2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Juhtenyésztés haladóknak - az extenzívtől a precíziósig

Kategória: Állattenyésztés | 2023/01/19

A magyar juhágazat helyzetét értékelve Jávor András professzor megállapította, hogy a termelés szerkezete, struktúrája, színvonala átlagos, vagy inkább gyengébb annál. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony; az istállók műszaki-technológiai hatékonysága gyenge, az épületek vagy korszerűtlenek vagy drágák; a munkaerő költsége az árbevételhez képest magas, mintegy 0.6 bárány értékének felel meg. Jávor András professzor és szerzőtársai a jövedelmező juhászat szakmai feltételeit, fejlesztését is leírják.

A versenyképes juhágazat csak új, intenzív úton képzelhető el. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos juhtartást meg kell szüntetni, hiszen területi támogatással – 2016-os adat szerint a juhászatok rendelkezésére álló mintegy 190.000 ha – a legelőt valamilyen módon hasznosítani kell, illetve kultúrállapotban szükséges tartani. Az őshonos és alacsony szinten termelő juhászatok kaphatnak ebben szerepet, pláne úgy, hogy azt állami támogatással feladatukká tesszük. Ha nem kapcsolódik az állat és a legelő a támogatásban, akkor a legelőhasznosítás eltűnik, és eltűnik a juh is a legelőről.

A termelési és export adatok azonban alátámasztják, hogy ez a juhtartás veszteséges, támogatás nélkül fenntarthatatlan, hiszen az anyajuhok száma 30%-kal csökkent, a fajlagos mutatók pedig semmit sem emelkedtek. Az adatokból kitűnik, hogy a magyar juhágazat visszafejlődése lassú, de biztos folyamat, ha és amennyiben nem történik jelentős állami beavatkozás. A SWOT analízis (táblázat ITT) értékelése szerint a magyar juhágazatnak 6 erőssége, 23 gyengesége, 28 lehetősége és 14 veszélye van az ágazatra vonatkozóan. Ezek az adatok jól jellemzik a gyenge versenyképességet, ugyanakkor kitűnő perspektívát.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar juhágazatban nagy termelési és piaci tartalék van. Van tartalék a fajlagos mutatók javításában, a hozamok növelésében, e tekintetben jelentős a különbség a húsmarhával szemben, amelyben kisebb a potenciális növekedés. A juhra vonatkozóan a piaci tartalékot a tartós juhhús hiány jelenti az Unióban.

Mit is jelent a precíziós juhtenyésztés

Az extenzív juhtenyésztéssel szemben ma már működnek intenzív tartástechnológiák, általában azokon a területeken, ahol még a juh számára sincs megfelelő mennyiségű és minőségű legelő. Magyarországon is szűkül az az élettér, amely megfelelő legelőhátteret biztosít a juhászat számára. Így nő a valószínűsége egy váltásnak az intenzív juhtenyésztés irányába, amelynek a fejlődését szerencsés lenne abba az irányba irányítani, ahol már precíziós gazdálkodásról beszélhetünk. Mit is jelent ebben az esetben az intenzív, precíziós juhtenyésztés?

A juhról felhalmozott össze tudást – tenyésztés, genetika, fajta, környezeti igény, takarmányozás, viselkedés biológia, tartástechnológia, élettan, szaporodás biológia, műszaki ismeretek, genomika, biotechnológia – hasznosítva, azokat harmonizálva, optimalizálva a legmagasabb szintű termelést és gazdasági eredményt érjük el. Úgy, hogy biztosítjuk a fenntarthatóságot, csökkentjük a környezeti terhelést és minimalizáljuk az élőmunka felhasználást is.

A juh a legrégebben háziasított állatfajunk, rendkívül széles termékskálával, tenyésztése rendkívül sok nehézséget és nagy szakmai felkészültséget igényel. Erre utal, hogy nagyon sok kultúrfajtája van – mára több mint 1000 – amelyek adott miliőn, környezeti feltételek között alakultak ki. Ezek eltérő hasznosítási irányokkal, erőteljesen különböző küllemi jegyekkel rendelkeznek. Jellemző rájuk, hogy a fajták honosítása ma is igen nehéz, nagy a röghatás. Ennek megfelelően érzékelhető, hogy nehéz feladat új feltételek közötti a juhok versenyképes tenyésztése, tulajdonságaiknak összehangolása, szelekciója, keresztezési programok készítése és tesztelése. Nehéz az importállományok beillesztése egy-egy nemzet juhtenyésztési gyakorlatába. Lassítja és nehezíti a folyamatokat az alacsony reprodukciós képessége, relatíve hosszú generációs intervalluma és csak 3-8 reprodukciós ciklus van.
Az adatgyűjtés hiánya, a mesterséges termékenyítés alacsony aránya (1% körül), összeségében életében 3-16 utóda lehet, tovább szűkíti lehetőségeinket, hatékonyságunkat.

Milyen tudásra van szükség, milyen területeken avatkozhatunk be a tenyésztésbe, a takarmányozásba, a szaporodásbiológiába, a mindennapi működésbe. Illetve melyek azok a stratégiai kérdések, amelyek meg kell, hogy változtassák a juhágazatot, elsősorban teljesítményre vonatkozóan. Minden tudás, ismeret, amit az ágazaton belül a teljesítmény és a gazdaságosság optimalizálásra használunk fel egy-egy lépés a specializált és fenntartható juhtenyésztés irányába. ezért csak zárttéri, optimalizált felétételeket biztosító juhtenyésztés jelentheti a megoldást a jövőre nézve. Ez alól a génmegőrzés, a környezetvédelmi juhtartás, valamint az egyedi lehetőségekkel bíró juhászatok jelenthetnek kivételt.

Ha megteremtjük a környezeti feltételeket, csoportméret, optimális klimatológiai tényezők, ideális csoportnagyság, válogatókarám, de a takarmányozás nem illeszkedik a precíziós ellátáshoz, akkor nem lesz elég hatékony a korszerűsítés. Ha nem mentesítünk Brucella, Chlamidia, Leptospira, Maedivisna alól, akkor minden törekvés részben, egészben kudarcra van ítélve. A paraziták terhelik az állatokat, hiába jók a genetikai képességek, hiába ideális az ellátás, nem jönnek az eredmények.

Tulajdonképpen több lépcsős átmenet van az extenzív és a precíziós tartás közt. Részeredmények születhetnek a termelés javulásában, de mindig a leggyengébb tényező fogja behatárolni az eredményeket. A környezeti feltételek, ha teljességgel adottak, akkor a juhász tudása egyre nagyobb, hatékonyabb tényezővé válik még akkor is, ha az automatizálás, digitalizálás minimalizálni tudja az emberi hibákat. Persze ez a tudás mélyebb és többrétű kell legyen. A mit és hogyanon túl a miérteket is kell tudni, ismerni a juhról, a technológiáról, az egészségügyről, a működtetésről és egy-egy adat értékéről.
(Folytatás Jávor András Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig című könyvében)

A Juhtenyésztés haladóknak – az extenzívtől a precíziósig című könyvben Jávor András professzor és szerzőtársai bemutatják a legfontosabb módszereket, eljárásokat megoldásokat és lehetőségeket. Taglalják az ágazat fejlesztéséhez szükséges szemléletváltás szempontjait, a működés és működtetés feltételrendszerének sikeres átalakítását – segítséget nyújtva ezzel a tenyésztők döntéseinek megalapozásához. A kötet digitális kiadásban elérhető a Szaktudás webshopban, további információk és megrendelés ITT.  

Ajánlott kiadványokDr. Vahid Yousefi - Kóbori Judit:
A merinói juhok tenyésztése és kiválasztása
Dr. Babinszky László:
A gazdasági haszonállatok vízigénye
Dr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Dr. Böő István :
Juhegészségügy gazdáknak

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Precíziós takarmányozás: biológia, ökonómia, informatika
A aszály nem csak a növénytermelőket sújtotta az idén. A forró nyári napokon a hőstressz rontotta az állattenyésztés hozamait, takarmányból kevés termett és drága lett, ugyanakkor a beltartalmi értéke is gyengébb. A takarmányok minőségének hanyatlása korszerű takarmányozási technológiákkal eredményesen korrigálható. Ehhez nyújt szakszerű segítséget Babinszky László professzor Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek című anyaga.
Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza