Az arató-cséplő gépek adapterei, vágóasztalok

Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt (NAIK MGI), 2014/03/10
Címkék: kombájn, arató-cséplő gép, vágóasztal, motolla, adapter, aratás, búzabetakarítás

Így van ez a gabonatermesztésben is. A megfelelő munkaszélességű vágóasztalokkal történő üzemelés kalászosgabona-betakarításban is javítja a gépkihasználást, csökken a fajlagos hajtóanyag-felhasználás és a speciális kiegészítőkkel és konstrukciós megoldásokkal a betakarítási veszteségek is csökkenthetők.

A kalászos gabona betakarításához használt szántóföldi vágóasztalok az arató-cséplő gépek alapfelszerelését képezik. A szántóföldi vágóasztalok az arató-cséplő gép ferde felhordójához csatlakoznak gyorscsatlakozó kerettel. A szántóföldi vágóasztalok alapváltozata lemezburkolattal ellátott vázkeretből, a termény levágására szolgáló alternáló kaszaszerkezetből, a levágott terményt a ferde felhordóhoz szállító csigából áll. A kaszaszerkezet előtt a terményt a vezérelt ujjas motolla támasztja meg. A vágóasztalt csúszótalpak támasztják alá. Az így kialakított vágóasztal alapváltozatnak tekinthető, és ma már csak a kisebb teljesítményű arató-cséplő gépekhez készülnek 3,6–4,2 m munkaszélességben. A nagyobb teljesítményű arató-cséplő gépek vágóasztalai ettől bonyolultabb kivitelben készülnek, 6–12 m munkaszélességgel. A kisebb munkaszélességű vágóasztalok többnyire félmerev kialakításúak, míg a nagyobb munkaszélességű változatok terepkopírozósak és összecsukható vázkeretűek is lehetnek.

A gabonavágó asztalok a fix- vagy összecsukható váz- és keretszerkezetből, a függesztő berendezésből és a lemezfalakból, a vágószerkezetből, a terményt megtámasztó vezérelt ujjas motollából, a talajkopírozó rendszerből, a csúszó talpakból, valamint az ezeket működtető hidraulikus- és elektromos berendezésekből, hajtásátvitelből épülnek fel.

A vázszerkezet kereszttartójához vagy a rövid hossztartókhoz csavarkötéssel vagy hegesztéssel csatlakozik a kaszagerendely, melyen szintén csavarkötés rögzíti az acélöntvényből párosával kialakított kaszaujjakat. A kasza ujjakra általában felszegecselik a sima élű állópengéket, előfordul azonban, hogy az állópenge magából a hőkezelt kaszaujj anyagából kerül kialakításra. A kaszagerendelyben csúszik a forgattyús hajtóművel meghajtott kaszasín, melyre szintén szegecskötéssel rögzítik a kalászos gabonák vágására használatosa recézett élű kaszapengéket. A kaszasín a kisebb munkaszélességű vágóasztalok esetén osztatlan kivitelben egyoldali hajtással, míg nagyobb munkaszélesség esetén osztott kivitelű és kétoldali hajtással készül.

Növényenként eltérő kivitel

A betakarítási vagy a vágóasztal okozta pergési vesztségek csökkentésére a legtöbb normál kialakítású gabona-vágóasztalnak létezik „vario” változata. Ezeknél a vágóasztaloknál a vágószerkezet 50–70 cm távolságban kinyújtható. A nehezen betakarítható borsó, illetve szója esetében a tökéletes talajkövetés és az alacsony tarló-, illetve vágási magasság biztosítására flexibilis vágóasztalokat alkalmaznak. Néhány típusnál pedig a vágóasztalban a levágott anyag továbbítását gumiszalagok végzik.

A kalászos gabona betakarítására alkalmas vágóasztalok repce esetében vágóasztal-toldattal és oldalkaszákkal, míg napraforgó betakarításakor terménygyűjtő tálcákkal, a motolla pedig gumilapokkal szerelhető fel.

A gabonavágó-asztal fontos szerkezeti része a motolla, melynek az a feladata, hogy a vágás pillanatában a levágandó terményt, vagyis a kalászos gabonát megtámassza.

A forgómozgást végző motollák konstrukciójára jellemző, hogy az adapter vázkeretéhez kétoldalt, változtatható magasságú, konzolos tartókkal csatlakoznak. A konzolokon elcsúsztatható csapágyházakban kerül ágyazásra a motolla tengelye. A tengelyre pedig kétoldali görgős vezérlőpályákon épül a motolla lapátszerkezete, mely a vágóasztalon keresztben végig húzódik, és alkotó irányban 5 vagy 6 szögben vannak a lapátok elhelyezve. A lapátok lehetnek rugósacél vagy műanyag ujjakkal felszerelve, vagy gumi-, illetve műanyag lapokkal ellátva. A motolla megfelelő támasztó funkciójának ellátására a vezérelt pályán mozgó görgők a lapátokat a növénnyel való találkozás pillanatában függőleges helyzetben tartják. Mindezek mellett a motolla helyzetét, magasságát és távolságát összhangba kell hozni a növényállomány magasságával. Ahhoz, hogy a levágott anyag – visszahordás nélkül – a behordócsigára jusson, a motolla kerületi sebességét minden esetben az arató-cséplő gép munkasebességével összhangba kell hozni. Ez azt jelenti, hogy a motolla hajtása változtatható fordulatszámmal hidrosztatikusan vagy mechanikusan variátoron keresztül történik.

A kaszaszerkezet által levágott termény a behordócsigához jut. A behordócsiga hengerpalástjára hegesztették a jobb- és bal menetemelkedésű csigaleveleket. A hengerpalást középső részén, ahol az anyagátadás történik, a ferde felhordóra vezérelt bedobóujjak vannak elhelyezve.

A pergésre hajlamos repce, napraforgó, illetve a nagy sortávolságú kukorica betakarítási vesztségének minimalizálása speciális adapterek alkalmazását kívánja meg.

Repcéhez

A repcebetakarító adapterek a hagyományos gabona-vágóasztalok helyére szerelhetők fel. A vágószerkezet hajtását is ahhoz hasonlóan kapják. A pergési veszteségek csökkentésére a vágóasztal nyújtott kivitelű, és a levágott anyagot gumihevederek szállítják a középre hordó csigához. A gumihevederes szállítószalag hajtása gyakran az adapterre épített, hidraulikus körről hidrosztatikusan történik, ez a hajtásátvitel lehetővé teszi az aratócséplő gép munkasebességének és a szállítószalag sebességének összehangolását. A pergési veszteségek további csökkentése céljából a repceadapterek oldalsó burkoló lemezei különleges kialakításúak (1. ábra).

1. ábra. JOHN DEERE repcebetakarító adapter

A repce rendválasztókkal kiegészített vágóasztalokkal 8–10%-os veszteséggel takarítható be. Ez az érték repcebetakarító adapterek használatával akár 2–3%-ra is csökkenthető. Az oldalkaszák – különösen táblanyitáskor – csökkentik a veszteségeket.

Napraforgóhoz

A napraforgó széles sortávolságú növény – a korábban ismertetett vágóasztal- kiegészítőkön túl – a betakarítási veszteségek hatékony csökkentésére speciális – hazai viszonyok között –, 70–75–76,2 cm sortávolságnak megfelelő 4–6–8–12 soros adaptereket használnak, de már megjelent hazai gyártásban az OPTIGÉP Kft. 70 cm sortávolságú, 16-soros változata is.

A gyűjtőtálcás, rezgőtálcás és behordóláncos, soros adapterek alkalmazásával a betakarítási, tányér elhagyási, pergési veszteségek jelentősen csökkenthetők. A hazai gyártású napraforgó-adapterek konstrukciójukat tekintve – az előzőeknek megfelelően – a világ élvonalába tartoznak, így ezeken keresztül mutatjuk be az egyes konstrukciós megoldásokat.

A gyűjtőtálcás adapterek konstrukciós kialakítását a CLAAS Hungary Kft. által gyártott SUNSPEED-1275 típusú adapter konstrukciójával szemléltetjük, mely elsősorban CLAAS gyártmányú aratócséplő gépekhez készül. A gyűjtőtálcás napraforgó-betakarító adapterek előnye, hogy az előrenyúló gyűjtőtálcák réseibe a bordázott húzóhengerek a napraforgószáron lévő tányért az alternáló kaszaszerkezethez teljesen behúzzák, és a vágás a tányér közvetlen közelében történik meg. Ennek következtében az arató-cséplő gép cséplő- és tisztítószerkezetére kevés melléktermék jut (2. ábra).

2. ábra. CLAAS SUNSPEED 12 soros napraforgó-betakarító adapter

Az ilyen konstrukciójú adapterek munkája után a szárzúzást külön menetben kell elvégezni. Mivel ezek az adapterek a visszamaradt szárakat elfektetik, ezért a szárzúzásra nagy átmérőjű hengerekre szerelt késes, vontatott szárzúzókat célszerű használni. Ezeknek a passzív késes szárzúzóknak a használata magas területteljesítmény mellett alacsony energiafelhasználással jár.

A LINAMAR NyRt. újabb fejlesztésű OROS SUN napraforgó-betakarító adapter családjának tagjai rezgőtálcás változatban is készülnek. Ezeknél az adaptereknél a szedőegység egysoros füleslánca vezeti be a lécek által határolt résbe az egy álló- és forgókéses rotációs vágószerkezethez a napraforgószárat a tányérral. A behúzás következtében kipergett magvak a rezgő gyűjtőtálcába kerülnek. A gyűjtőtálcát a szedőegység füleslánc-kerekének tengelyére ékelt „sánta kerék” folyamatosan vibrációs mozgásban tartja, aminek következtében a kipergett szemek folyamatosan az adapter gyűjtőteknője felé haladnak.

Az OROS SUN napraforgó-betakarító család tagjai fix- és összecsukható vázkerettel 6–8–12 soros változatban készülnek.

A munkaműveletek összevonása, a műveleti költségek csökkentése céljából a LINAMAR NyRt. OROS divíziója kifejlesztette az OROS SUN napraforgó-betakarító adapter család szárzúzóval felszerelt változatait is. A merev vázas, egy tagból álló, és az adapter vázkeretéhez kétoldalt paralelogramma felfüggesztő mechanizmussal csatlakozó szárzúzó berendezés hidraulikus munkahengerrel emelhető ki szállítási helyzetbe és hozható munkahelyzetbe. Az adapter gerendelyére építették a betakarítandó soronkénti függőleges tengelyű, lengőkéses szárzúzó tagokat. A szárzúzó tagok a hajtásukat az adapter kiépített hidraulikus rendszeréről hidrosztatikusan kapják. Az adaptereket talajkövető berendezéssel is fel lehet szerelni, az automatikus talajkopírozó egység az üzemeltető aratócséplő gép hidraulikus rendszeréhez kapcsolható (3. ábra).

3. ábra. OROS SUN szárzúzós adapter konstrukciója

Az OPTIGÉP Kft. által gyártott NAS rezgőtálcás napraforgó-betakarító adapter család tagjai a hazai napraforgó-betakarításban legnagyobb darabszámban elterjedt, közkedvelt gépek. A NAS OPTI SUN, OPTI SUN CS, OPTI SUN Z, valamint az újabb fejlesztésű PSM és PSM CS napraforgó-betakarító adapterek rezgőtálcás kivitelűek, tehát rendelkeznek mindazon betakarítási előnyökkel,a melyek már ismertetésre kerültek. Működésmódjuk is hasonló az előzőekben leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a gyűjtőtálcák vibrációját egy excenteres tengelyű mechanizmus végzi. Az OPTI SUN napraforgó-betakarító adapterek 4–5–6–8–12–16 soros változatban – az igényeknek megfelelően – 50, 55, 60, 70, 76,2 cm sortávolsággal készülnek, és a hazai gyakorlatban használt arató-cséplő géptípusokhoz csatlakoztathatók. A 2–3 soros változatok pedig parcella kísérleteknél használatos kiskombájnokhoz használhatók. Az OPTI SUN és változatai – szállítási helyzetben – összecsukható vázkerettel készülnek, 6–8-soros változatban és 70, 76,2 cm sortávolsággal. Az OPTI SUN Z típusjelű napraforgó-betakarító adapterek szárzúzóval szerelt változatban készülnek. A szárzúzó berendezés paralelogramma felfüggesztéssel csatlakozik az adapter vázszerkezetéhez. A szárzúzó berendezés három tagból áll, és tagonként, tehát a betakarítandó soroknak megfelelően egy-egy forgórésszel rendelkezik. A merev késekkel szerelt forgórészek munkahelyzetben műanyag csúszótányérokkal támaszkodnak a talajra. A szárzúzó berendezés konstrukciója és működése rendkívül kedvező abból a szempontból, hogy a kétsoronként különálló tagok egymástól függetlenül külön-külön követik a talajt, és a csúszótányérok alacsony építése következtében a visszamaradt tarló rendkívül alacsony. A zúzóberendezés magas kerületi sebességének következtében a zúzás, vagyis az aprítás rendkívül hatékony.

A két-két forgórészt tartó, különálló tagokban a forgó részek hajtása hidromotorok, illetve lánchajtás segítségével történik. A hidromotorok (3 db) hajtásához szükséges energiát az adapterre kiépített hidraulikus rendszer 3 db fogaskerék-szivattyújáról kapják. A hidraulikus rendszer az olajtartályból, szűrőből, három nyomáshatároló szeleppel ellátott, három darab állandó nyelőtérfogatú hidraulikaszivattyúból és hidromotorból áll.

Kukoricához

A kukorica csőtörő adapterek a mai nagyteljesítményű arató-cséplő gépek alapvető kiegészítőberendezései. A csőtörő adapterek kialakítása igazodik a kukorica és az adapterekkel betakarítható egyéb növények morfológiai adottságához, termesztéstechnológiai jellemzőihez – elsősorban a kukoricaszár feldolgozása tekintetében – és a betakarításra használt arató-cséplő gépek műszaki paramétereihez. Fontos szempont, hogy az üzemeltetők a gazdaság ökológiai adottságainak, az üzemeltetett arató-cséplő gépek műszaki paramétereinek (áteresztőképesség, munkaszélesség, betakarítható sorok száma) megfelelő csőtörő adaptert válasszák ki. A kukorica csőtörő adapterek is 4–6–8-12-soros változatban készülnek, de már itt is megjelent a LINAMAR NyRt. Oros Divízió 76,5 cm sortávolságú, 16 soros változata (4. ábra).

4. ábra. 16 soros, összecsukható vázszerkezetű OROS CORNADO csőtörő adapter JOHN DEERE S-980 arató-cséplő gépen

A kukorica csőtörő adapterek soros kivitelben az adott termeléstechnológiának megfelelő sortávolsággal, vagy legújabban a sortávolságra kevésbé érzékeny kivitelben családelven készülnek. Csatlakozó felületeiket és a hajtásátvitelt tekintve általában valamennyi arató-cséplő géphez alkalmas, átszerelhető készlettel rendelkeznek. Az utóbbi időben az egyre szigorodó közlekedésrendészeti előírások, valamint az arató-cséplő gépek megnövekedett áteresztő-képességének a kihasználására épített nagyobb munkaszélességű változatok esetén gyakori az összecsukható gép is.

A kukorica csőtörő adapterek a kialakított gyorscsatlakozó-kerettel, illesztőprizmákkal és -csapokkal kapcsolhatók az arató-cséplő gépek ferde felhordójához. Az adapterek a munkaszélességnek megfelelő méretű, zártszelvényből kialakított vázszerkezetre épülnek. A vázszerkezetet az oldalfalak, a hátfal és a fenéklemezek borítják be. A két oldalfal tartóira szerelt csapágyházak rögzítik a nagy menetemelkedésű terménytovábbító csiga golyós csapágyait.

A vázkeret mellső tartóihoz csatlakoznak hegesztéssel a törőhengereket és a hajtóműveiket tartó, zártszelvényű konzolok. A mellső konzolok egyben a behúzó fülesláncok lánckerekeinek, a hajtó- és láncfeszítők csapágyazásának is bázisfelületét képezik.

A behúzóláncok a törőhengerek elé nyúlnak, a kukoricaszárat a csővel együtt behúzzák a törőhengerek közé, a törőhengerek a kukoricacsövet a törőléc által határolt résen áthúzzák és letörik. A letört csövek az adapter anyagtovábbító csigájához, majd az arató-cséplő gép ferdefelhordójára jutnak.

A csőtörő hengerek általában acélöntvény kialakításúak, és a behúzás hatékonyságának növelésére mellső részük nagy menetemelkedésű, kúpos csavarmenet szerint van kialakítva. A további hengeres részen pedig a paláston alkotó irányú felöntések találhatók. A törőhengereknek ezen bordaszerű felöntései az aktívan működő részek, tehát ezek kopnak leginkább. A gyakori törőhengercserék csökkentésére és a szerelési munkák megkönnyítésére a bordákat szerelhető kivitelben is készítik, ezeket csavarkötések rögzítik a hengerek palástján. Az elkopott bordákat pedig egyszerűen kicserélik, illetve az újabb változatoknál aprítókések is felszerelhetők.

A csőtörő adapterek kiegészítői a szárzúzó berendezések. A kukoricaszár betakarítás utáni kezelése, illetve talajba dolgozásának technológiai igénye szerint többféle, eltérő konstrukciójú szárzúzó berendezés került kialakításra. A jelenleg alkalmazott szárzúzó berendezések azonban a csőtörő adapterekkel egybe vannak építve. A függőleges tengelyű, lengőkéses berendezések forgó részei soronként kerültek elhelyezésre, általában a kúpkerekes hajtóművekkel vannak egybeépítve, hajtásukat is onnan kapják. Egyes változatoknál a zúzás hatékonyságának fokozására vagy javítására a kukoricaszárat a vágás pillanatában egy állókés támasztja meg. A függőleges tengelyű szárzúzók előnye, hogy hajtásuk kikapcsolható.

A száraprítás hatékonyságának növelésére a törőhengerek mellső, kúpos részén túl aprítókéseket helyeznek el. Ilyen kialakítású szárzúzós adaptert gyárt a GERINGHOFF cég. Az ilyen rendszerű kukorica csőtörő adapternél a hengeren műanyag távtartó tárcsák között kis osztástávolságra aprítókéseket helyeztek el. A hengerrel, illetve az aprítókésekkel szemben, az osztásnak megfelelően helyezkednek el az ellenkések. A kukoricaszár alsó részét a forgó-aprító henger a szemben lévő lemeznek nekiszorítja, a forgó kések pedig az álló késekkel szemben felaprítják azt. Az aprítóhenger a szárat tovább húzza lefelé és aprítja, miközben a törőlécek a csövet leválasztják. A csőtörés biztonságának fokozása, a zúzóhatás további növelése céljából alkalmazzák az ismertetett csőtörő-zúzó berendezés két zúzóhengeres változatát.

Az összecsukható csőtörő adaptereknél általában a 4 középső csőtörő egységet tartó vázkerethez csuklók körül felhajtható tartókkal csatlakoznak a szélső törőegységek. A felhajtható törőegységeket – szállítási helyzetben – csapok rögzítik mechanikusan. Munkahelyzetben a pontos illesztést helyezőcsapok és -prizmák biztosítják, a működő szerkezeti részek hajtása pedig az oldható körmös tengelykapcsolókon keresztül történik. A kiemelő mechanizmust az arató-cséplő gép hidraulikus rendszeréhez kapcsolt, kettős működésű hidraulikus munkahengerekkel lehet működésbe hozni.

Ez is érdekelhetiPrecíziós növénytermesztés – mechatronika a traktorfejlesztésbenHazai mezőgépgyártók találkozója LengyeltótibanA korszerű arató-csépelő gépek szerkezeti megoldásai