Új márka a Veresi Szamóca

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2022/12/12

Hogy mennyire fontos Veresegyház számára a Veresi Paradicsom Kft. tevékenysége jelzi, hogy a sajtókonferencián országgyűlési képviselő, állami vezetők, konzorciumi partnerek is megjelentek. Elsőként Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Pásztor Béláról érdemes tudni, hogy az ország leghosszabb ideje regnáló településvezetője, hiszen 1965-től 1990-ig tanácselnökként, majd 1990-től polgármesterként szolgálja a várost. Nem véletlen a szóhasználat, mivel Veresegyház első embere a városi közösség, a lakosság ügyeinek intézését, a város fejlődését, fejlesztését tartja legfontosabb feladatának. Hitvallása 84 évesen is, hogy amíg polgármester, és bizalmat kap a választóitól, addig tisztességgel teszi a dolgát.

Pásztor Béla
polgármester

A polgármester köszöntő beszédében először a Veresi Paradicsom Kft. alapítójának, Márkus Zsoltnak mondott köszönetet azért, hogy itt hozta létre a vállalkozását. A cég a paradicsom termesztését nemzetközi szinten valósította meg, s mivel a több lábon állás ma már követelmény, új növényfaj termesztésével, a szamócával is el kezdtek foglalkozni. A szamóca, illetve a földieper Veresegyház címerében is látható, mivel a helyiek a földieper termesztéséből, értékesítéséből szerezték a hasznot.

Az eper termesztésének tehát nagy hagyománya van a városban, ugyanis az 5-6 Aranykoronás földeken a gabona csak ráfizetéssel termett meg. Az eperföldeken viszont megérte a termesztés, ahol leginkább az asszonyok végezték az egyáltalán nem könnyű munkát, és gondozták az ültetvényeket. A Veresi Paradicsom Kft.-nél azonban már korszerű termesztéstechnológiával folyik a szamóca termesztése. Pásztor Béla végül megköszönte, hogy a cég Veresegyház jó hírét viszi idehaza és a nagyvilágban is a termékei révén, és további sikereket kívánt Márkus Zsoltnak.

Koncz Zsófia miniszterhelyettes (Technológiai és Ipari Minisztérium, TIM) örömét fejezte ki azért, hogy a minisztérium háttér intézménye a Bay Zoltán Nonprofit Kft. is részt vesz abban a jelentős kutatási programban, amely a Veresi Paradicsom Kft. vezetésével indult. A csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű projektet több mint 700 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alap a „Piac vezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” című program keretében. A Veresi Paradicsom Kft. vezetésével alakult konzorcium tagjai a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (BZN), Carbotech Magyarország Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). A kutatási projekt „Speciális fényforrások alkalmazása különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására” címet kapta.

A cégnél már a Mezőgazdaság 4.0 digitalizációs program szellemében valósítják meg a szamóca termesztését, mégpedig geotermikus energia felhasználásával. Napjaink számos agrár kihívására új technológiákkal, innovatív gondolkodással adhatjuk meg a jó válaszokat, amire a Veresi Paradicsom Kft. kiváló helyszínül szolgál. A miniszterhelyettes kitért arra, hogy mivel az élelmiszer stratégiai termék, s a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztosítja mindennapi eledelünket, ezért napjainkban a hatékonyság növelésére, a fenntartható, környezettudatos termelésre kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni. A TIM szorosan együttműködik az Agrárminisztériummal a hazai élelmiszeripar fejlesztésében, és közös támogatott programokat indítanak az ágazat szereplői számára a fejlesztések, innovációk megvalósításához. A Digitális Agrárstratégia (DAS) szintén a két minisztérium közös „gyermeke”, amely számos területen segíti a gazdák digitális tudásának a gyarapítását, növelését.

Juhász Anikó helyettes államtitkár (Agrárminisztérium) az ágazat jövőjét megalapozó stratégiai programról tartott előadást. A 2020-tól kezdődően a KAP támogatásokhoz a magyar kormány biztosította a maximális nemzeti támogatás forrását, ami azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest háromszorosára nőtt az ágazat fejlesztésére szánt összeg. Nem alaptalanul kapta az ágazat a hét vére szóló társfinanszírozást, a 4265 milliárd forintot, ugyanis az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék – megújuló agrárium” című stratégiai programban kidolgozták az ágazat komplex fejlesztési irányvonalát. Ennek köszönhetően már az átmeneti két évben is a régi szabályok szerint, de megemelt összegekkel tudták a pályázatokat meghirdetni. 

A 2023-2027 időszakot felölelő magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben négy kiemelt ágazatot határoztak meg: a kertészetet, az állattenyésztést, a mezőgazdaság digitális átállítását, és az élelmiszeripart. A TIM és az AM együttműködése 2023-tól, az új stratégiában külön tervben ÉKISZ néven jelenik meg, amely a stratégia mini stratégiája, s az agrár tudás és innovációs rendszer fejlesztésére irányul, segítve a mezőgazdaság digitális átállítását.

Tuzson Bence államtitkár (Miniszterelnöki Kabinetiroda) is azt hangsúlyozta, hogy a Veresi Paradicsom Kft.-nél olyan csúcstechnológiával találkozhatunk, ami párját ritkítja nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. Minden új vállalkozáshoz szükség van fiatalos lendületre, erőre, innovációra, pozitív szemléletre, ami a városban, a polgármester úr révén adott. A település a termálvíz hasznosításban is élen jár, így nem véletlen, hogy a Veresi Paradicsom Kft. itt találta meg a helyét. Az államtitkár szerint a válságra többféle módon reagálhatnak a vállalkozások, de az alternatívák közül a legjobb választás az, amit a cég is tesz, azaz úgy túlélni a válságot, hogy erősebben jövünk ki belőle, mint előtte voltunk. A válságnak köszönhető, hogy a Veresi Paradicsom Kft. belefogott a szamóca termesztésébe, ami új elemként jelent meg a vállalkozásban. Egy válságból mindig előre kell menekülni, ahogy ezt Márkus Zsolték is teszik, jelentette ki Tuzson Bence.

Márkus Zsolt,
a Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetője

Márkus Zsolt házigazdaként arról beszélt, hogyan lehet túlélni a válságot. Az ügyvezető igazgató felidézett egy hét évvel ezelőtti miniszteri látogatást, amikor az egyiptomi agrárminiszter azt a megjegyzést tette, hogy szeretné, ha Egyiptom – ahol 100 millió ember él, rossz agráradottságokkal – önellátó, azaz független lenne az élelmiszerellátás terén. Ez a függetlenségre való törekvés minden országnak alapvető stratégiai célja, a gazdasági protekcionizmus alapja. Az agrárvállalkozók azonban a bonyolult támogatási rendszerekben vívják meg a „csatájukat”, s ebben a környezetben kerülnek válságba is. 

Márkus Zsolt szerint három esemény okozta a jelenlegi válságot: a covid-19 járvány, a paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (Tomato brown rugose fruit virus, ToBRFV) megjelenése, és a gazdasági világválság. A ToBRFV a holland palántákkal jött be a cég üvegházába, ami 2021-ben egymilliárd forint bevételkiesést okozott, s ami a cég éves bevételének kétharmadát jelentette. Ekkor már az volt a kérdés, hogy egyáltalán megmarad-e a cég vagy fel kell számolni. Ezt a kárt fejelte meg a gazdasági világválság azzal, hogy idén az energia költségeik – ami a költségek között 24 százalékot tett ki – 3,5-szeresére emelkedtek. Márkus Zsolt úgy látta, hogy ezt a magas költségszintet nem tudja a termékek árában érvényesíteni, ezért paradigmaváltásra kényszerült. A cég vezetői összeültek, és egy energiaszegény növény termesztése mellett döntöttek. Ez a növény a szamóca.

A szamóca téli termesztése nem egyszerű feladat, ezért a Veresi Paradicsom Kft. megszervezte azt a kutatási programot, amelyet Koncz Zsófia is megemlített, A projekt megvalósítása során alapvető célkitűzésük, hogy mesterséges, szabályozható spektrumú megvilágítással rendelkező teljesen vagy részben zárt rendszerű, akvapóniával kombinált mikrozöld, és egyéb zöldségfajokra vonatkozó termesztési technológiákat dolgozzanak ki, ami hazánkban újdonságnak tekinthető eljárást, valamint jelentős szakmai megközelítést igényel és feltételez. A projekt keretében egy olyan víztisztító rendszer megalkotását tervezik, amely képes az üvegházban már felhasznált termálvíz tisztítására, amely így alkalmassá válik a növényházakban termesztett növények, így a szamóca részbeni öntözésre (hidropónia), a növényházak nyári klímaszabályozásában hűtőközegként történő felhasználására, és különböző halfajok nevelésére (akvapónia). A kutatók vizsgálják a hidropóniás termesztésből elfolyó víz akvapóniás hasznosításának lehetőségét is. A rendszer nagyon bonyolult, több lépcsős növényélettani-, halfiziológiai és mikrobiológiai alapokon nyugszik. A biológiai egyensúly fenntartásához és kialakításához pontos élettani igényeket kielégítő rendszerkialakítás szükséges. 

Lajos professzor, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) egyetemi tanára arról a „Speciális fényforrások alkalmazása különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására” című projektben eddig elért eredményekről tájékoztatott, amit a konzorciális pályázatban már megvalósítottak. Mivel nagyon intenzív termelésről van szó, két modellt kellett felállítani: egy klímamodellt, és egy ökonómiai modellt. Csak olyan technológiát szabad megvalósítani, ami többet hoz, mint amennyibe kerül. A konzorcium keretében a klímamodellek közül csak a fényszabályozással foglalkoznak. A bonyolult kutatási témáról annyit érdemes tudni, hogy egy olyan led égőt fejlesztenek ki, amelyik infravörös fényt (640-660 nanométert) tud kibocsátani, ugyanis ez segíti a növény fotoszintézisét csúcsra járatni. Ilyen ledet egyelőre még nem fejlesztettek ki sehol a világon, így nincsen olyan led, ami növényspecifikusan világítana, és a téli növénytermesztéshez kellene. Ezt a ledet fejlesztik ki a projekt keretében.

Urbányi Béla professzor, a MATE egyetemi tanára az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetet képviselve elmondta, hogy nagy kihívást kell a projekt keretében megválaszolniuk, mert miután csökken a világ haltermelése, ezért ki kell dolgozni, hogy lehet halat termelni okos rendszerekben. Kihívás az is a halászati ágazat számára, hogy egyre gyakoribbak az aszályos évek, márpedig víz nélkül nem lehet halat termelni. A projekt keretében kidolgoznak olyan rendszereket, amelyekben a haltermelés is megoldható. Cél az, hogy ez a rendszer fenntartható, környezetbarát, energiahatékony rendszerből előállított termékkel jelenjenek meg a fogyasztóknál. Kialakítottak egy önálló haltartó rendszert, amit használati mintaoltalom alá is helyeznek, s amelyik munkaerő takarékos, és minimális energia felhasználása szükséges a rendszer működtetéséhez. S a fényforrásokat is felhasználják a halak hatékony termeléséhez. 

Kiss István divízió igazgató (Bay Zoltán Nonprofit Kft.) arról beszélt, hogy az intézet több feladatot vállalt, így a projekt célok eléréséhez szükséges laboratóriumi kísérletek elvégzését, a fermentációs folyamatok, illetve mikroorganizmusok (legyen az alga-, baktérium- vagy gomba biomassza) szaporításának nyomon követését, optimalizálását és méretnövelését pilot, illetve üzemi szinten. Feladatuk a lehető legmagasabb hatóanyag tartalom elérése, továbbá a termelékenység fokozása, költséghatékonyabbá tétele. A Carbotech Magyarország Kft. (a Bay Zoltán Nonprofit Kft. partner cége) az akvapóniás és hidropóniás rendszerek gyártásához szükséges berendezések kifejlesztésével, valamint alternatív szervetlen adalékok fejlesztésével, és azok hatásának vizsgálatával foglalkozik.

Ajánlott kiadványokHartman Mátyás, Alexa László, Dér Sándor, Schád Péter:
Hulladékok a mezőgazdaságban, az erdészetben,a gyümölcsösben és a szőlészetbenDr. Géczi László:
A köszméte, a ribiszke és a josta termesztéseKollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai