknál még jelentősebbek a változások, több odafigyelést, nagyobb tudatosságot és átgondolást igényelnek a gazdálkodóktól, hogy 2023 áprilisában, amikor elindul az egységes kérelem benyújtási időszaka, akkor a támogatásban megjelenő minden lehetőséghez kapcsolódni tudjanak. Azok a feltételek, amelyek az új uniós szabályozásból következően komolyan változtak a 2023-2027-es időszakra vonatkozóan, azok a zöld feltételek.  Fontos, hogy a gazdálkodók folyamatosan tájékozódjanak, hiszen ezen múlhat a támogatási rendszerben való részvételük sikere.

Nagy vonalakban kérdezem, hogy milyen helyzetben vannak az egyes ágazatok?

Az elmúlt évhez képest három tényező befolyásolta a gazdálkodást. Elsőként említeném a megemelkedett input anyagárakat, másodikként az ugyancsak megemelkedett terményárakat, harmadsorban pedig az aszályt említeném. Ezen körülmények mindegyike más-más mélységig, de meghatározza az egyes agrárágazatok jelenlegi helyzetét. Az őszi munkálatoknál már a megemelkedett input árakkal számolnak a gazdák, ami a jövő év jövedelmezőségére is kihatással lesz. A szántóföldi növénytermesztés jövő éve tehát ebben a hármas szorításban fog telni. Ugyanakkor bízom abban, hogy a gazdálkodók az elmúlt években tartalékolt pénzügyi forrásaikkal, a már felsorolt likviditást segítő intézkedések segítségével a jövő évi nehézségeket át tudják vészelni. Ne felejtsük el azt sem, hogy egy újabb, az ideihez hasonlóan súlyos aszállyal terhelt év milyen komoly következményekkel járna egy sokkal szélesebb gazdálkodói kör számára.

Az állattartásban 2021 második felétől az abrakfogyasztó állattenyésztő ágazataink esetében nagyon kemény időszakot tudhatnak magunk mögött. A takarmányárakat a kínai kereslet hektikus változása jelentősen befolyásolta, melyből adódóan a sertés- és baromfiágazatnak már 2021 második felétől viselnie kellett a magasabb takarmányárakat. Ehhez kapcsolható az idei évtől az orosz-ukrán háború gabonapiacra gyakorolt negatív hatása, ami tovább növelte az árakat. Emelkedett ugyanis a gabonafélék, az olajos növények ára, mivel Ukrajna és Oroszország vezető exportőrnek számít ezen termékek esetében. Ez az áremelkedés beépül az állattenyésztés és az élelmiszeripar költségeibe, az élelmiszerárakról nem is beszélve. Az aszály miatti jelentős terméskiesés sem javított a helyzeten, ez is további hatással van a takarmány beszerzésére. A minisztérium több ágazatra lebontott támogatást hirdetett meg az állattartók megsegítésére, amit az ágazati szereplők kedvezően fogadtak. 

A kertészeti ágazatokban a tavaszi fagyok megkímélték az ültetvényeket, de az aszály kihatott a terméseredményekre, hiszen kisebb mennyiségű és kevésbé szép termést takarítottak be, ami a fogyasztók, és az értékesítés szempontjából okozott nehézséget. A gyümölcstermesztők pedig még nem heverték ki az előző három fagykár terheit. A kertészeti ágazat számára is több támogatást adtunk, amely támogatások felhasználása kulcsfontosságú lehet, hiszen több olyan beruházási lehetőség nyílt meg, ami az ágazat életképességét erősíti, hatékonyságát növeli.

Az Európai Bizottság november 7-én, fogadta el a magyar KAP Stratégiai Tervet. Nagy öröm ez számunkra, hiszen ezzel megnyílhatnak a brüsszeli források az ágazat szereplői számára.
Valóban jó hír volt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az uniós közös agrárpolitika 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, magyar stratégiai tervét, amely öt év alatt több mint 5300 milliárd forint értékű forrást jelent a magyar vidék és az agráriumhoz kapcsolódó gazdaság számára. Az Európai Bizottság elfogadáshoz kapcsolt közleménye is kiemelte, hogy az elfogadott stratégia szerint Magyarország az ő szempontjukból is megfelelő mértékben fordít zöld programokra, valamint környezetvédelmi és éghajlati célokra. Hangsúlyos volt számukra az ökológiai gazdálkodás, az állatjólét vagy éppen a talajaink védelmének erősebb ösztönzése. Emellett olyan tervet raktunk össze, ami a korábbinál is több ösztönzőt nyújt a kisebb- és közepes gazdaságok számára, ezt az Európai Bizottság is értékelte. A tervezett magyar programok hozzájárulnak a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz, valamint a műtrágyahasználat és az ammóniakibocsátás csökkentéséhez. 

Hogyan oszlik meg a forrás? 

A rendelkezésre álló vidékfejlesztési források felét gazdaságfejlesztésre fordítjuk, harmadát pedig a környezet- és klímavédelemre, ami a korábbi időszak dupláját jelenti. Emellett a klasszikus vidékfejlesztési célokra, tudásátadásra jutó források összege negyedével növekszik, amely így a források tíz százalékát teszi ki. A KAP stratégiai terv nagyságrendileg 2.485 milliárd forint közvetlen ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza.

Milyen alapvető változásokkal kell számolni?

Az új KAP számos szakpolitikai újítást vezet majd be annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra történő átállást az Európai Unióban. A legfontosabb változás rövidtávon a közvetlen támogatásoknál érzékelhető. Egyrészt megváltoznak a vetésváltásra, a nem termelő területek arányára és a talajvédelemre vonatkozó, mindenkire kötelező szabályok. A kis- és közepes gazdaságok számára megjelenik az újraelosztó támogatási forma. A termelők önkéntes alapon részt vehetnek az agro-ökológiai programban is, amely környezet-, és klímavédelmi vállalásokért további támogatásokat ad. 2023-ban ugyanakkor a beruházások terén leginkább arra koncentrálunk, hogy a 2021-2022-ben meghirdetett felhívásokon nyertes pályázatok révén a tervezett fejlesztésekből minél több megvalósuljon. A 2023-as év lényegében a Vidékfejlesztési Program zárási folyamatának megindulásáról fog szólni, és 2023 második felétől várható, hogy az új stratégiai tervben rögzített pályázati konstrukciókat kidolgozzuk. Ezek a programok szerves folytatásai lesznek az elmúlt két évben kiírt pályázati rendszerünknek.

Végezetül: a leendő támogatások között régi és új elemek is megjelennek. Mire számíthatnak a gazdák?

A vidékfejlesztési támogatások esetében szélesebb körű csomagot állítottunk össze a generációváltás ösztönzésére, hogy kiemeljek egy újdonságot. Alapvetően nem változik meg a vidékfejlesztési támogatások struktúrája, és a tervek szerint a 2023-2027-es időszakban is támogatható marad valamennyi, jelenlegi időszakban alkalmazott főbb intézkedés. Kiemelt célkitűzésként tekintünk az állami elismeréssel rendelkező termelői együttműködések közös fejlesztéseinek ösztönzésére, számukra a korábbi időszakhoz képest egyszerűbbé tesszük a jogosultsági feltételeknek való megfelelést.  Szélesítjük az átalánytámogatás alkalmazását, egyszerűsítve több felhívásnál a támogatás igénybevételének feltételét. A kisösszegű támogatásigényű projekteket egyszerűsített kiválasztási eljárással tervezzük elbírálni, amelynek előnye, hogy a pályázóknak kevesebb dokumentumot kell benyújtaniuk, valamint a támogatási kérelmek kiértékelése is gyorsabb.

Végezetül azt kívánom minden gazdálkodónak, hogy találja meg a vállalkozása számára legkedvezőbb támogatási formákat, melyek egyszerre teszik lehetővé a versenyképességük növelését, a megváltozott gazdasági, társadalmi és környezeti körülményekhez való alkalmazkodást és a fiatal generációk bevonását abba a felelősségteljes munkába, amit az agrárium minden ágazata megkövetel.  

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai