Fókuszban a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése - Mate Köti öntözés és vízgazdálkodási kutatóközpont Szarvas

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2022/12/07

Dr. Bozán Csaba
 a MATE KÖTI ÖVKI központvezetője, a Környezettudományi Intézet
igazgatóhelyettese

A gödöllői központú MATE öt agrár-felsőoktatási intézmény egybeolvadásával, illetve a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézetének és több gazdasági társaságának csatlakozásával alakult meg, mely komoly lehetőséget biztosít mind a szervezeten belüli, mind a hazai, mind pedig a nemzetközi együttműködések kialakítására. A MATE jelenlegi 20 intézetéből a Környezettudományi Intézet (KÖTI) égisze alatt működik az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont (ÖVKI). Dr. Bozán Csaba, a MATE KÖTI ÖVKI központvezetője, a Környezettudományi Intézet igazgatóhelyettese tájékoztat a kutatóközpont aktuális tevékenységéről.

A Békés megyében, Szarvason található MATE KÖTI ÖVKI tevékenységét három fő témakör köré lehet rendezni, úgymint a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő kutatások, az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, valamint a rizskutatás, ami agrotechnikai fejlesztésből, fajtafenntartásból és nemesítésből áll. A kutatóközpont tevékenységének kiemelt elemei a vizek mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése és javítása, a rendelkezésre álló vízkészletek kihasználtságának fokozása, a jövőben várható szélsőséges vízháztartási helyzetekhez való alkalmazkodás elősegítése, illetve a környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása.

A szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelésével összefüggő kutatások

A Kutatóközpont a korábbi, vízgazdálkodással összefüggő kutatások szellemiségének nyomdokain, de a modern technológiák felhasználásával kívánja új alapokra helyezni a hazai térségi vízgazdálkodási kutatásokat. 

A belvíz-veszélyeztetettség térképezése: Az egyik legfontosabb kutatási területük a mezőgazdasági területek szélsőséges vízháztartási állapotainak vizsgálata, az egymásra ható természeti és antropogén tényezők elemzése. Több mint kétévtizedes kutatómunka eredményeként készült el Magyarország síkvidéki területeinek belvíz-veszélyeztetettségi térképe. Mind az adatnyerési technológiákat, mind az adatok feldolgozását szolgáló geomatematikai, statisztikai módszerek eredményeképpen az általuk végzett veszélyeztetettségi térképezés alkalmas módszer az országos léptékű vízgazdálkodási, területfejlesztési és földhasználati programok számára. 

Okszerű belvíz-gazdálkodással összefüggő kutatások: Viszonylag új kutatási területük a belvíz-mintavételezés és vízminőségi vizsgálatok elvégzése, hiszen az okszerű belvízgazdálkodás egyik sarkalatos pontja a belvíz továbbhasznosítása pl. öntözési céllal. Megkezdték egy adatbázis kiépítését, amely kijelölt mintaterületek belvízminőségi paramétereit tartalmazza. Az alapvizsgálatokon (pH, vezetőképesség, sótartalom, oxigéntartalom, tápanyagok, nehézfémek) túl elemzik a legfontosabb növényvédőszer-maradványokat is. 

Talajcsövezett területek felmérése, adatbázis kiépítése: Az évtizedeken át zajló komplex meliorációs program keretein belül készült alagcsövezett területek állapotfelmérése olyan szakmai feladat, amely komplex adatbázist igényel. Ezt felismerve az Agrárminisztérium támogatásával országos felmérést végeznek. Céljuk, hogy az agrárszektor döntéshozói pontos és naprakész információkat kapjanak a mezőgazdasági területeken végzett meliorációs beavatkozások volumenéről, az érintett terület nagyságáról, a jelenlegi használókról és a működési hatékonyságról. 
Harmadrendű öntözőművek felmérése: Szintén az Agrárminisztérium megbízásából – együttműködésben a Nemzeti Földügyi Központ Öntözésfejlesztési Osztályával – az idei évben mintegy 300 km harmadrendű öntözőcsatorna felmérését végzezték el.

Távérzékeléses kutatások: Kutatási tevékenységük az utóbbi években kibővült a távérzékeléses (drón) adatnyerési technológiák alkalmazásával. Az így nyert távérzékelt adatállományokkal pontos, naprakész képet alkothatnak a mezőgazdasági területek vízháztartási viszonyairól (belvízelöntés, kétfázisú talaj, vízhiány-aszály stb.), illetve a mikrodomborzatról (kitettség, összefolyás, konvexitás). Lehetővé válik korszerű művelési sávokon alapuló tápanyag-gazdálkodási tervek, növényi vízigényen alapuló öntözésvezérlés, gyomfertőzöttségi térképek készítése, valamint a vízgazdálkodási szempontok szerint problémás területek (belvízfoltok) lehatárolása. Külön kiemelendő, hogy a MATE és az ABZ Drone növényvédelmi drónpilótaképzést indít Szarvason 2023. januárjától.

Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésével összefüggő kutatások

Céljuk az öntözéses gazdálkodás bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges tudományos háttér erősítése olyan alkalmazott kutatási és innovációs feladatok elvégzése által, amelyek közvetlenül hasznosulhatnak a termelési gyakorlatban. A magyar vidékfejlesztési stratégiával összhangban feladatuk a környezetbarát öntözési technológiák alkalmazásának elősegítése, a növények vízigényéhez igazodó és ezáltal hatékonyabb vízfelhasználás támogatása, különös tekintettel a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásainak mérséklésére.

Liziméteres kutatások: Munkájuk során a növény–talaj–víz-rendszer anyagforgalmát vizsgálják különböző növénykultúrákban. A MATE KÖTI ÖVKI Liziméter Kísérleti Telepe a maga nemében az egyik legnagyobb a hasonló európai létesítmények közül. Az egyhektáros kísérleti telepen mintegy 320 db gravitációs liziméter és 8 db súlyliziméter található, amelyek kiemelkedő kutatási lehetőséget biztosítanak a növények öntözésével, a tápanyagok és a különböző toxikus anyagok (pl. nehézfémek) forgalmával kapcsolatosan. Ezek a szabadföldi liziméterek kiváló eszközei a termesztési feltételekhez közeli, de mégis nagyban kontrollált evapotranspirációs és anyagtranszport-vizsgálatoknak is. 

Mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek öntözéses hasznosítására irányuló kutatások: A szélsőséges vízháztartási helyzetek fokozódásával a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megköveteli az eddigi hazai mezőgazdasági gyakorlat módosítását is. Az adaptáció egyik fontos eleme lehet az öntözéses gazdálkodási formák kiszélesítése, a víz- és energiatakarékos öntözési módok és módszerek előtérbe helyezése és nem utolsó sorban a mezőgazdaság különböző ágazatai által használt vizek (szennyvizek, hulladékvizek, elfolyóvizek stb.) öntözéses továbbhasznosítása. Az öntözővíz minőségéből adódóan nagy hangsúlyt fektetnek a kísérletbe vont növények sótűrő és sófelhalmozó képességének elemzésére (energiafűz- és nyárklónok, cirok, szudánifű, energiafű, rizs stb.), ugyanis céljuk, hogy a használt víz nátriumtartalmának jelentős része a növényi részekbe épüljön be, mentesítve ezzel a talajt. 

Víztakarékos rizstermesztés fejlesztése: A hazai öntözéses gazdálkodás kialakulása, az országos léptékű öntözőrendszer-fejlesztések szorosan összekapcsolódtak a rizstermesztéssel. A kizárólag árasztással öntözött területeken a talajadottságoktól és az időjárási feltételektől, valamint az alkalmazott technológiától függően mintegy 10000 m3 a vízfelhasználás hektáronként. A kutatási és nemesítési célokra kialakított MATE KÖTI ÖVKI Galambosi Rizskísérleti Telep 15 hektáron biztosítja a lehetőséget – Magyarországon egyedülálló módon – kisparcellás és félüzemi rizstermesztési és nemesítési kísérletek elvégzésére, a fajtafenntartás ellátására. Évtizedes kutatási és nemesítési munkájuk eredményeként, megfelelő fajtaválasztással és hatékony öntözéssel árasztás nélkül is termeszthető a rizs (aerob rizstermesztési technológia). E módszer alkalmazásával jelentősen, akár 50-60%-kal is csökkenthető a vízfelhasználás, miközben a termény mennyisége és minősége nem változik a hagyományos termesztéshez képest.

A MATE KÖTI ÖVKI fejlődési lehetőségei

Kutatásaik során arra törekszenek, hogy korszerű víz- és energiatakarékos öntözési módszereket, alternatív vízforrásokat, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése érdekében a legújabb térinformatikai és távérzékelési eljárásokat alkalmazzák. Ebben a munkában nagy előrelépést jelent, hogy a kísérleti feltételek jelentősen javultak, egyrészt pályázati források mentén, másrészt pedig az Agrárminisztérium támogatásával. Várhatóan 2023-ban nyitják meg az Öntözésfejlesztési Demonstrációs és Képzési Központot, melynek célja új technikák és szoftverek használatának bemutatása a termelőknek, szaktanácsadóknak és a szakmai érdeklődőknek. Mivel Magyarország öntözésfejlesztése nemzeti érdek, a MATE és az Agrárminisztérium támogatásával erős szakmai hálózatot szeretnének kialakítani, ezért nyitottak a gazdálkodók és a forgalmazó cégek megkeresésére is, hogy közösen javíthassanak a hazai mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságán.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai