Biztonságos a hazai piac baromfiellátása

Kategória: Agrárenergetika, Állattenyésztés | Szerző: (hajtungy), 2022/12/16

A baromfi ágazatot, de más állattartókat, sőt talán az egész agráriumot is érzékenyen érintette a sok szempontból nem kellően átgondolt sötétzöld politikai áramlat, s az ennek eredményeként megszületett és elfogadott európai uniós Green Deal program. Ugyanakkor látni kell, hogy a nemes cél elfogadása azzal a következménnyel is járt, hogy a termelés inputköltségei (esetünkben a takarmány és az energiahordozók árai) jelentős emelkedésnek indultak. Mindez egy gazdaságilag nehéz időszakot követően (Covid-járvány) következett be, majd idén februárban az oroszok háborút indítottak a szomszédos Ukrajna ellen. E háború mind élelemzésbiztonsági, mind energiabiztonsági szempontból a feje tetejére állította az európai gazdaságot. 

Ezek a külső tényezők az agrárium szereplőire is igen érzékenyen hatottak, amihez az idei évi rendkívüli aszály is párosult. E kedvezőtlen körülmények együttesen rámutattak arra, hogy az élelmezésbiztonság világszinten is milyen sérülékeny és rávilágítottak a mezőgazdaság és élelmiszeripar fontosságára és jelentőségére. Felerősítették az élelmiszer alapanyagok és energiahordozók iránt támasztott igényt, mivel ez a háborús régió (mind Oroszország, mind Ukrajna) a világ gabonapiacán (de más alapanyagok tekintetében is hasonló a helyzet) igen fontos, erős szerepet töltenek be, fogalmazott az elnök.

Drasztikus a költségemelkedés

A hazai mezőgazdasági termelést is óriási károk érték a rendkívüli aszály miatt. Kalászos gabonából még elfogadható mennyiségű és minőségű termés jutott a tárolókba, de a kukoricatermés mennyisége, valamint a minősége katasztrofálisan alakult idehaza, különösen egyes térségekben, régiókban. A mennyiségi és minőségi problémákból adódóan világszinten is emelkedtek az árak, s komoly árverseny alakult ki országok és régiók felhasználói, valamint az ipari felhasználók és a takarmánygyártók (felhasználók) között. Az állattartókat, állattenyésztőket egyértelműen negatívan érintette, s nem vagy rendkívül drágán juthattak hozzá a termeléshez nélkülözhetetlen jó minőségű alapanyagokhoz. Az állati termékpályák hosszú életciklussal rendelkeznek, és egymáshoz kapcsolódó láncfolyamatokból épülnek fel.  Ha nincs megfelelő mennyiségű, minőségű és árú takarmányalapanyag, akkor nem képesek megfelelő minőségű, mennyiségű és árú terméket előállítani, s ha a láncfolyamatok egyes elemei sérülést szenvednek, akkor a teljes állati termékpálya komolyan sérül, jelentette ki Csorbai Attila.

DR. CSORBAI ATTILA
Elnök

A drasztikus költségemelkedés (takarmányár, valamint energia áremelkedés), magasabb költségszintet, ezáltal kényszerűen magasabb élelmiszerárakat eredményez, mely értelemszerűen magasabb inflációt eredményez. Ez a gazdasági környezet befolyásolni fogja a piacokat is, és termékenként termékkörönként eltérő módon, de a fogyasztás mértékét is befolyásolni fogja. Az elnök úgy véli, hogy jelentősen csökkeni fog az élelmiszerpazarlás, mivel magas árszinten vannak az élelmiszerek. Ilyen helyzetben a fogyasztók ösztönösen keresik az olcsóbb, alacsonyabb árkategóriájú termékeket. Az állati termékeknél a drágább húsfélék helyett az olcsóbbat keresik majd a fogyasztók, de a faji összehasonlításban, ebben a versenyben a baromfitermékek relatíve jó pozíciót foglalnak el, mondta az elnök.

Csökken az éves kibocsátás

Magyarországon már két komoly madárinfluenza járványon vagyunk túl, a harmadik hullám regionális megjelenése nemrégiben történt meg hazánkban. A tavalyi évben egyébként világszinten tombolt ez a járvány is, ami mindenütt befolyásolja a piacokat, a gazdaság működését, és a baromfi ágazatot. Novemberi hír, hogy magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta két Bács-Kiskun megyei tömőlúdtelep állatainál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok és kontaktgazdaságok felszámolása már lezajlott. A járvány ismételt megjelenése miatt új intézkedések vonatkoznak a szárnyasok technológiai mozgatására. Emellett a kiemelten kockázatos megyékben a kereskedelmi célú gazdaságokban újra kötelező zártan tartani a baromfikat. 

Az elnök kiemelte, hogy a jelenlegi járvány hazai kártétele azzal minimalizálható, ha a járvánnyal érintett térségek állománysűrűségét – vágásérett állományok tervezett vágásaival, betelepítési korlátozásokkal, egyéb szakmailag indokolt intézkedésekkel - lényegesen csökkentjük. A járványügyi korlátozó intézkedéseket– figyelembe véve az aktualitásokat – időről időre felül kell vizsgálni, s azt összhangba kell hozni a gazdasági szereplők teherbíró képességével.  Csak a járványügyileg indokolt időszakokban és helyeken kell és szabad alkalmazni, csak így mérsékelhető az a gazdasági kár, mely a termelés, vágás és feldolgozás leállásaiból fakadnak, hangsúlyozta Csorbai Attila.

A hazai baromfitermelés éves átlagos kibocsátása élősúlyban 700-720 ezer tonna, ami az idei évben 10 százalékkal lesz kevesebb, amennyiben nem lesz további madárinfluenza kártétel. Minden termékpályára igaz, hogy nem tudni, hogy az elszabadult költségek (takarmány, energia) miképpen befolyásolják a termelési kedvet. A termékpályák közül a csökkenés legkevésbé a csirke ágazatot érintheti, ott 5-6 százalék körüli csökkenés prognosztizálható az idei évre. A pulyka esetében ennél nagyobb 10 százalék körüli termeléscsökkenés prognosztizálható. Mivel egy meghatározó vágóüzem leállította vágását, így jövőre a hazai pulykahústermelés  a 5-5,2 milliós éves vágási mennyiséget, valamint 6,2-6,7 millió élő pulyka mennyiséget jelenthet. A madárinfluenza járvány a víziszárnyas ágazat kibocsátásában okozza a legnagyobb mértékű csökkenést. A jelenlegi járványhelyzet miatt nehéz pontos becslést mondani, az idei év végére 30-40 százalék csökkenés lehet egy reális érték. 

Az összes baromfihús esetében tehát 10 százalékkal lesz kevesebb a kibocsátás az előző évihez képest. Ez a mennyiség elegendő az önellátáshoz, vagyis a boltokban nem lesz baromfihús hiány a magyar termékekből, sőt még exportra is futja. De nem megnyugtatóak azok a számok, amelyről az elnök a beérkezett adatok alapján tájékoztatott.

Új követelményrendszer

Ami az uniós támogatáspolitikáját illeti, a korábbi támogatási ciklusokban együttesen kezelték a szántóföldi növénytermesztést, az állati termékpályákat és az élelmiszer előállítást. A magyar gazdasági szerkezet azonban nem úgy alakult ki, ahogy ez az uniós tagországok többségében, mivel az állattartó gazdaságok többségének nincs földterülete a takarmány megtermeléséhez, ezért a magyar sertés és baromfi ágazatok kikerültek a támogatottak köréből, mondván, a versenyszférában kell helytállniuk. Nemzeti forrásokból érkeztek támogatások, amelyek segítették az állati termékpályák szereplőit. Ilyen volt a korábbi állatjóléti támogatás, amelyet az új KAP-ban újra gondolva beillesztettek, így a baromfi ágazat is némi többletforráshoz jut a 2023-2027-es ciklusban. Persze, új követelményrendszer lép életbe, amit szigorúan számon fognak kérni, de ez a forrás, ami nemzeti forrással kiegészül, lehetőséget ad a fejlesztések megvalósításához is. Az elnök úgy látja, hogy ezek a támogatások lehetőséget adhatnak az alapanyag termelést hatékonyabbá, jól működő rendszerekké történő fejlesztésére.

Azt is látni kell, hogy a nyugat-európai térségből az állati termékelőállítás óriási sebességgel „áramlik át” a déli és a kelet-európai térségekbe, mivel a nyugat-európai társadalom egyre kevésbé fogadja el az állattenyésztéssel, állattartással, feldolgozással együtt járó dolgokat. A jómódú nyugat-európai országokban élő emberek egyre inkább eltávolodtak a mezőgazdasági termeléstől, az élelmiszeripari feldolgozástól, ami veszélyes ideológiai és politikai következményekkel jár. Az „csak” nemzetállami szinten jelent kárt, hogy a jogalkotási, engedélyezteti eljárásokban olyanok döntenek, akik életükben nem foglalkoztak mezőgazdasággal, élelmiszeriparral. Azonban, ha mindez az EU szintjén következik be és olyan vállalhatatlan feltételrendszereket követelnek meg a gazdálkodóktól, ami ellentmond minden szakmai és gazdasági törvénynek, úgy az teljesen életidegen, fenntarthatatlan és „önpusztító” folyamatokat indíthat el.

Káros az ideológiai bírálat

Amennyiben elfogadjuk, hogy az állati termékek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet megfelelő működésének fenntartásában (vannak, akik vitatják), úgy azt megfelelő mennyiségben, minőségben és elérhető áron biztosítani kell az európai polgárok számára. Ha a termékelőállítás feltételrendszerét nem szakmai, hanem ideológiai alapon szigorítjuk, úgy annak biztosan lesznek mennyiségi, minőségi és gazdasági következményei. Ezért is érthetetlen (és értelmetlen) számtalan olyan kezdeményezés, mely az állattenyésztést ideológiai alapon sújtja, hiszen ezek csökkentik az EU termelését, így azokat majd olyan importból kell beszerezni, amelyek még csak meg sem közelítik az európai normákat (élelmiszerbiztonság!). Az állattenyésztés termeléscsökkenése előbb-utóbb hatással lesz a szántóföldi növénytermesztésre is. Egyrészt a csökkenő állattenyésztés miatt nem lesz szükség annyi takarmányra, így változatlan termelésmennyiség mellett kínálati piac és alacsonyabb árak lesznek. Másrészt a jelenleginél alacsonyabb állatállomány kevesebb szervestrágyát - és ezáltal kevesebb fontos növényi tápanyag visszapótlást - jelent a növényi kultúráknak…

A körforgásos gazdálkodás, a fenntartható fejlődés együtt jár a termelés különböző elemeinek együttes fejlődésével, fejlesztésével, ami azt a célt szolgálja, hogy az adott földterületen a hozzátartozó állatállománnyal együtt próbálja biztosítani elsődlegesen az ott élők élelmezését, élelmiszerellátását, míg másodlagosan az exportpiacok igényeit. Hazánknak kitűnő adottságai vannak, az állattenyésztés és növénytermesztés együttes fejlesztése esetén pedig sikerágazat lehet az agrárium. Erről lemondani hiba, hiszen az élelmezés, élelmiszerellátás önrendelkezési jogáról mondanánk le. Ezért is fontos, hogy az ilyen jellegű szakmai kérdésekben segítsük a szakpolitika munkáját, hogy lehetőség szerint ne születhessenek szakmaiatlan döntések az EU-ban, fogalmazott Csorbai Attila.

Létjogosult az árstop

Végezetül az élelmiszer ár stopról szólva az elnök elmondta, hogy ha nem volna háborús válság, akkor nem lenne létjogosultsága az ilyen típusú kormányzati intézkedésnek. Ám a magas infláció, az extra adók, a háborús konfliktus felforgatta a normális piaci menetet, ezért a kormány a fogyasztói kosárból kiválasztott néhány terméket és azok árát rögzítette. Mivel az erre vonatkozó jogszabály(ok) a fogyasztói árat rögzítették és nem az ún. átadói árakat, így az elnök megítélése szerint, annak terheit a kereskedelemnek kell viselni. Folyamatosan gyűjtjük és kapjuk az ezzel kapcsolatos információkat, s amennyiben nemkívánatos kereskedelmi praktikák jutnak tudomásunkra, úgy azokat haladéktalanul jelezzük az illetékes hivataloknak és hatóságoknak, mondta végezetül Csorbai Attila.

A madárinfluenza járványról

A madárinfluenza járvánnyal kapcsolatban Csorbai Attila kifejtette, hogy egy járvány az ágazat minden szereplőjének kárt okoz, függetlenül attól, hogy közvetlenül érintett-e a betegségben. Részigazságnak gondolja a víziszárnyas ágazat egyetemleges felelősségét, de tényként állapítja meg, hogy az extenzívebb tartási viszonyok növelik a fertőződés kockázatát. Véleménye szerint a járványkitörések és a járvány tovább terjedése szempontjából a legnagyobb problémát egyes alföldi térségek hihetetlen telepsűrűsége, valamint az egyes telephelyek egymáshoz való közelsége jelenti.  Ennek felszámolása ágazati érdek volna. Úgy gondolja, hogy a járvány kényszerű szelekciót fog végrehajtani a víziszárnyas termékpályán, az integrációknak és integrátoroknak anyagi érdekük lesz, hogy csak biztonságos helyre és helyekre helyezzenek ki állatot. 

Valószínűsíti, hogy változások lesznek a kártalanítási mechanizmusban mind európai, mind hazai szinten. is. Ennek oka, hogy uniós szinten az elmúlt időszakban óriási összegek kerültek kifizetésre különböző állatbetegségek kapcsán (afrikai sertéspestis, madárinfluenza), így a Bizottság - figyelembe véve a jelenlegi helyzetet – csökkenteni fogja az e célterületre elkülönített kifizethető forrásait. Ez már önmagában is új helyzetet teremt, de mivel ezzel párhuzamosan a hazai pénzügyi források bővítésével sem számolhatunk, így a változással valószínűleg számolnunk kell. 

Az elnök megfontolandónak tart egy olyan szakmai megközelítést, mely valós kockázati alapon alakítja ki a kártalanítás mechanizmusát, azaz a kockázati tényezők „bonus-malus” rendszerű besorolásával alakítja ki a kártalanítás mechanizmusát. Konkrétan, minden telepre egyedileg. Ez pedig lehetőséget ad az integrációknak/integrátoroknak, hogy az adott termelési helyre nézve eldönthessék, hogy kihelyezzenek-e az adott telepre, s azt milyen kockázattal teszik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban