2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A szántóföldi kertészet kiemelkedő művelői

Kategória: Agrártámogatások, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2022/12/11

A Róna Mezőgazdasági Szövetkezet – amely 1600 hektárnyi bérelt földterületen gazdálkodik – az idei rendkívüli aszályos évben is elfogadható termésmennyiségeket takarított be mind búzából, kukoricából, mind pedig a kertészeti termékekből. Nagy Józseffel, a szövetkezet elnökével elemeztük az idei gazdálkodási évet.


Nagy József
Elnök

Egy vállalkozás fejlődését nagy mértékben befolyásolja az első számú vezető szemlélete, gondolkodása, kreativitása. Nagy József 1970-ben, az agrár gépészmérnöki diplomával a zsebében lépett be a jogelőd Róna Mezőgazdasági Szövetkezethez, majd 1989 óta a szövetkezet igazgatóságának az elnöke, azaz több mint fél évszázada dolgozik a szövetkezetért. Az ő irányításával épült fel az a „birodalom”, amely nem csak a zöldségtermesztésben, hanem annak feldolgozásában is európai szinten állja meg a helyét. S egyelőre nincs befejezve a „mű”, mert vannak még olyan technológiai, gépesítési hiányosságok, amelyek, ha megvalósulnak, még teljesebbé válik a technológia és a gazdálkodás.  

Az elnök – ahogy körbejárjuk a földeket, és az üzemeket – számos új beruházási tervének a helyszínét is megmutatta, mondván, hogy nyitott szemmel kell járni a világot, és a technológiai újdonságokat idehaza is meg kell gyorsan valósítani. Az elmúlt uniós támogatási ciklusban 1,5 milliárd forint fejlesztést valósítottak meg a sárga- és fehérrépa, a paszternák, a hagyma termesztésében, betakarításában, tisztításában, csomagolásában, így kiváló minőségű termékekkel jelennek meg a piacon. S a zöldségek feldolgozásában is nagyot léptek előre, a natúr chips termékeikkel (paszternák, cékla, sárgarépa, zöldség, édesburgonya) az egészséges táplálkozáshoz, étrendhez is hozzájárulnak. A vákuumcsomagolt termékeik (cékla, csemegekukorica) szintén keresettek a piacon. A fejlesztésekhez uniós támogatások is párosultak, amelyhez 50 százalékos önerőt kellett biztosítani, de több beruházást saját erőből valósítottak meg. Mindez azt is jelzi, hogy a cég tőkeerős, ami annak köszönhető, hogy több lábon állnak.

Az idei évben nagyon sok váratlan akadály nehezítette a szabadszállási cég tevékenységét. A termelési szerkezeten a tavalyihoz képest alig változtattak, csupán egyes növényi kultúrák vetési területében voltak eltérések. Miután az 1600 hektárból 30 hektár nem öntözhető, ezért az aszály sem okozott olyan nagy károkat, mint az ország más régiójában. A búzatermésük (290 hektár) kevéssel meghaladta a tavalyi átlagot, hiszen 7,37 tonna/hektár helyett 7,64 tonna/hektár terményt tudtak betakarítani, mert kétszer jött a csapadék éppen abban az időpontban, amikor a búza fejlődése leginkább megkívánta. Így öntözni sem kellett a táblákat. Az évtizedek óta a búzájukat felvásárló partnerük, a Júlia malom szerint a betakarított búza minősége elérte a javító minőséget, így mindkét fél elégedett az idei eredménnyel.

A másik nagy tétel a Pioneer részére termesztett kukorica vetőmag, amelyet 325 hektáron állítottak elő. A Pioneer a világ egyik vezető vetőmag nemesítő és előállító cége, amely több mint 90 országban biztosít magas minőségű vetőmagot a gazdálkodók számára. Szabadszálláson három fő fajtát vetettek, és mivel öntözték a területet nem csak Lineár rendszerrel, hanem vízágyúkkal is, ezért hektáronkénti átlagban 3,5 tonna hozamot értek el, s ezzel jó közepes évet zárnak a vetőmagtermesztésben. A napraforgó termesztése 105 hektáron történt, és 2,88 tonna/hektár terméssel – úgy gondoljuk, idén – mindenütt az országban nagyon is elégedettek lennének, mert nem csak a hozam, hanem az olajtartalom is magas a terményben. Az elnök megerősítette, hogy a Pioneerral is évtizedek óta állnak üzleti kapcsolatban, s ez a kapcsolat is ma már a bizalmi tőkén nyugszik.

A szántóföldi kertészeti kultúrák közül a zöldborsó vetésterülete 40 hektár volt, és 7,1 tonna/hektár eredménnyel takarították be az aprószemű termést, amelyet a kecskeméti konzervgyár számára értékesítenek, ugyancsak hosszú ideje. A csemegekukorica 162 hektárját a kezdetektől öntözték, s ennek következtében 19,56 tonna átlagtermést takarítottak be. A termés egy részét szintén a kecskeméti konzervgyárba szállították, a másik részét maguk dolgozzák fel, és vákuumos csomagolásban értékesítik. Az elnök hozzátette, hogy a megemelkedett költségek miatt a jó hozamok bevételéből sem tudják a megemelkedett költségszintet kompenzálni, mert az átvételi árakban nem tudták érvényesíteni a 60 százalékkal magasabb költségeket.    

A kertészeti kultúráknál is csak kisebb területváltozás történt az idén. A cékla termése kevesebb volt a tavalyinál, de a mennyiség mellett a minősége is elfogadható. A tavaszi vetésű vöröshagyma termesztése viszi el a legnagyobb területet, csaknem 110 hektárt, s a három fajtával közepes évet tudnak zárni. A hektárra vetített átlagtermésük nem érte el a 60 tonnát, de az 52 tonna/hektáros termés minősége, az öntözésnek köszönhetően jónak mondható. A vevőiket húsvétig ki tudják szolgálni. A másik nagy volumenű termék a sárgarépa, amelyet 130 hektáron termesztettek. A répa betakarítása még tart, mégpedig egyáltalán nem könnyű körülmények között, mivel az októberi-novemberi csapadék alaposan feláztatta a talajt, ezért a betakarító gépeket a laza talaj nem bírja el, s a gépek elakadnak, elsüllyednek. Kisebb, öntözött területeken vetettek paszternákot, petrezselyem gyökeret, fűszerpaprikát, s ezek a termések is hozták az elvárt mennyiségeket.


A megtisztított sárgarépa

A költségek rendkívüli növekedésével az idei évet várhatóan nulla eredménnyel, veszteséggel fogják zárni a szövetkezetnél. Az elnök szerint a forgóeszköz biztosítása lesz a jövő év egyik nagy kihívása. A termeléshez szükséges input anyagok (műtrágya, növényvédő-szer stb.), az energia árai több esetben száz százalékkal emelkedtek, de idén, átlagosan – ahogy már jeleztük – 60 százalékkal kellett többet fordítani ezekre a tételekre. Nem tudni, hogy jövőre hogyan folytatódnak az áremelkedések, ezért nehéz tervezni. Az elnök azonban optimista, mert a termelési alapok rendben vannak, így a gazdálkodás stabil lábakon áll. És stabil a pénzügyi helyzetük is, de ha nincs eredmény, akkor a fejlesztéseket is el kell halasztani. Márpedig a 180 főt foglalkoztató két cégnél nem mondhatnak le a fejlesztési elképzelésekről sem. Mivel az ágazatban óriási a munkaerőhiány, a meglévő dolgozókat meg kell becsülni. A szövetkezetnek továbbra is célja, hogy a tagjai számára – akiknek több mint a fele nyugdíjas korú – a szövetkezet gazdasága jól működjön, a munkahelyeket megtartsák, és a szociális helyzetükön javítsanak. A 2023-ban induló új uniós támogatási program várhatóan lehetőséget ad a szövetkezetnek a támogatások igénybevételére.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza