Korszerű baromfiistállók létesítése és üzemeltetése

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Gépesítés | 2022/12/17

1. kép:
Funkcionálisan jól tervezett brojleristálló tetőszerkezet

Napjainkban a magas környezeti igényű és érzékeny brojlerfajták igénylik, sőt megkövetelik, hogy a rövid felnevelési periódus alatt maradéktalan környezeti kiszolgálásban részesüljenek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az életkornak megfelelő komfortzónát a nap 24 órájában biztosítani kell.

Az elvárt komfortérzés a következőkkel biztosítható:

• a korszerű, szabályozott környezetű baromfi istállókkal;
• az etetést és az itatást szolgáló gépi berendezésekkel és azok vezérlésével;
• a légcserét biztosító szellőztető berendezésekkel és azok vezérlésével;
• a fűtést és hűtést biztosító gépi, technológiai eszközökkel;
• a szabályozható világítóberendezésekkel;
• a technológiai felügyeletet biztosító komputerekkel.

Az energiaárak folyamatos emelkedése, az EU állatjóléti előírásai olyan újabb igényekkel szembesítik a jelen és jövendő brojlertermelőit, melyek kielégítése a régi istállókban egyre nehezebben és kevésbé gazdaságosan teljesíthetők. Új istállók építésével a baromfitartók kompromisszumok nélkül választhatják meg a legjobban megfelelő méretű és legjobb elhelyezkedésű konstrukciókat.

Hazánkban a külső hőmérséklet jelentős ingadozása miatt a korszerű és gazdaságos brojlerhizlalás csak szabályozott környezetű (automatizált etetés és itatás, mesterséges világítás, klimatizált tartásterű) istállókban valósulhat meg.

A nyitott oldalfalú, függönnyel zárható istállók a brojlertartásban mára visszaszorultak. A zárt rendszerű istállókban a légcsere mennyisége, a beáramló levegő iránya jobban kontrollálható, és a madarak életképessége, növekedési üteme, takarmány hasznosítása, valamint az állomány komfortérzete is jobbnak bizonyult.

Istállóméretek

Az épületek tényleges méretét az állomány létszáma és az építési telek lehetőségei határozzák meg. Elterjedt és bevált az átlagosan 1000-1200 m2 alapterületű, 12 m széles, 84-100 m hosszú istálló kialakítása. A telepméretek bővülése és a törekvés a beruházási fajlagos költségek csökkentésére az istállóméretek növekedését hozza magával. A tendencia a 15-18 m széles, 100-120 m hosszú épületek építése (1500-1800 m3-es istállók).

A további méretnövelésnek a mélyalmos tartás állat-egészségügyi és állatjóléti előírásainak növekvő követelményei és a szellőztetés hatékonyságának gyengülése a korlátozó tényezői.

Istállószerkezetek

A korszerű brojleristálló hagyományos téglafalazással vagy az egyre jobban elterjedő könnyűszerkezetes változatban szendvicspanel oldalborítással készül. A kiválasztásnál a beszerzés, a kivitelezés és a szigetelés együttes költsége a mérvadó.

A korszerű könnyűszerkezetes épület főtartói horganyzott acélból készülnek. Tartós, ellenáll a korrozív gázoknak a tartástérben előforduló, estenként magas pára- és ammóniatartalomnak. Oldalfala többnyire szendvicspanel, ritkábban tégla.

Költségtakarékossági okokból fa szerkezeti anyagok is kerülnek a tetőtérbe. Ilyen megoldásoknál számolni kell a fokozott állat-egészségügyi kockázatokkal. A tetőtér lezárására szolgálnak a különböző anyagú és vastagságú szigetelt álmennyezetek.

A tetőtartó szerkezetek - rácsos tartók, kereszttartók, hosszirányú szelemenek - méretezésében és elhelyezésében már a tervezés fázisában célszerű a baromfitartó berendezések beépítésének és működtetésének műszaki követelményeit figyelembe venni. Az oldalfalakba, vég- és homlokfalakba beépítendő ventilátorok, motoros zsaluk és légbeejtő ablakok számára a fogadó- és tartókeretek méretét és beépítési helyét is előre kell meghatározni.

Az istálló hosszában több ponton felfüggesztett etető-, itató- és fűtőberendezések statikus terhelést jelentenek a tetőszerkezet tartóelemeire. Az etető- és itatóberendezések az épület kereszt- vagy hossztartóira kerülhetnek felfüggesztésre 3 m-es osztásközökkel a tartástér teljes hosszában (1. kép).

Istállóburkolatok és szigetelés

A korszerű istállók nyeregtetővel fedettek, melyek túlnyúlnak az oldalfalakon védve azokat a csapadéktól és erős napsugárzástól. Anyaguk horganyzott acéllemez. A fényvisszaverő felületek alkalmazása és a világos színezés választása csökkenti az épület napsugárzás okozta túlzott felmelegedését.

Visszatérő kérdés tervezéskor, hogy a tartástér légtere álmennyezettel vagy a nélkül kerüljön-e kialakításra. Álmennyezet választásakor nem szabad elfeledkezni az oldalfalakkal érintkező síkok hézagainak hibátlan és tartós tömítéséről, azaz a padlástértől való tökéletes elszigeteléséről. Ennek hiányában megvalósíthatatlan a „vákuumra” vezérelt automatikus szellőztetés és a fűtés összhangja. Ekkor a padlástérből érkező fals levegő megzavarja a légnyomásmérő automatákét, és lehetetlenné teszi a klímavezérlő komputerek helyes beállítását.

A tömítetlenség további kedvezőtlen hatása a fűtetlen padlás és a meleg tartástér között kialakuló nagy hőmérséklet-különbség és az ebből eredő folyamatos páralecsapódás a padozaton, oldalfalakon és mennyezeten. A jelenség télen, a csapadékos időszakokban, valamint nyáron, a hűvösebb hajnalokon is fennáll, teljesen átnedvesítve az almot.

Álmennyezet kialakításakor a padlástér nyári szellőztetéséről is gondoskodni kell. A túlzottan felmelegedett levegőt ventilátorokkal vagy a tetőgerincben kiépített szellőző rendszerrel lehet eltávolítani.
A sokéves építési és üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízszintes álmennyezet helyett a koporsó vagy sátor alakú légterek választása mellett egyre több érv szól. A tető alatti jelentős nagyságú légteret jól tudjuk hasznosítani, különösen a fűtési időszakokban gáz infrasugárzók használatakor (3. kép). 

Minimum és kereszt- szellőztetési üzemmódban a tetőgerinc és a padozat közötti meleg levegő rétegződik, a hőmérséklet-különbség elérheti az 5-6 °C-ot is, különösen fiatal állomány számára történő fűtéskor, amikor az alomszinten megkívánt fűtési hőmérséklet 32-30 °C.
Keverő ventilátorok szakaszos üzemével ez a többlethő visszavezethető a baromfiállományra, jelentősen csökkentve az oldalfali légbeejtők nyitásának gyakoriságát és a felhasznált gáz mennyiségét.

A tetőgerinc alatti „kupola „ felé áramló meleg levegőben ritkul a fűtőgáz égéstermékeként keletkező szén-dioxid és az egyéb káros gázok koncentrációja, továbbá a bélsárral szennyezett alomból származó ammónia töménysége. Ennek köszönhető, hogy idő előtti kényszerszellőztetés és ebből eredő többlet gázfogyasztás nélkül is javulhat a tartástér levegője.

Oldalfalak, hőszigetelés

A könnyűszerkezetes istállók panelfalainak borítóanyaga horganyzott acél- vagy alumíniumlemez. A fényvisszaverő felületek alkalmazása és a világos színezés választása itt is csökkenti az épület napsugárzás okozta túlzott felmelegedését. 
A korszerű baromfiistálló jó hőszigetelése az alapvető követelmények közé tartozik, és megtérülő befektetés mind a téli, mind pedig a nyári üzemeltetés számára. 

Anyagvastagsága 10-15 cm közötti legyen, minőségtől függően. Ez érinti a tetőt, az oldalfalakat, az álmennyezetet vagy annak híján a tartástér belső határoló felületeit.

A jó hőszigeteléssel télen a tartástér lehűlését és a fűtési energia költségeit, nyáron pedig a túlmelegedés miatt szükséges szellőztetési, hűtési költségeket csökkenthetjük. Az épületet megtervezésénél további szempont a páralecsapódás megakadályozása az épületszerkezet felületén vagy annak belsejében.

Padozat

A brojlertermelő berendezések működtetéséhez, állat-egészségügyi követelmények (szalmonellamentesítés stb.) betartásához, szilárd és teherhordó padozat jöhet csak szóba. Az új építésű istállópadozat terhelésének alkalmasnak kell lennie a vágóbrojler gépi összegyűjtésére, targoncával történő rakodásra, az épület gépi kitrágyázására.

Az istálló szabad felületeinek, az oldalfalaknak, az álmennyezetnek és a padozatnak simának, rés- és repedésmentesnek kell lennie, hogy a rovarok, baktériumok, vírusok ne telepedhessenek meg bennük, tisztításuk könnyen elvégezhető legyen. Ellenállónak kell lenniük az állományváltás szervizperiódusában történő nagy nyomású vízzel történő mosás és a technológiai előírásokban szereplő fertőtlenítőszerekkel szemben.

A padozat és oldalfalak találkozását tömíteni kell az állat-egészségügyi feltételek biztosításához. Célszerű az oldalfalak védelmére a padozattól 30-40 cm-re betonszegélyt és ütközésvédelmet emelni a gépi kitrágyázások okozta sérülések elkerülésére. (Folytatás Bárány László - Pupos Tibor - Szöllősi László Versenyképes brojlerhizlalás című könyvében.)

A Bárány László - Pupos Tibor - Szöllősi László szerkesztette Versenyképes brojlerhízlalás című átfogó kötet a modern, gyakorlati technológiai ismereteket és a piaci, gazdasági, tervezési összefüggéseket együtt bemutatva válaszol a gazda legfontosabb kérdésére: hogyan lehet elérni, s főként növelni a profitot?

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásNovotniné Dr. Dankó Gabriella - Kiss Andrea:
Antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertés- és baromfitenyésztésbenDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.Dr. Mézes Miklós - Dr. Erdélyi Márta:
Takarmány-adalékanyagok és alkalmazásuk a takarmányozásbanDr. Babinszky László:
Lehetőségek a magas környezeti hőmérséklet káros hatásainak csökkentésére a sertés- és brojlertakarmányozásbanPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)Dr. Babinszky László:
A gazdasági haszonállatok vízigénye

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai