A Tojás Világnapja 2014

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/10/20

A sajtótájékoztatón a terméktanács mezőgazdasági titkára, Dr. Molnár Györgyi üdvözölte a sajtó képviselőit és a vendégeket, ezután Végh László tartotta meg elnöki beszámolóját és tájékoztatóját a szövetség tevékenységéről, valamint az étkezési tojás ágazat helyzetéről. Ennek szerkesztett változatát adjuk közre az alábbiakban.

Ágazati értékelés

Két fő tényező határozta meg az elmúlt évek tojáságazatának eredményeit. Az egyik az EU-csatlakozásunk, a másik pedig a külföldi áruházláncok térnyerése Magyarországon. A tojáságazat a csatlakozás előtt jellemzően belföldi piacra termelt, önellátottságunk gyakorlatilag 100% volt. Az exportorientáltság nem volt jellemző, a vámok gyakorlatilag megvédték a hazai termelőt, egyensúlyi piac működött.

A csatlakozásunkkal azonban megszűntek a vámok, az uniós termelés feleslege nyugodtan áramolhatott a magyar piacra. Ezt csak támogatta a külföldi áruházláncok megjelenése, melyek szívesebben vásároltak külföldi terméket, mint hazait

A tyúklétszámot meghatározó tojóhibrid jércetelepítés egészen 2006-ig folyamatosan csökkent. Kialakult egy új piaci struktúra, melyben már számottevően megjelent az import termék. A 2007-es évektől kezdődően próbálnak a magyar termelők erősödni, nagyobb piaci részesedést kiszakítani – változó eredményességgel.

Néhány jellemző adat: 2001: 5,8 millió telepítés; 2004: 4,7 millió tyúk; 2007: 4,2 millió napos; 2010: 3 millió db; 2011–2012: 3,6 millió; 2013: 3,1 millió.

2012-ben érte újabb sokk az ágazatot: A kötelező ketreccsere kapcsán több termelő felhagyott tevékenységével. Köszönhetően az állami beruházási támogatásoknak (ATK 3.) a férőhelyek száma nem csökkent, viszont elindult egy koncentráció, valamint megváltoztak a technológiai arányok, és sajnos 2013-ban (és 2014-ben) a telepítések tovább csökkentek, az állami beruházással kialakított férőhelyek sajnos nincsenek kihasználva.

A korábban csaknem 100%-os ketreces tartás aránya lecsökkent 82%-ra, míg az alternatív tartás (elsősorban mélyalmos) aránya megnövekedett 17%-ra. (Ez utóbbi technológiáját jóval olcsóbban lehet kialakítani, bár a termelés viszont drágább a mélyalmos tartásban.)
A kényszerű technológiaváltás elsősorban a kis (közepes) vállalkozásokat érintette hátrányosan, elsősorban azokat, akik kizárólag a tojástermelésből éltek meg, más bevételük nem fedezte a tojástermelés kiesését. A tőkeerősebb vállalkozások igyekeztek legalább annyi vagy több férőhelyet kialakítani, mint a régi technológiában volt. Tették ezt azzal a reménnyel, hogy ezáltal hamarabb megtérül a beruházás költsége.

Nagyüzemi termelésünk a telepítéssel párhuzamosan csökkent: míg 2001-ben 1,5 milliárd volt a termelés, addig 2004-ben már csak 1,25 milliárd, 2007-ben alig egymilliárd, és 2010 óta egymilliárd alá csökkent az éves szinten megtermelt tojás mennyisége. (2013-ban: 862 millió db, 2014 első félévében további csökkenés tapasztalható.)

A magyar eredményességet erősen befolyásolja, hogy milyen az Unióban a telepítési kedv, mennyire jellemezi az uniós piacot a túltermelés. Túltermelés esetén az Unió tagállamaiban megjelenő felesleg azonnal megjelenik a magyar piacon, mégpedig jellemzően dömping áron; amely nemcsak az itthoni árakat töri le, hanem képes kiszorítani a magyar terméket a hazai piacról, de a következő év telepítési kedvére is erősen kihat.

A tojás 2013. évi éves termelői átlagára (16,8 Ft/db) 24%-kal volt alacsonyabb hazánkban az előző év árához képest, és alacsonyabb volt még a 2010–2011. évi átlagáraknál is. Talán ez az egyetlen mezőgazdasági ágazat, ahol nem emelkedtek a felvásárlási árak, hanem csökkentek. 2013-ban a megelőző négy év legalacsonyabb felvásárlási árait regisztráltuk. A ketreccsere költségei mellett a magas takarmányárak is sújtották az ágazatot, amelyek csak 2013 év végétől kezdtek csökkenni.

A KSH adatai szerint az egy főre eső tojásfogyasztás évről évre folyamatosan csökken. Jól mutatja ezt a drasztikus visszaesést, hogy az 1996. évi még 300 darab körüli mutató 2013-ra 215 darabra csökkent.

Dr. Molnár Györgyi és Végh László

Ezt a negatív irányt csak egy intenzív, a tojásfogyasztás ösztönzésére ható marketingkampány tudná megállítani és visszafordítani.

A tojásimport az utóbbi években jelentős volt. Valószínűsítjük, hogy az import nagy része számla nélkül, feketén érkezik az országba. 2009-ben a számított nettó import: 700–750 millió darab, 2010-ben 550–600, míg 2011-ben 650–700 millió darab. A KSH adatai szerint 2013-ban tovább nőtt az étkezési tojás legális importja.

Az előbbi számítások alapján a szükséglet kb. 25–30%-át importból fedezzük. A BTT felmérései szerint 2013-ban egy adott időpontban az üzletek polcain 30,16%-ban voltak külföldi tojások, míg 2014-ben 46,5%-ban!

A tojásimportban csak az egyik probléma, hogy az ágazati szereplők egy része dokumentumok nélkül és az áfa befizetésének megkerülésével igyekszik piacra juttatni. Egyesek emellett a külföldön megtermelt tojásokat magyar jelzéssel, magyar regisztrációs számmal látják el. A legális import esetében pedig szintén gond, hogy jellemezően az uniós felesleg zúdul Magyarországra – különösen túltelepítések alkalmával (dominóelv). A túltermelés esetén a felesleg nyomott áron érkezik, és jellemzően az a kisméretű („S”) tojás, amely az adott ország belpiacán nem kelendő.

Események, intézkedések, kapcsolatok

Magyarország szervezte az EUWEP (Európai Tojástermelők, Tojásforgalmazók és Tojásfeldolgozók Szövetsége), valamint annak két tagszövetsége, az EEPTA és az EEPA idei közgyűlését június 5–6-án. A győri rendezvényen az Európai Unió 17 országából vettek részt az ágazat képviselői (termelők, feldolgozók és szövetségi képviselők). A rendezvény fő célja volt, hogy a tagállami képviselők érdekeiket összehangolják és a következő év célkitűzéseit meghatározzák.

A BTT részt vesz az európai uniós kutatási programban(FP-7) belga, német, spanyol, angol, norvég és portugál partnerek mellett. A kutatás célja, hogy a csomagolóban a tojások fertőtlenítését megoldja. A kutatási terv szerint hőkezeléssel és ultraibolya-sugárral kezelik a tojásokat. Hároméves a projekt, a kutatási eredmény a három résztvevő szövetségé (spanyol, portugál, magyar).

A VM kezdeményezésére a nemzetgazdasági miniszter 2012-ben jogszabályban előírta a kiskereskedelem számára, hogy a tojás esetében az egységár (darabár) mellett a tojás egységnyi súlyára (kg) számított árat is fel kelljen tüntetni. Annak érdekében, hogy ez a kötelezettség minél inkább ismert legyen, a Tojásszövetség 2014. május 15-én sikeres sajtótájékoztatót tartott.

Az import tojás ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez nagyon fontos a NÉBIH kiemelt ügyek osztályának folyamatos ellenőrzése a NAV-val karöltve. Ezen ellenőrzések sikereihez a BTT állandó információszolgáltatással igyekszik hozzájárulni. A Baromfi Termék Tanács javaslata alapján az 5 tonna alatti tojásimport szállítmányokat is be kellene jelenteni a NÉBIH felé.

Támogatás tekintetében az ágazat nehéz helyzetben van immár több, mint másfél éve. A tyúkállomány, valamint a tojástermelés további csökkenésének megállítása, esetleges növelése érdekében kértük a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a tojóállományok minőségi cseréjét (elismert genotípusú, fiatal állományok beállítását) támogassa. Ezzel az intézkedéssel megelőzhető az idős állományok vedlettetése, illetve a támogatás lehetővé tenné az elöregedett, „vedletett” állományok cseréjét is.

A Koronás Tojás védjegy 2014 tavaszától már megtalálható. 16 termelő kérte a védjegy használatát. A védjegyhasználat ellenőrzését, auditját a NÉBIH vállalta magára, a 16 jelentkezőből 11 céget tartott alkalmasnak a védjegy használatára a védjegy szabályzata alapján. A védjegyhasználók számára egységes dobozgrafika is készült. Hamarosan megjelennek a boltokban az új csomagolású, védjegyes tojások.

Előadások

A szövetség a tojással kapcsolatos ismeretek bővítése és a tojás táplálkozásban játszott szerepének népszerűsítése érdekében neves előadókat hívott meg. A tájékoztatón így még a következő két előadás hangzott el: Dr. Csiki Zoltán: (Debreceni Egyetem): A tojás az emberi egészségvédelem szolgálatában; Dr. Horn Péter akadémikus: Tojástermelés – Világélelmezés

A sajtó képviselőinek élénk érdeklődése folytán a rendezvény végén hasznos beszélgetés bontakozott ki.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai