Határokon átívelő gyakornoki program

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Valkó Béla, 2014/10/20

A tárca által immár második alkalommal meghirdetett gyakornok program résztvevői 10 napon keresztül ismerkedhettek a minisztérium és háttérintézményei tevékenységével, az agrárigazgatás rendszerével. Tóth Katalin a köszöntőjében arról beszélt, hogy a Magyar Kormány nem tesz különbséget az anyaországi és a határon túli területek magyarsága között, és minden lehetséges módon, jelen esetben a gyakornok programon keresztül igyekszik segítséget nyújtani nemzethatárainkon belül élő honfitársainknak. Mint elmondta, Magyarországnak központi szervező elemnek kell lennie a hosszú távú magyar–magyar kapcsolatépítés szempontjából. Kiemelte, a határon túli fiatal értelmiségiekre, fiatal gazdálkodókra különösen nagy szerep hárul, mert az ő szellemi irányításukkal, szakmai szerepvállalásukkal és szülőföldön maradásukkal lehet csak a magyar közösséget összetartani és erősebb nemzettudatot építeni. A jövő letéteményeseiként feladatuk és felelősségük óriási, mivel a megszerzett felsőfokú elméleti tudást a szülőföldön kell kamatoztatniuk és a gyakorlatba átültetniük.

Gazdag szakmai program

Az erdélyi és vajdasági fiatalok a 10 nap folyamán bepillantást nyerhettek az agrárigazgatás mindennapjaiba, megismerkedhettek az agrártárca tevékenységével, továbbá a Budapesti Corvinus Egyetem Kertész­tudományi Karának tudományos programjaival. Látogatást tettek az egyetem tangazdaságában, a Nemzeti Botanikus Kertben, a Gyümölcs­termesztési Kutatóintézet budatétényi központjában és érdi kísérleti állomásán, a Növényi Diverzitás Központban, egy fűszerkertészetben, valamint a Soós István Borászati Szakközépiskolában, ízelítőt kapva a hazai gyakorlati oktatásból, továbbá megtekintették Mező­gazdasági Múzeumot.

hasznosítható tapasztalatok

A tíznapos program befejeztével két gyakornokkal találkoztunk, s kérdeztük őket itteni tapasztalataikról, terveikről s természetesen az őket küldő szülőföldről.

A harmadéves Török Gabriella a budapesti Corvinus Egyetem Zentai kihelyezett tagozatának kertészmérnök hallgatója Adáról érkezett.

A Vajdaság és Bácska északi részén, a Tisza jobb oldalán található, 83 százalékban magyarok lakott Ada legnagyobb természeti kincse a magas minőségű termőföld, másik kincse a kedvező hidrológiai helyzet, hiszen Ada község teljes hosszában a Tisza mellett terül el.
Gabriella jelenleg diplomadolgozat-írás előtt áll, és tanulmányait Budapesten, növényorvosi szakon szeretné folytatni, mert édesapja is ezen a területen dolgozik:

– Szakdolgozatom témája egyébként a tarka szőlőmoly kártétele és a feromoncsapda-állítás megfigyelése. Az utóbbi három év adatait hasonlítom össze a Vajdaság területére kivetítve. Véleményem szerint a gyakornoki program nagyon hasznos volt mindenkinek, aki ide eljuthatott, mert ez kivételes lehetőség. Olyan dolgokat láthattunk, ahová a korosztályunkbeliek közül senki vagy csak nagyon kevesen juthatnak el.

Török Gabriella fél vagy egész szívvel az anyaország felé húz. Már felvette a magyar állampolgárságot. Korábban is járt már gyakorlaton, szakmai kiránduláson Budapesten és Kecskeméten.

– Zenta környékén, ahol lakom, többségben élnek a magyarok. Arrafelé a szakmai tudás a legfontosabb. Édesapám is a mezőgazdasági szakszolgálatban dolgozik. Elég sok helyen jártam Magyar­országon. S persze eljutottam Erdélybe is. De voltam Görögország­ban, Auszt­riában is. Ha minden sikerül egy hét múlva utazom Török­országba

„valaminek neki kell fogjunk, fiam”

Az erdélyi Szilveszter Árpád Hunor az erdélyi Sóvidék egy kicsit távolabbi részéből, Kibédről származik. Kibéd a Kis-Küküllő jobb partján található Maros megyei falu, melyet a hagymatermesztés hazájaként is szokás emlegetni. Szováta mindössze 12 kilométerre fekszik a településtől, mely egykor a Marosszék legnépesebb faluja volt.

– A Sapientia az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanulok, kertészmérnök hallgató vagyok. Most kezdem a negyedévet. Én személy szerint azért jöttem ide most, mert a szüleim vállalkozását szeretném fejleszteni. Azelőtt édesapám itt dolgozott kinn Magyarországon szobafestőként. Azt’ kész’, megunta. „Nem dolgozom én másnak” – így mondta, és azzal állt elő, hogy „valaminek neki kell fogjunk, fiam.” Ez volt ’99-ben. Elmentünk a rokonságba, volt valaki, aki virágkertészettel foglalkozott, tőle tanulgattunk, mit hogyan kell csinálni. Fóliázunk. Mostanáig 2000 négyzetméteren.

Az első két-három napban voltak előadások. Az egyik előadótól azt kérdeztem, hogy lehetne megoldani azt, hogy én, mint termelő, ne a nagykereskedőnek meg a „lerakatosoknak” adjam el a terméket, hanem közvetlenül a fogyasztónak. Ő azt válaszolta, hogy ott van közel hozzánk Szováta a maga turizmusával, a rengeteg panzió, szálló. Lehetne csinálni olyat, hogy egy versenyt meghirdetni, és azt mondani, az első három helyezettnek feldíszítem az egész szállóját, és kiteszem a nevemet, hogy én voltam, aki felvirágozta. Így nem kell költeni reklámra, mert ott a sajtó, lefényképeznek, levideóznak, a TV-ben, rádióban adják, hogy ott van Szilveszteréknél a virág, nézd meg milyen szépen feldíszített három lakást. S akkor a szomszédnak is az kellene… Számol be közvetlen tapasztalatáról Árpád.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai