2023. 02. 03., péntek
Balázs
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Juhtenyésztés haladóknak - az extenzívtől a precíziósig

Kategória: Állattenyésztés | 2023/01/19

A magyar juhágazat helyzetét értékelve Jávor András professzor megállapította, hogy a termelés szerkezete, struktúrája, színvonala átlagos, vagy inkább gyengébb annál. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony; az istállók műszaki-technológiai hatékonysága gyenge, az épületek vagy korszerűtlenek vagy drágák; a munkaerő költsége az árbevételhez képest magas, mintegy 0.6 bárány értékének felel meg. Jávor András professzor és szerzőtársai a jövedelmező juhászat szakmai feltételeit, fejlesztését is leírják.

A versenyképes juhágazat csak új, intenzív úton képzelhető el. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos juhtartást meg kell szüntetni, hiszen területi támogatással – 2016-os adat szerint a juhászatok rendelkezésére álló mintegy 190.000 ha – a legelőt valamilyen módon hasznosítani kell, illetve kultúrállapotban szükséges tartani. Az őshonos és alacsony szinten termelő juhászatok kaphatnak ebben szerepet, pláne úgy, hogy azt állami támogatással feladatukká tesszük. Ha nem kapcsolódik az állat és a legelő a támogatásban, akkor a legelőhasznosítás eltűnik, és eltűnik a juh is a legelőről.

A termelési és export adatok azonban alátámasztják, hogy ez a juhtartás veszteséges, támogatás nélkül fenntarthatatlan, hiszen az anyajuhok száma 30%-kal csökkent, a fajlagos mutatók pedig semmit sem emelkedtek. Az adatokból kitűnik, hogy a magyar juhágazat visszafejlődése lassú, de biztos folyamat, ha és amennyiben nem történik jelentős állami beavatkozás. A SWOT analízis (táblázat ITT) értékelése szerint a magyar juhágazatnak 6 erőssége, 23 gyengesége, 28 lehetősége és 14 veszélye van az ágazatra vonatkozóan. Ezek az adatok jól jellemzik a gyenge versenyképességet, ugyanakkor kitűnő perspektívát.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar juhágazatban nagy termelési és piaci tartalék van. Van tartalék a fajlagos mutatók javításában, a hozamok növelésében, e tekintetben jelentős a különbség a húsmarhával szemben, amelyben kisebb a potenciális növekedés. A juhra vonatkozóan a piaci tartalékot a tartós juhhús hiány jelenti az Unióban.

Mit is jelent a precíziós juhtenyésztés

Az extenzív juhtenyésztéssel szemben ma már működnek intenzív tartástechnológiák, általában azokon a területeken, ahol még a juh számára sincs megfelelő mennyiségű és minőségű legelő. Magyarországon is szűkül az az élettér, amely megfelelő legelőhátteret biztosít a juhászat számára. Így nő a valószínűsége egy váltásnak az intenzív juhtenyésztés irányába, amelynek a fejlődését szerencsés lenne abba az irányba irányítani, ahol már precíziós gazdálkodásról beszélhetünk. Mit is jelent ebben az esetben az intenzív, precíziós juhtenyésztés?

A juhról felhalmozott össze tudást – tenyésztés, genetika, fajta, környezeti igény, takarmányozás, viselkedés biológia, tartástechnológia, élettan, szaporodás biológia, műszaki ismeretek, genomika, biotechnológia – hasznosítva, azokat harmonizálva, optimalizálva a legmagasabb szintű termelést és gazdasági eredményt érjük el. Úgy, hogy biztosítjuk a fenntarthatóságot, csökkentjük a környezeti terhelést és minimalizáljuk az élőmunka felhasználást is.

A juh a legrégebben háziasított állatfajunk, rendkívül széles termékskálával, tenyésztése rendkívül sok nehézséget és nagy szakmai felkészültséget igényel. Erre utal, hogy nagyon sok kultúrfajtája van – mára több mint 1000 – amelyek adott miliőn, környezeti feltételek között alakultak ki. Ezek eltérő hasznosítási irányokkal, erőteljesen különböző küllemi jegyekkel rendelkeznek. Jellemző rájuk, hogy a fajták honosítása ma is igen nehéz, nagy a röghatás. Ennek megfelelően érzékelhető, hogy nehéz feladat új feltételek közötti a juhok versenyképes tenyésztése, tulajdonságaiknak összehangolása, szelekciója, keresztezési programok készítése és tesztelése. Nehéz az importállományok beillesztése egy-egy nemzet juhtenyésztési gyakorlatába. Lassítja és nehezíti a folyamatokat az alacsony reprodukciós képessége, relatíve hosszú generációs intervalluma és csak 3-8 reprodukciós ciklus van.
Az adatgyűjtés hiánya, a mesterséges termékenyítés alacsony aránya (1% körül), összeségében életében 3-16 utóda lehet, tovább szűkíti lehetőségeinket, hatékonyságunkat.

Milyen tudásra van szükség, milyen területeken avatkozhatunk be a tenyésztésbe, a takarmányozásba, a szaporodásbiológiába, a mindennapi működésbe. Illetve melyek azok a stratégiai kérdések, amelyek meg kell, hogy változtassák a juhágazatot, elsősorban teljesítményre vonatkozóan. Minden tudás, ismeret, amit az ágazaton belül a teljesítmény és a gazdaságosság optimalizálásra használunk fel egy-egy lépés a specializált és fenntartható juhtenyésztés irányába. ezért csak zárttéri, optimalizált felétételeket biztosító juhtenyésztés jelentheti a megoldást a jövőre nézve. Ez alól a génmegőrzés, a környezetvédelmi juhtartás, valamint az egyedi lehetőségekkel bíró juhászatok jelenthetnek kivételt.

Ha megteremtjük a környezeti feltételeket, csoportméret, optimális klimatológiai tényezők, ideális csoportnagyság, válogatókarám, de a takarmányozás nem illeszkedik a precíziós ellátáshoz, akkor nem lesz elég hatékony a korszerűsítés. Ha nem mentesítünk Brucella, Chlamidia, Leptospira, Maedivisna alól, akkor minden törekvés részben, egészben kudarcra van ítélve. A paraziták terhelik az állatokat, hiába jók a genetikai képességek, hiába ideális az ellátás, nem jönnek az eredmények.

Tulajdonképpen több lépcsős átmenet van az extenzív és a precíziós tartás közt. Részeredmények születhetnek a termelés javulásában, de mindig a leggyengébb tényező fogja behatárolni az eredményeket. A környezeti feltételek, ha teljességgel adottak, akkor a juhász tudása egyre nagyobb, hatékonyabb tényezővé válik még akkor is, ha az automatizálás, digitalizálás minimalizálni tudja az emberi hibákat. Persze ez a tudás mélyebb és többrétű kell legyen. A mit és hogyanon túl a miérteket is kell tudni, ismerni a juhról, a technológiáról, az egészségügyről, a működtetésről és egy-egy adat értékéről.
(Folytatás Jávor András Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig című könyvében)

A Juhtenyésztés haladóknak – az extenzívtől a precíziósig című könyvben Jávor András professzor és szerzőtársai bemutatják a legfontosabb módszereket, eljárásokat megoldásokat és lehetőségeket. Taglalják az ágazat fejlesztéséhez szükséges szemléletváltás szempontjait, a működés és működtetés feltételrendszerének sikeres átalakítását – segítséget nyújtva ezzel a tenyésztők döntéseinek megalapozásához. A kötet digitális kiadásban elérhető a Szaktudás webshopban, további információk és megrendelés ITT.  

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.
Dr. Vahid Yousefi - Kóbori Judit:
A merinói juhok tenyésztése és kiválasztása
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Dr. Böő István :
Juhegészségügy gazdáknak
Dr. Babinszky László:
A gazdasági haszonállatok vízigénye
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A fűtésienergia-szükséglet csökkentése az állattartásban
Az állattartó épületek energiafelhasználásában legnagyobb szerepet az istállóklíma játssza. Az istállóklíma alakításában a hazai éghajlati viszonyaink között legjelentősebb tényező az épületek fűtése.
Korszerű baromfiistállók létesítése és üzemeltetése
A tartástechnológia a „baromfisok” esetében összetett fogalom, magában foglalja a felnevelést szolgáló gépi, technológiai berendezéseket, azok szakszerű üzemeltetését és karbantartását.
Biztonságos a hazai piac baromfiellátása
Ha az agráriumban az idei évre visszatekintünk, akkor több volt a negatív élmény, mint a pozitív esemény. Nem történt ez másként a baromfi ágazatban sem. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével elemeztük az ágazat helyzetét.
Magas szintű a halászati egyetemi oktatás
Nem túlzás azt mondani, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete (MATE-AKI) az egyik legstabilabb szervezete. Prof. Dr. Urbányi Bélával, a MATE egyetemi tanárával a hazai halágazat helyzetéről is beszélgettünk.
Antibiotikum készítmények kiváltása a sertéstenyésztésben – Pre- és probiotikumok
Az antimikrobiális szerek létfontosságúak mind az emberek, mind az állatok számára az olyan baktériumok elleni védekezéshez, melyek betegséget vagy halált képesek okozni. Azonban minden antibiotikum használat potenciálisan fokozhatja a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját, amely ezeknek az értékes gyógyszereknek a bakteriális betegségek kezelésében mutatott hatásosságát fenyegeti.
Az ultrahangos képalkotás szaporodásbiológiai alkalmazásai az állattenyésztésben
Az ultrahang-diagnosztika az elmúlt 50 évben szinte forradalmasította a szaporodásbiológia területét. Az ultrahangtechnika jelentősége, hogy szaporítószervek anatómiai felépítéséről és működéséről (morfológiai, funkcionális) lényeges információkat kaphatunk, oly módon, hogy az ott zajló folyamatokat nem zavarjuk meg a vizsgálattal. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza