2023. 03. 28., kedd
Gedeon
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A hazai élelmiszeripar vérkeringésében vannak jelen

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: Hajtun György, 2022/12/05

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (MATE-ÉTI) sikeres oktatási és kutatási tevékenységet folytat, és jelenleg is az ország egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, amelynek képzési rendszere átfogja az élelmiszermérnök képzés teljes körét (BSc, MSc) és önálló doktori programmal (PhD) is rendelkezik. Prof. Dr. Friedrich László intézetigazgatóval beszélgettünk.

PROF. DR. FRIEDRICH LÁSZLÓ
intézetigazgató

Az intézet megalakulásával mind az oktatási, mind a kutatási területe bővült és egyben kapcsolódott a nagy múltú, jó hírű Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (NAIK-ÉKI). Az intézetnél 130-an dolgoznak, amelyből az oktatói-kutatói állomány száz fő, míg az intézeti ügyintézéssel, laboratóriumok működtetésével harmincan foglalkoznak.

Élelmiszerstratégia

Az élelmiszer az édesvíz készlet megőrzésével együtt stratégiai kérdéssé vált a Földön, mivel egyre szűkül az élelmiszer megtermeléséhez szükséges mezőgazdasági földterület, és az édesvíz készlet, miközben a bolygó lakóinak a létszáma már most meghaladta a nyolcmilliárdot. Az emberiséget el kell látni biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel, s a hazai élelmiszer stratégiának is része a hazai fogyasztók és az export jó minőségű élelmiszerrel történő ellátása. A professzor maximálisan egyetért ezzel a World Health Organization (WHO) által is megfogalmazott stratégiával, mivel a teljes élelmiszerellátási lánc minden egyes résztvevője szerepel a MATE rendszerében. Ezt a szemléletet már évtizedek óta képviselik, amit az is igazol, hogy kari szinten is lefedték a teljes élelmiszerlánc oktatási-kutatási területeit. Az Európai Unió „Farm to Fork”, a termőföldtől az asztalig stratégiája pedig csak megerősítette ezt az irányvonalat.  

A hazai élelmiszeriparnak tehát nagy a felelőssége abban, hogy a stratégiát megvalósítsák. Az élelmiszerágazat fejlesztése sürgetővé vált, mert jelenleg még nem tartozunk a világ élvonalához az élelmiszerelőállítás terén. Sürgető abból a szempontból is, hogy a feldolgozott alapanyagokból készült élelmiszereknek a hozzáadott értéke miatt jóval nagyobb a gazdasági hozadéka. A magyar agrárexport jelenleg nem fest jó képet, mivel az exportbevétel nagyobb hányada az alapanyagból és elsődleges feldolgozottságú élelmiszerekből származik. Nem ritka, hogy az exportált magyar alapanyagból készült kész termékek import formában jelennek meg a hazai élelmiszerláncok polcain. 

Élelmiszerfeldolgozás és táplálkozástudomány

Azért is hangsúlyozta az intézetigazgató, hogy a feldolgozottsági szinten kell az ágazatnak javítania, s ebben a folyamatban az intézetnek is óriási feladata van, mert a hozzáadott érték előállításáról a feldolgozástechnológia oktatásában kulcskérdés, hogy a legkorszerűbb tananyaggal szolgálják ki a hallgatókat. Tehetik ezt azért is, mert óriási kapcsolati tőke jött létre az elmúlt évtizedekben az egyetem és a gazdasági szereplők között, s nem csak idehaza, hanem külföldön is. Az intézetben igen sok tapasztalat, információ gyűlt össze arról, hogy merre tart a bolygó élelmiszerfeldolgozása, termelése tekintetében. És nem csak tudományos szinten, hanem gazdasági tekintetben is ismerik a termékfejlesztési irányokat, és ezen ismeretek alapján építették fel az intézet oktatási-kutatási szervezeti működését, mondta a professzor.

A szervezet három fő részre tagolódik. Korábban mindig a technológiai fejlesztéseken volt a hangsúly, amely nem változott. A második kiemelt terület az utóbbi években a precíziós gazdálkodás révén jelent meg a tananyagokban, mivel az automatikai, a robotikai, a digitalizációs technológiák fejlesztései jelentősen növelik a hatékonyságot. A harmadik terület – ami nagyon is foglalkoztatja a fejlett világ lakóit – a táplálkozástudomány, amely az intézet képzési palettáján is megjelenik, s a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karral közösen folyik a képzés. Az itt megjelenő fejlesztések a precíziós élelmiszerfeldolgozáshoz, alapanyagtermeléshez is kötődnek. Az egyik alapelvük ugyanis, hogy nem mindig kell több mezőgazdasági alapanyag, hanem olyan feldolgozástechnológiákat kell kifejleszteni, akár biotechnológiai területen, amelyek révén az élelmiszer hasznosulása az emberi szervezetben jobb arányban valósul meg. A táplálkozástudományhoz kapcsolódik az élelmiszerbiztonság, a tartósítás és a kíméletes feldolgozási technológia, amely révén az alapanyag jobban megőrzi a feldolgozás után az eredeti beltartalmi értékeket, hangsúlyozta az igazgató.

Új csomagolóanyagok

Az intézetben az oktatás és a kutatás szoros egységben jelenik meg, mivel a napi tananyagokban megjelennek a legújabb kutatási eredmények, innovációk, jelentette ki az igazgató. Új szemléletmód kialakítása is zajlik a fiatal hallgatók körében, mert ma már sokkal fejlettebb a mérési, laboratóriumi technika, mint akár öt évvel ezelőtt is volt, így pontosabban lehet az adott élelmiszer egészségre gyakorolt hatását kimutatni. A hallgatók többsége jól fogadja ezt az oktatási módszert, nyitottak az új információkra, amit a digitális világ is elősegít. Az egyetemnek persze, az is feladata, hogy a sok információból a jókat, a megalapozottakat tudják a hallgatók kiválasztani. 

A bolygó élelmiszeripara a táplálkozástudományi alapokra helyezett termék, technológiai és műszaki fejlesztések irányában indult meg, mert a tudatos fogyasztói magatartás terjedésével a táplálkozástudományi ismeretek megszerzésével az élelmiszerbiztonsági kockázatokra is fény derül. A csomagolástechnika területe pedig rohamosan fejlődik az által, hogy új csomagolóanyagok jelennek meg a műanyag és nem lebomló anyagok kiváltására. A környezettudatosság, a fenntartható gazdálkodás szemlélete is fontos szerepet kap a csomagolástechnológia tananyagában, s a kutatási témák között is szép számmal szerepelnek a PLA alapú, lebomló műanyag csomagolóanyagok, fogalmazott Friedrich László. 

Piaci szemlélet

Az egyetemi oktatásban a minőségi élelmiszertermelésre is nagy hangsúlyt helyeznek. Az egészséges táplálkozás kulcsa a mértékletes növényi, állati termékek fogyasztása, mivel mind a növényi, mind az állati termékek fogyasztására nagy szüksége van az emberi szervezetnek, mert az emberi szervezet fehérje alapon épül fel, s az állati fehérje biztosítja a szervezet egyensúlyban tartását, egészségét. A hazai állattenyésztésből származó hústermékek is biztonságos, kiváló minőségű termékek, amelyekben megbízhat a fogyasztó. A hazai élelmiszeripar helyzetéről egyébként az egyetemen rendszeresen tartanak konferenciákat, amelyeken a hazai tudomány és ipar jeles képviselői, az egyetem kutatói, oktatói tartanak a legújabb kutatási eredményekről előadásokat.

Az intézet vezetése piaci szemlélettel végzi a munkáját. Az eredmény orientáltságot két szempontból mérik. Az egyik a bevételi oldal, amelynek 55-60 százaléka az oktatási, a többi 40-45 százalék a kutatási tevékenységből származik. A másik a kutatási tevékenység. Az oktatók és a kutatók szoros együttműködésben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy az oktatók is vállalnak kutatói tevékenységet, projektek kidolgozását, míg a kutatók is oktatnak. Ebből adódóan a legfrissebb kutatási eredményekről első kézből tájékozódnak a hallgatók. A kutatási témák kiválasztásában a gyakorlat képviselői is komoly szerepet vállalnak, így a fejlesztések a cégek hasznára is válnak, és innováció formában tudják alkalmazni. Az alkalmazott kutatások a kísérleti fejlesztésekben nagyon fontosak, mert a gyakorlati alkalmazhatóságot, az ágazat fejlődését segítik elő. Az intézetnek több mint hatszáz élelmiszeripari céggel van szoros kapcsolata, együttműködése, amelynek révén az intézet úgymond a hazai élelmiszeripar vérkeringésének is aktív részese. A duális képzésben 40 vállalkozás vesz részt, amely kör az igazgató szerint jelentősen bővíthető a közeli jövőben.

Alumni program

Végezetül az intézet Alumni programjáról szólva az igazgató elmondta, hogy a programot ugyan még fejleszteni kell, de jelenleg is elég jól működik. A kar 2020-ban ünnepelte a fennállásának 50 éves jubileumát, amelyen az aranydiploma átadásokra is sor került. Az intézet szakmai konferenciáin a végzett hallgatók közül nagyon sokan jelen vannak, de erősíteni kell a korábban végzett hallgatókkal a kapcsolatot, mert még fejleszthetőek nagyon az együttműködési lehetőségek. Az egyetemen végzett szakemberek nyitottak a szorosabb együttműködésre, és sokkal többet tehetnek még anyagi támogatói oldalról is az egyetem jobb működéséért, mondta végezetül Friedrich László.

Digitális Élelmiszer StratégiA

A kormány idén októberben fogadta el a Digitális Élelmiszer Stratégiát (DÉS, csak zárójelben: a DÉS munkacsoport vezetője Prof. Dr. Friedrich László volt). A stratégia alkotói kiemelik, hogy hogy a digitalizáció vitathatatlanul a 20. és 21. század egyik meghatározó jelensége, amely alapvetően változtatja meg egy ország nemzetgazdaságának működését. Ennek eszközeként a digitális gazdaságot, oktatást és a digitális közszolgáltatásokat állítja versenyképességi és modernizációs törekvéseinek középpontjába. A vállalkozásoknak a digitalizációs stratégiák kialakításakor azt kell szem előtt tartaniuk, hogy tiszta adatból, hasznos robotok segítségével és érthető hálózatok közreműködésével tudnak csak hatékony termelést, irányítást és eredményes gazdálkodást elérni. 

A DÉS-ben két fő meghatározó pillér jelenik meg, a termelés technológia és az oktatás fejlesztése. Az első pillérben megfogalmazott célok eléréséhez az élelmiszer-termelőüzemekben olyan rendszer felépítése szükséges, amely biztosítja a termelési folyamatok nyomon követését a termelési adatok gyűjtésével és a termékek minőségének mérésével. Szükséges olyan mérőrendszerek kiépítése, amelyek összekapcsolásával a vezető folyamatosan nyomon tudja követni a termelési mutatókat, támogatva ezzel az adat-vezérelt döntéshozatalt. A második pillérben fontos, hogy különböző képzési programokat (elsősorban a felsőfokú és a szakirányú) dolgozzanak ki és vezessenek be a felsőoktatási intézményekben. Mind a közép, mind a felsőfokú képzésben és a továbbképzésben meg kell teremteni a korszerű számítástechnikai és informatikai eszközöket készség szinten képes, differenciált tudással rendelkező munkavállalók képzésének és továbbképzésének kereteit. Szintén kiemelt fontosságú a cselekvések között a meglévő menedzsment szemlélet váltása a digitalizációs/adatgazdasági előnyök elfogadása és fejlesztése irányába.

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az új KAP-ból több forrás jut az élőhelyek megőrzésére
A fenntarthatóság, a természeti értékek és a vadállomány megőrzése volt a fő témája 29. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításnak (FeHoVa). A kiállításon rendezett konferencián a szakértők megerősítették: az új közös agrárpolitika forrásai nagyobb lehetőséget adnak felelős vadgazdálkodásra.
A termőföld adásvételének kamarai vizsgálata
Jól ismert, hogy a termőföldek értékesítésének speciális szabályai vannak. Ilyen szabály az is, hogy a kormányhivatali vizsgálat mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervezete is állást foglal a szerződésekről.
Mire kell figyelni átalányadózás és KATA alanyiság választásakor?
Az elmúlt fél év során rengeteg szó esett az átalányadózásról, köszönhetően annak, hogy a KATA lehetőségei jelentősen lecsökkentek, és ez az adózási forma volt a legkézenfekvőbb a volt KATA-sok számára. Korábban már többször foglalkoztunk az átalányadó szabályaival és 2023-tól életbe lépő változásokkal, melyek jelentős könnyítést eredményeztek az adózási forma alkalmazása során.
A magyar akvakultúra fenntartható módon termel
A magyar halászati ágazat ugyan nem járul hozzá nagy mértékben a GPD növekedéséhez, de a haltermékek fogyasztása annál fontosabb szerepet tölt be az egészségünk megőrzésében. A hal kiváló, sokoldalúan elkészíthető étel, ugyanakkor a haltermelésnek is – miként a többi agrárágazatnak – óriási kihívásokkal kell szembenéznie. Prof. Dr. Urbányi Bélával, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem egyetemi tanárával az ágazat jelenéről és a jövőjéről beszélgettünk.
Robotizáció a tehenészetekben – Az automatizált fejési rendszer
A fejés robotizálásának legfőbb célja megszüntetni a nehéz, monoton fizikai munkát, valamint a nagyobb hatékonyság és jobb termékminőség elérése.
Nehéz év után bíznak a pozitív változásokban
Az elmúlt év hektikusan zajlott a hazai baromfiágazatban nem csak a külső gazdasági körülmények, hanem a belső ágazati problémák miatt is. Az ágazat kibocsátása csökkent, és bizonytalan a jövőkép a korábbi évekhez képest, ami a bevételi források csökkenését is jelentette. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács elnökével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza