Terítéken az őszi adócsomag

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2022/12/20

KATA UTÁN

Ez az adótörvények módosítását célzó törvény ugyan hosszabbra sikerült, ám mértékét és jelentőségét tekintve ismét elmarad a korábbi évek módosításaitól, még akkor is, ha néhány területen több és lényeges módosítást hoz. 

SZJA

A módosítások között talán a legkiemelkedőbb az általányadózást érintő egyszerűsítések. Látni lehet, hogy ezen adózási formát érintő változások azt a célt szolgálják, hogy a volt KATA alanyok számára ezt tegyék minél inkább kedvezőbbé. A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradnak, így az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét.

Ezzel szemben megszűnik a tárgyévet megelőző adóvére vonatkozó bevételi értékhatár figyelembe vétele, így jövőre az is választhatja ezt a formát, aki 2022-ben több, mint 24.000.000,- Ft ( kiskereskedelmi tevékenység esetén 120 millió) bevételt szerzett. Emellett jelentősen 4 évről 1 évre csökken az a várakozási idő, aminek el kell telnie az átalányadózás megszűnésétől annak ismételt választásához. Ennek eredményeképpen a megszűnés évét követő év után újra alkalmazható lesz ez a kedvező adózási forma.

Adminisztrációt csökkentő módosítás jelenti az is, hogy a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulék összegét nem havonta, hanem elegendő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni. 

Kiterjesztik továbbá az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak minősültek.

Fontos módisítás vonatkozik az adóelőlegre. Amennyiben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, az átalányban megállapított jövedelme adóelőlegét negyedévente be kell vallania.

Mint ismert az átalányadózás során az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem esetén nem kell adóelőleget bevallani és megfizetni. Onnantól, hogy a jövedelem eléri ezt az összeget, negyedévente adóelőleg bevallásra és annak megfizetésére kötelezett az adóalany. Ez azért lényeges, mert a társadalombiztosítási járulék alapját is az adóelőleg alapjából kiindulva kell meghatározni – kivéve a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki a jövedelemtől függetlenül legalább a minimálbér 112,5%-a után fizet járulékot. Ez azt eredményezheti, hogy az év során egyenlőtlen lesz az éves járulék összegének megoszlása. Ezt elkerülendő új göngyölítéses szabályt vezet be a módosítás.  Eszerint negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt.

A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszerrel meghatározott járulékalap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű társadalombiztosítási járulék fizetést eredményez és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora járulékalap után fizette meg az adót.

Kisebb finomhangolás történik az SZJA bevallási tervezetekben is. Mivel az adóhatóság ismeri a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult adózói kört, ezért a minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében a bevallási tervezetben feltünteti a kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésére álló adatokat, amelyeket a kedvezményre jogosult javíthat, és kiegészíthet. Ha a 25 év alatti fiatal az adó- és vámhatóság által feltüntetett kedvezmény adatait nem javítja a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig, akkor a feltüntetett összeget a NAV figyelembe veszi a bevallásban.

ÁFA

Az agrárgazdaságok átadására vonatkozó, 2023. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok szerint megvalósuló gazdaságátadás az általános forgalmi adózás szempontjából is jogutódlásnak minősül. Így az agrárgazdaságok átadása keretében – a jogutódlásra vonatkozó szabályokkal összhangban – a gazdaságot átadó személyt elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a szerzett vagyonhoz kötődő azon általános forgalmi adó kötelezettségek tekintetében, amelyek a szerzésig bezárólag keletkeztek. 

Ezen felül bekerült az adócsomagba az az új szabály, mely biztosítja, hogy az alanyi adómentes adóalany által teljesített adóköteles Eu-n belüli távértékesítéshez, valamint import távértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adót az adóalany, a levonásra vonatkozó egyéb feltételek teljesítése mellett levonásba helyezhesse. Sőt az import áfa összegét is levonásba helyezheti az adóalany, ha az Eu területén kívülről értékesített termék esetében mind import, mind import távértékesítés jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezik az adóalanynak.

Érdekesség még, hogy megteremtették a gépi nyugtákról történő adatszolgáltatási kötelezettséget olyan gépi nyugták esetében is, amelyet pénztárgéptől eltérő olyan egyéb technikai megoldással állítottak ki, amelyet az illetékes hatóság előzetesen engedélyezett.

Általánosan sok embert érint, hogy törvényi szintre emelték azt a korábbi rendeleti szabályt, hogy újabb 2 évvel meghosszabbítják az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére is átmeneti rendelkezések biztosítják az 5%-os kulcs alkalmazását.

Iparűzési adó

Jelentős módosítással érintett az iparűzési adó egyszerűsített megállapítása, melynek több, mint egy évtizedes szabályait írták felül. Az egyszerűsítés lényege, hogy akinek az árbevétele éves szinten a 25 millió forintot nem haladja meg sávosan adózik, és főszabály szerint az adót nem kell bevallania. Ha az éves bevétel 12 millió forintot nem haladja meg, akkor az adóalapja 2,5 millió forint, 12 millió forint feletti, de 18 millió alatti árbevétel esetén 6 millió, míg 18 millió forint felett – 25 millió forintos határáig – 8,5 millió forint lesz. Ez utóbbi kategóriát az átalányadózó kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó a 120 millió forintig válaszhatja. 

A módosítás szabályozza a bevétel fogalmát is. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a helyi iparűzési adó törvény szerinti nettó árbevételt kell bevételnek tekinteni. Ez utóbbi vonatkozik egyébként a KATA alanyokra is. 

Mivel az adóalap így tételes összegűvé válik, ezért az adóalapját nem kell külön megállapítani és bevallani, valamint annak összegét az érintett települések között megosztania. Ha az adóalany a sáv határát nem haladja meg, akkor az adóelőlegen felül további adót sem kell fizetni az adóévre.

Ezt az új, tételes adóalap-megállapítási módszert az új KATA-alanyok is alkalmazhatják. Esetükben a törvény vélelmezi ezen módszer alkalmazását, így ha nem nyilatkoznak erről, akkor az azt eredményezi, hogy az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazza a 2023. adóévre. Ettől függetlenül a 2022. évi bevallás 2023. május 31-éig történő benyújtásakor nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánják az egyszerűsített adóalap megállapítást választani. 

Az új KATA-t nem alkalmazók az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló döntésüket szintén a 2022. adóévről szóló bevallás esedékességéig, azaz 2023. május 31-ig van lehetőségük meghozni jelezni az önkormányzati adóhatóságok felé. 

A KATA adózási formát alkalmazók számára érdekes lehet még az a rendelkezés, amely feloldja, hogy az új KATA alanyiság előtt, vagy azt követően az adózó az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (EKHO), mint adózási formát válassza. Fontos megjegyezni, hogy értelemszerűen a KATA alanyiság alatt nem alkalmazható a szabály – a kifizetőtől számlabevétel tilalma miatt – ugyanakkor ezen időszakon felül élhet ezzel az adózási formával.

Eljárási illeték

A gyakorlatot és a modern fizetési lehetőségeket figyelembe véve született meg az az intézkedés, miszerint az eljárási illetékbélyegen való megfizethetősége megszűnik. Az elfogadott törvény a 2023-as évben biztosítja utoljára illetékbélyeg használatát, azon 2024. január 1-jétől nem lehet eljárási illetéket leróni. Vagyis a 2023. december 31-én benyújtott iratra lehet még illetékbélyeget ragasztani, az alapján az adóhatóság 2024-ben is eljár és a korábbi szabályok szerint érvényteleníti. A meglévő, fel nem használt bélyegek visszaváltására ugyanakkor 5 év áll rendelkezésre, utoljára 2029. december 31-én lesz rá lehetőség. A visszatérítés a lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnál kérhető. 

Az eljárási illetékek kapcsán érdemes kitérni arra az egyszerűsítésre is, ami a bírósági eljárási illeték rendjét érinti. Jelenleg abban az esetben, amikor nem kell a per kezdeményezésekor leróni a bírósági eljárás illetéket, a bíróság az illeték összegének viseléséről az eljárást lezáró határozatában dönt, és a fizetendő illeték összegéről a bíróságnak tájékoztatnia kell az állami adóhatóságot, mely e jelzés alapján fizetési felhívást bocsát ki az illeték fizetésre kötelezett fél felé. Az egyszerűsítés eredményeképpen a bíróság az eljárást lezáró határozatában tünteti fel mindazokat az információkat (így különösen: a fizetendő illeték összegét, esedékességét, a fizetési számla számát), amelyek alapján a kötelezett közvetlenül a bíróság döntése alapján fizeti meg az illetéket és az adóhatóságnak nem kell fizetési felhívást kibocsátania.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai