Feltörekvő ágazat a kertészet

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2022/12/04

Prof. Dr. Helyes Lajos
 a MATE KÖTI ÖVKI központvezetője, a Környezettudományi Intézet
igazgatóhelyettese

Helyes Lajos közel negyven éve tanít és végez kutatási tevékenységet az egyetemen, ahol a kertészeti termesztés, hajtatás mellett az öntözés tudományával is foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben az agráregyetemek – lépést tartva a kor kihívásaival – alakították át a szervezeti egységeiket. A Szent István Egyetem 2000-ben jött létre, amit 21 évvel később újabb nagy szervezeti változás követett, és megalakult a MATE, amely 21 intézettel, 56 telephelyen működik. A MATE Kertészettudományi Intézete a létszámát tekintve is az egyik legnagyobb szervezetévé vált az egyetemnek. Helyes Lajos az intézet indulásakor igazgatóként vezette az átalakulással járó, sok új problémát, sok esetben kihívást felvető munkát, folyamatot. A képzésben négy helyszínen, négy campus vesz részt: Keszthely, Gyöngyös, Buda, Gödöllő. Az intézethez tartoznak a NAIK kertészettel foglalkozó kutatóintézetek, így a gyümölcs-, és a zöldségkutató állomások.

Intenzív termesztés 

A kertészeti főágazat tudományát öt szaktanszéken oktatják. Így a zöldségtermesztést, amelyet négy alágazatra osztottak (szabadföldi zöldségtermesztés, zöldséghajtatás, gomba- és vetőmagtermesztés), a gyümölcstermesztést, a szőlőtermesztést, dísznövény, és gyógynövény termesztést kell megemlíteni. Ha összehasonlítjuk a kertészeti tevékenységet a szántóföldi növénytermesztéssel, akkor a legnagyobb különbség az, hogy a kertészeti főágazat sokkal intenzívebb, a szántóföldi növénytermesztésnél. Az intenzív termesztés egyben azt is jelenti, hogy nagy szakértelmet kíván, mert ahol nagyon nagy a termelési érték, ott valójában nem lehet szakmai hibát elkövetni, mert annak nagy ára van. 

A professzor szerint mélyebb, szerte ágazóbb tudásra van szükség a kertészeti ágazatok bármelyikének a műveléséhez, még akkor is, ha a precíziós gazdálkodás megvalósításához szükséges technológiát, műszereket, berendezéseket használnak. A csúcstechnológia nem olcsó, mivel egy üvegházban egy hektár esetében a beruházási költségek megközelítik a félmilliárd forintot, miközben a termelési értékek, például prémium típusú paradicsomfajták termesztésével 200-250 millió forint. S a költségek is nagyok, ezért is fontos a precíz technológia betartása, különben a legkisebb hibából is több tízmillió forintos kár keletkezik. Az egyetemen már a legkorszerűbb termesztéstechnológiát oktatják, amiről érdemes tudni, hogy nem talajon, hanem mesterséges közegekben (kőzetgyapoton, kókuszroston, egyéb talajnélküli kultúrákban) folyik a termesztés. Ebben a technológiában pedig mindent szabályozott módon kell elvégezni, a tápoldat adagolásától a fény, a CO2 páratartalom, szabályozásáig. 

„Mesterséges” talajok

A humusz elmélet 350 éve megdőlt, ami azt is jelenti, hogy nem igazak azok a laikus állítások, miszerint a hajtatott termékek nem jók, mert ezek nem tartalmazzák azokat a tápanyagokat, vitaminokat, mint a talajon termesztett termékek. Ez azért sem állja meg a helyét, mert a hajtatás az, ahol az integrált növényvédelem 80 százalékos arányt képvisel. Egy szabadföldi zöldségkultúrát többször permeteznek, mint egy hajtatott kultúrát. Itt biológiai növényvédelemre alapozzák a termesztést, s a mesterséges „talajokban” mikrobiológiai készítményeket használnak. A mikrobiológiai készítmények olyan hasznos baktériumot tartalmaznak, amelyek elszaporodva biztosítják a növények számára optimális talajfeltételeket. Átalakítják a „talaj” élőflóráját, a nem hasznos szervezetek számára kedvezőtlen feltételeket biztosítva. Erősítik a növényt, ellenállóbbá teszik, ezáltal hamarabb indulhat a termésérés és megnőhet a termés mennyisége. Segítségükkel kevesebbet (vagy egyáltalán nem) kell műtrágyázni, vegyszert használni.

A beszélgetés ezen a ponton azért fordult a táplálkozástudomány irányába, mert a zöldség-gyümölcsfogyasztás egyre inkább központi kérdéssé vált az emberiség étrendjében. Az egyetemen is olyan kutatási projektekkel foglalkoznak (például jelenleg, a Veresi Paradicsom KFT-vel, mint a „Speciális fényforrások alkalmazása különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására”), amelyekben a kertészeti termékek egészségre gyakorolt hatásait is vizsgálják. Az elmúlt évtizedekben Helyes Lajos nagyon sok (Amerikától Ázsiáig, és Európában, valamint idehaza) táplálkozástudományi konferencián vett részt, tartott előadást, és mondta el azokat az új táplálkozás-kutatási eredményeket, amelyeket az egyetemen az ő irányításával, részvételével végeztek el. Húsz éve kutatják ezt a területet, ami egyre inkább nélkülözhetetlen, mivel jó ütemben terjed a tudatos fogyasztói magatartás szemlélete. Már nem csak a termék külső megjelenése, hanem a beltartalomi értékei is fontossá váltak a fogyasztók körében, fogalmazott a professzor. 

A táplálkozás tudománya

Ma már tudni szeretnénk, hogy meddig élünk? Egy kanadai professzor szerint három pilléren nyugszik a válasz. Függ attól, hogy mit eszünk, fogyasztunk, függ az életviteltől, és függ a genetikánktól is, ami nem olyan mértékben determinálja az életkort, mint korábban hittük. Az első két pillér jelentősen befolyásolja, hogy a genetikával öröklött tulajdonságok, betegségek közül melyik jelenik meg a szervezetünkben. A táplálkozásban a zöldség-gyümölcs fogyasztásnak igen fontos szerepe van az élelmi rostok, és a bioaktív anyagok (fitonutriensek) miatt. Az egyetemen a kutatók húsz éve kutatják a bioaktív anyagoknak a tulajdonságait, jelentőségeit, s azt, hogy milyen hatással vannak az emberi szervezetre. Az egészséges táplálkozás a kiegyensúlyozott étrenden alapszik, ami azt jelenti, hogy minden termékből, húsból, zöldségből, gyümölcsből, tejből, tejtermékekből, szénhidrátokból, alkoholból stb., mérsékletesen kell fogyasztanunk. 

A táplálkozásnak óriási szerepe van a betegségek megelőzésében, kormányprogramnak kellene működnie óvodától az egyetemig a zöldségfogyasztás növelésére, mondta a professzor. A WHO szerint naponta 400 gramm zöldséget kellene fogyasztanunk, mégpedig minél több színben. A színek bizonyos bioaktív anyagokat képviselnek. Teljesség igénye nélkül néhány: a likopin a piros, a béta karotin a narancssárga, a lutein a citromsárga, az antocianidok a lila színben jelennek meg. Helyes Lajos azt is hozzátette, hogy a természetes élelmiszert nem lehet szintetikus tablettákkal pótolni, kiváltani. Minden bioaktív anyag csak akkor hat, ha az felszívódik, bekerül az anyagcserébe, és megfelelő dózist fogyasztunk belőlük. A szintetikus tabletták nagy része nem jól szívódik fel. A C-vitamin tabletta sem szívódik fel olyan mértékben, mert a tiszta aszkorbinsav felszívódása kisebb hatékonyságú, de a paprikában, narancsban, brokkoliban stb. lévő C-vitamin felszívódását viszont a bioaktív anyagok (karotinoidok, polifenolok stb.) elősegítik, ahogy ezt a kutatói munkájukkal is igazolták. De végeztek kutatást a paradicsomban lévő likopinnal kapcsolatban is, amelynek nagy szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a meggátolásában. Egy érdekesség: kimutatták, hogy a nyers paradicsomból nem szívódik fel a likopin, ezért érdemes feldolgozott formában (ivóléként, ketchupként, ételben felhasználva stb.) is fogyasztani a paradicsomot.

Vertikális gazdálkodás

Magyarországon a gödöllői egyetem kertészeti tanszékén már 1985-ben elkezdődtek olyan kutatások a professzor vezetésével, amelynek során infravörös távhőmérőkkel, érintkezés nélkül megmérték a növényi állomány felszíni hőmérsékletét. A növényeknél is vannak mérhető életfolyamatok, amely életfolyamatok a hőmérséklet megfelelő szintjének biztosításával tarthatók fenn. Ha déli órákban mérjük a növény sugárzási felszínhőmérsékletét, amikor a legmagasabb a hőmérséklet és a párologtatási igény is ekkor a legnagyobb, a növény hőmérséklete magasabb, mint a léghőmérséklet, akkor biztos vízstressz van, mert a növény nem tudja magát hűteni a kellő vízmennyiség hiánya miatt. Az ilyen módon szerzett adatokat öntözéstervezéshez, az öntözési időpont precíz meghatározásához lehet felhasználni. Az infravörös hőmérséklet mérését kutatási projekt keretében évtizedek óta végzik a különböző zöldségfajoknál. S ne gondoljuk, hogy ezek a projektek önmagukért valók! A kutatási tevékenység során olyan innovációs eredmények születtek, és születnek ma is, amelyek a termelők hatékonyabb, eredményesebb munkáját segítik elő, és jövedelmezőbbé teszik a termesztést.

A kutatás technológiája éppolyan gyorsan, nagy léptékben fejlődik, mint a mezőgazdasági technológiák. A laboratóriumi méréstechnikák ma már szinte minden területen minden összetevő mérését lehetővé teszik. Az egyetemi tananyagra mondják, hogy öt évente meg kell újítani, különben elavulttá válik. A mezőgazdaság fejlődése a kutatási ágazatot is húzza maga után azzal, hogy egyre több témakörben kell kutatói munkát végezni és eredményeket elérni. Az üvegházi csúcstechnológiákat egész évben kell kihasználni, mert óriási költségekről van szó, itt nem lehet tévedni. A téli termesztést led lámpákkal kívánják megoldani, ám ma még nem gyártanak olyan ledet, amely például 640-660 nm hullámhosszon hő nélkül biztosítják a növény fotoszintéziséhez szükséges fényt.. Ezzel a növény termelését olyan szinten tartja, ami nyereséges. Minél intenzívebb a termesztés, annál jobban igaz, hogy a gyakorlati termesztés a növényélettannak a gyakorlati alkalmazása. A növényt csúcsra kell járatni.

Az utóbbi években egyre jobban terjednek a csíranövények és a mikrogreenek termesztése, amit vertikális rendszerekben állítanak elő. Napjainkban a világ népességének 60-65 százaléka városban lakik, s ezt a népességet is el kell látni zöldséggel, gyümölccsel, hússal, tejjel, kenyérrel. A vertikális gazdálkodási technológiák alkalmazásának legfőbb előnye a megnövekedett terméshozam, amely kisebb egységnyi területigénnyel jár. A növények a beltéri elhelyezésük miatt ellenállnak az időjárási anomáliáknak, ami azt jelenti, hogy kevesebb növény pusztul el extrém vagy váratlan időjárási események miatt. Korlátozott földhasználata miatt a vertikális gazdálkodás kevésbé zavarja az őshonos növényeket és állatokat, ami a helyi növény- és állatvilág további megőrzéséhez vezet.

Az élelmiszert meg kell fizetni

S hogy mit visz magával a diplomaszerzés után a hallgató, arról Helyes Lajos azt hangsúlyozta, hogy a kertészet magas szintű művelése elhivatottságot, életformát követel. A hallgatóknak egy része kifejezetten érdeklődő, de sajnos jelenleg nem ez a nagyobb hányad. Ezért van az, hogy az agrárium nem igazán vonzó a mai fiatal számára, aki abban gondolkodik, hogy minél többet keressen, minél kevesebb fizikai munkával, mert az manapság nem trendi. El kell oda jutni, hogy az élelmiszert (az alapanyagot is) meg kell fizetni, és meg kell becsülni. A mezőgazdasági munkát éppúgy el kell ismerni, mint mondjuk az informatikai tevékenységet, mert így lehet az ágazat megbecsültségét visszaszerezni, mondta végezetül Helyes Lajos.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai