Az exportfejlesztésre van most a legnagyobb szükség

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2022/12/03

Ondré Péter
ügyvezető

Ügyvezető úr, az idei esztendő nem fog a magyar agrárium aranyoldalára kerülni, hiszen igen sok olyan külső probléma gátolta a tevékenységet, amelyeket egyáltalán nem láthattunk előre. Csak felsorolásképpen: orosz-ukrán háború, gazdasági és energiaválság, magas infláció, s ebből adódóan kamatszintek jelentős változása, takarmány és input anyagok, valamint az élelmiszer árrobbanása, és nem utolsó sorban az aszály volt az, ami megnehezítette a gazdálkodók életét. Hogyan élte meg az AMC ezt az időszakot?

Mondhatom, hogy együtt élünk a gazdálkodókkal, így testközelből tapasztaltuk mi is a nehézségeket, anélkül, hogy gazdálkodnánk. A folyamatokat mi is naprakészen követjük, és tapasztaljuk a baljós jeleket. Az elmúlt időszakban hoztunk egy döntést, miszerint minden energiánkat, erőforrásunkat igyekszünk az export bővítésére, a külpiacok keresésére fordítani. A belpiacon ugyanis változott a helyzet. Az európai élelmiszerárak növekedése már a koronavírus okozta ellátási zavaroknál elkezdődött, és az orosz-ukrán háborúval fokozódott. Aztán jött az aszály, aminek következtében jelentősen visszaesett a hazai gabona és kukoricatermés mennyisége. Ráadásul a világpiaci árakat mindeközben a kínai takarmánykereslet is felfelé tornázta. Ilyen helyzetben az élelemiszerárak további drágulására kell számítanunk, ami azt jelenti, hogy a belpiaci értékesítésben volumenbővülésre nem számíthatunk. Ott vannak azonban az exportpiacok, melyek a kitörési pontot jelenthetik élelmiszeriparunk számra. A globális élelmiszerigények finoman szólva sem csökkennek, Magyarországnak pedig minden adottsága megvan ahhoz, hogy sikerrel bővítse értékesítését a világ élelmiszerpiacain. Épp ezért mi is minden erőnkkel a külpiacok felé fordulunk, akár a belföldi marketing kárára is.  

Már csak azért sem, mert a lakosság vásárlóereje is csökkent.

Pontosan, mert a jelenlegi európai inflációs környezetben a fogyasztói kosár tartalma is átrendeződik. Ha többet kell költeni a megélhetésre, a rezsire, a hiteltörlesztésre, az üzemanyagra, egyáltalán mindenre, akkor élelmiszerre sem jut több pénz, mint korábban. De ha csak bázis értéken marad az élelmiszerkosárra fordítandó összeg, akkor is csökken a mennyiség, mert az árak megemelkedtek. Meglátjuk, mit hoz a jövő. Azt azonban kijelenthetjük, hogy ebben a helyzetben a magyar élelmiszergazdaságra nagyon jelentős exportnyomás nehezedik, mert az itthon el nem adott élelmiszernek a külpiacon kell gazdára találnia. Ami felgyorsíthatja a külpiaci elhelyezést, az az, hogy november 7-én az Európai Bizottság elfogadta a magyar KAP stratégiai tervet, ami azt jelenti, hogy hamarosan megindulhatnak a fejlesztési programok. A fejlesztés terv sikeréhez beruházási kedv, bátorság is kell, amit jelentősen tud növelni, ha a gazdálkodók és gyártók látják, rendelkezésre állnak az értékesítési csatornák. Itt kap nagy hangsúlyt az AMC tevékenysége, s ezért kell minden erőnkkel a külpiacok felkutatására, bővítésére fordítanunk. Sosem volt még ekkora szükség exportfejlesztésre, mint most.

De van-e elegendő árualap?  

Arról már korábban is beszéltünk, hogy az export szerkezetét át kell alakítani. Az exportunk több mint kétharmadát élelmiszeripari nyersanyagként visszük ki, ami nem jó. A következő időszaknak az a legnagyobb kihívása, hogy a feldolgozott élelmiszerek kibocsátását, és a vertikális integrációnak nevezett feldolgozói láncokat erősítsük, és minél több élelmiszert késztermékként adjunk el a külpiacokon. Ebből van hozzáadott érték, ebből lesz gazdasági fejlődés, és ebből valósul meg az önellátás is. Számos esetben tapasztaljuk, hogy a nyugatra exportált magyar nyersanyagból készült termékek érkeznek vissza a hazai fogyasztókhoz. A haszon másutt csapódik le. Ennek a folyamatnak véget kell vetni, ezért mondjuk azt, hogy a feldolgozott, kész élelmiszeripari termékekre kell fókuszálnunk.

Felkészült-e a magyar élelmiszeripar erre a nagy váltásra?

Idehaza megszületett az a politikai döntés, hogy a kormány a legmagasabb, 80 százalékos társfinanszírozást biztosít a Vidékfejlesztési Program mellé, ami alapján elmondhatjuk, hogy a következő években a technológiai átállásra, korszerűsítésre, a kibocsátás növelésére a pénzügyi eszközök biztosítottak. A kapacitások rendelkezésre állnak. Számos üzem keresi a piacot. Az AMC segítségével évente 80-90 magyar cég mutatja be a különböző nemzetközi kiállításokon a termékeit, ezen kívül 40-50 céget viszünk el üzletfejlesztési találkozókra, a napokban például Madridba, Helsinkibe, Barcelonába. A helyszíneken több tucat helyi beszállítóval tudtunk a magyar cégek számára tárgyalásokat szervezni, és örömmel mondhatom, hogy konkrét üzleteket is kötöttek. Arra koncentrálunk, hogy jó feldolgozóink, jó brandjeink, márkáink legyenek, és találjuk meg a piaci lehetőségeket.

Milyen típusú cégekkel vannak kapcsolataik?

Teljesen különböző cégekről van szó. A hús- (ezen belül a sertés és a baromfi) és a tejipar kiugróan jól teljesítenek, erős ágazatok, de más ágazatok is jönnek fel, mint a sütőipar, a konzervipar, a kertészeti ágazat. S az italtermékpálya is egyre erősebb, s a bor és a kézműves sörök mellett a nem alkoholos italok is egyre sűrűbben jelennek meg a programjainkon. Párizsban, az idei SIAL kiállítás tanulságos volt, meglepő sikerekről számoltak be a cégek. Mondhatom, hogy szinte mindegyik ágazatban van bővülési lehetőség, és van hazai gyártási kapacitás is, „csak” a külpiacot kell megtalálni.

Hogyan keresik a külpiacot? Kérdezem ezt azért, mert egyáltalán nem könnyű új piacokat felderíteni, találni.

A régi jól bevált taktika szerint a kiállításokon való megjelenés az egyik jó módja a piac keresésének, de őszintén szólva ennél sokkal több munkára van szükség. Nyilvánvaló, hogy a külföldi partnereket szondázzuk, de ezen felül elindítottuk a „Hungarian Food Bussines” programunkat, ami több lábon áll. Már jól működik és folyamatosan bővül az online élelmiszerkatalógusunk, amelyben száznál több magyar céget és több ezer terméket ajánlunk ki egy angol nyelvű platformon. A rendszernek sokszáz regisztrált külföldi partnere van, így tudjuk megszervezni a kétoldalú, online módon zajló partner tárgyalásokat. A madridi, és a helsinki találkozók is e program keretében jöttek létre. Azok a cégek tudnak részt venni ezeken a találkozókon, amelyek a programba beregisztrálnak, nekik ingyen biztosítjuk a számukra a „be to be” programokon való részvételt, a tárgyalások létrejöttét. A magyar külképviseleti hálózattal is szoros az együttműködésünk, s a diplomácia, a külképviseletek segítségével olyan beszerzői köröket találunk az országokban, amelyek fontosak a magyar gyártóknak. A jövőben azt tervezzük, hogy havonta szervezünk „be to be” találkozókat. Mellette a külföldi kiállításokon megszervezzük a magyar cégek részvételét.

Ön szerint – visszatérve a nyersanyag termeléshez – min kell változtatniuk a gazdálkodóknak ahhoz, hogy a hazai élelmiszeripar alapanyagellátása biztosítva legyen?

Onnan közelítem meg a kérdését, hogy mi áll érdekében egy szántóföldi növénytermesztőnek? Az, hogy takarmánygabonát vessen vagy hogy a néhány tízkilométeres körzetben lévő konzervgyár által igényelt csemegekukoricát termessze? Teljesen világos ugyanis, hogy utóbbi esetben stabil értékesítési csatorna jöhet létre és jóval magasabb hozam érhető el hektárra vetítve. Ha a hazai élelmiszerfeldolgozás visszaépítése megtörténhet, akkor a szántóföldi növénytermesztők is kaphatnak biztosítékot arra, hogy a termésüknek lesz biztos felvevő piaca. Persze, ehhez az élelmiszeripari tároló kapacitásokat, hűtőházakat is fejleszteni kell és erősíteni, építeni kell a kapcsolatot a magyar termelők és feldolgozók között. Ez közös érdek, ugyanis egyértelmű, hogy a belföldi ellátási láncok a legkevésbé sérülékenyek. 

Szóljunk arról is, hogy idehaza milyen programokat szerveztek?

A belföldi kampányaink mindegyikét folytattuk, a nyári időszakban a zöldség-gyümölcs kampányaink (dinnye, alma, meggy) nem maradtak el. Jelenleg is zajlik a sertéshús fogyasztásösztönző kampány, decemberben pedig a halfogyasztást népszerűsítjük. Ez év első negyedévében nagyszabású bor promóciót végeztünk, amelyet a Hungarian Wine Summit exportösztönző rendezvénnyel koronáztunk meg.

Végezetül: hogyan értékelné az idei évet? Mit hoz a jövő?

Nehéz év van mögöttünk, és bár sokat kellett dolgoznunk, ami meghozta az eredményeket is. Az egész ágazat nagyon komoly kihívásokkal küzdött, de minél nagyobb a kihívás, annál nagyobb munkát kell a válaszok megadásába befektetnünk. Ami a jövő évet illeti, azon vagyunk, hogy exportösztönző tevékenységünk eszközei bővülni tudjanak. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai