Juhtenyésztés haladóknak - az extenzívtől a precíziósig

Kategória: Állattenyésztés | 2023/01/19

A versenyképes juhágazat csak új, intenzív úton képzelhető el. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos juhtartást meg kell szüntetni, hiszen területi támogatással – 2016-os adat szerint a juhászatok rendelkezésére álló mintegy 190.000 ha – a legelőt valamilyen módon hasznosítani kell, illetve kultúrállapotban szükséges tartani. Az őshonos és alacsony szinten termelő juhászatok kaphatnak ebben szerepet, pláne úgy, hogy azt állami támogatással feladatukká tesszük. Ha nem kapcsolódik az állat és a legelő a támogatásban, akkor a legelőhasznosítás eltűnik, és eltűnik a juh is a legelőről.

A termelési és export adatok azonban alátámasztják, hogy ez a juhtartás veszteséges, támogatás nélkül fenntarthatatlan, hiszen az anyajuhok száma 30%-kal csökkent, a fajlagos mutatók pedig semmit sem emelkedtek. Az adatokból kitűnik, hogy a magyar juhágazat visszafejlődése lassú, de biztos folyamat, ha és amennyiben nem történik jelentős állami beavatkozás. A SWOT analízis (táblázat ITT) értékelése szerint a magyar juhágazatnak 6 erőssége, 23 gyengesége, 28 lehetősége és 14 veszélye van az ágazatra vonatkozóan. Ezek az adatok jól jellemzik a gyenge versenyképességet, ugyanakkor kitűnő perspektívát.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar juhágazatban nagy termelési és piaci tartalék van. Van tartalék a fajlagos mutatók javításában, a hozamok növelésében, e tekintetben jelentős a különbség a húsmarhával szemben, amelyben kisebb a potenciális növekedés. A juhra vonatkozóan a piaci tartalékot a tartós juhhús hiány jelenti az Unióban.

Mit is jelent a precíziós juhtenyésztés

Az extenzív juhtenyésztéssel szemben ma már működnek intenzív tartástechnológiák, általában azokon a területeken, ahol még a juh számára sincs megfelelő mennyiségű és minőségű legelő. Magyarországon is szűkül az az élettér, amely megfelelő legelőhátteret biztosít a juhászat számára. Így nő a valószínűsége egy váltásnak az intenzív juhtenyésztés irányába, amelynek a fejlődését szerencsés lenne abba az irányba irányítani, ahol már precíziós gazdálkodásról beszélhetünk. Mit is jelent ebben az esetben az intenzív, precíziós juhtenyésztés?

A juhról felhalmozott össze tudást – tenyésztés, genetika, fajta, környezeti igény, takarmányozás, viselkedés biológia, tartástechnológia, élettan, szaporodás biológia, műszaki ismeretek, genomika, biotechnológia – hasznosítva, azokat harmonizálva, optimalizálva a legmagasabb szintű termelést és gazdasági eredményt érjük el. Úgy, hogy biztosítjuk a fenntarthatóságot, csökkentjük a környezeti terhelést és minimalizáljuk az élőmunka felhasználást is.

A juh a legrégebben háziasított állatfajunk, rendkívül széles termékskálával, tenyésztése rendkívül sok nehézséget és nagy szakmai felkészültséget igényel. Erre utal, hogy nagyon sok kultúrfajtája van – mára több mint 1000 – amelyek adott miliőn, környezeti feltételek között alakultak ki. Ezek eltérő hasznosítási irányokkal, erőteljesen különböző küllemi jegyekkel rendelkeznek. Jellemző rájuk, hogy a fajták honosítása ma is igen nehéz, nagy a röghatás. Ennek megfelelően érzékelhető, hogy nehéz feladat új feltételek közötti a juhok versenyképes tenyésztése, tulajdonságaiknak összehangolása, szelekciója, keresztezési programok készítése és tesztelése. Nehéz az importállományok beillesztése egy-egy nemzet juhtenyésztési gyakorlatába. Lassítja és nehezíti a folyamatokat az alacsony reprodukciós képessége, relatíve hosszú generációs intervalluma és csak 3-8 reprodukciós ciklus van.
Az adatgyűjtés hiánya, a mesterséges termékenyítés alacsony aránya (1% körül), összeségében életében 3-16 utóda lehet, tovább szűkíti lehetőségeinket, hatékonyságunkat.

Milyen tudásra van szükség, milyen területeken avatkozhatunk be a tenyésztésbe, a takarmányozásba, a szaporodásbiológiába, a mindennapi működésbe. Illetve melyek azok a stratégiai kérdések, amelyek meg kell, hogy változtassák a juhágazatot, elsősorban teljesítményre vonatkozóan. Minden tudás, ismeret, amit az ágazaton belül a teljesítmény és a gazdaságosság optimalizálásra használunk fel egy-egy lépés a specializált és fenntartható juhtenyésztés irányába. ezért csak zárttéri, optimalizált felétételeket biztosító juhtenyésztés jelentheti a megoldást a jövőre nézve. Ez alól a génmegőrzés, a környezetvédelmi juhtartás, valamint az egyedi lehetőségekkel bíró juhászatok jelenthetnek kivételt.

Ha megteremtjük a környezeti feltételeket, csoportméret, optimális klimatológiai tényezők, ideális csoportnagyság, válogatókarám, de a takarmányozás nem illeszkedik a precíziós ellátáshoz, akkor nem lesz elég hatékony a korszerűsítés. Ha nem mentesítünk Brucella, Chlamidia, Leptospira, Maedivisna alól, akkor minden törekvés részben, egészben kudarcra van ítélve. A paraziták terhelik az állatokat, hiába jók a genetikai képességek, hiába ideális az ellátás, nem jönnek az eredmények.

Tulajdonképpen több lépcsős átmenet van az extenzív és a precíziós tartás közt. Részeredmények születhetnek a termelés javulásában, de mindig a leggyengébb tényező fogja behatárolni az eredményeket. A környezeti feltételek, ha teljességgel adottak, akkor a juhász tudása egyre nagyobb, hatékonyabb tényezővé válik még akkor is, ha az automatizálás, digitalizálás minimalizálni tudja az emberi hibákat. Persze ez a tudás mélyebb és többrétű kell legyen. A mit és hogyanon túl a miérteket is kell tudni, ismerni a juhról, a technológiáról, az egészségügyről, a működtetésről és egy-egy adat értékéről.
(Folytatás Jávor András Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig című könyvében)

A Juhtenyésztés haladóknak – az extenzívtől a precíziósig című könyvben Jávor András professzor és szerzőtársai bemutatják a legfontosabb módszereket, eljárásokat megoldásokat és lehetőségeket. Taglalják az ágazat fejlesztéséhez szükséges szemléletváltás szempontjait, a működés és működtetés feltételrendszerének sikeres átalakítását – segítséget nyújtva ezzel a tenyésztők döntéseinek megalapozásához. A kötet digitális kiadásban elérhető a Szaktudás webshopban, további információk és megrendelés ITT.  

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)Dr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.Dr. Böő István :
Juhegészségügy gazdáknakJávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósigDr. Vahid Yousefi - Kóbori Judit:
A merinói juhok tenyésztése és kiválasztásaDr. Babinszky László:
A gazdasági haszonállatok vízigénye

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag