„Mi mindent tud a magyar vidék”

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: Viant Katalin, 2014/10/20

– Kérem elnök úr, az Agrárium olvasói számára foglalja össze a FATOSZ 20 évét és a jubileumi konferencia előadói és témái tükrében annak tanulságait!

– Húsz év telt el az indulástól, és most itt vagyunk azon épület falai között, ahol elindítottuk és létrehoztuk a Falusi Turizmus Országos Szövetségét, melyet 2001-ben, beemelve az agráriumot is, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége névre bővítettünk. Időnként meg kell állnunk, vissza kell tekintenünk, de nekünk van mire visszatekinteni. Kormányok jöttek, kormányok mentek, de a mi civil szervezetünk fennmaradt, és szép ívet futott be. Elkezdtük a falusi szállásadással, amihez csak reggeli társult, és ma már a sok élményt nyújtó szolgáltatásnál tartunk, vagyis egy-egy falu, térség életét, kultúráját, szellemi örökségét, hagyományait, termékeit és az azokból készült, lehetőleg arra a tájra-térségre jellemző ételeit-italait tudjuk „csomagként” kínálni és együtt eladni, amihez szakszerű marketing, IT-eszközök is rendelkezésünkre állnak. Ha ma valaki megnézi a www.videkjaro.hu vagy a www.fatosz.eu oldalt, el fog csodálkozni, hogy mi mindent tud a magyar vidék. Rengeteg, mintegy évi 3000 program jelenik meg ezeken az oldalakon.

– A konferencia első része a megemlékezésé volt.

– Üdvözölték a húsz évet a minisztériumok részéről, visszagondoltunk a húsz év legfontosabb eseményeire, megemlékeztünk a kimagasló teljesítményt nyújtó alapítókról, végül pedig tevékenységünk legfőbb részeit, a szállásadás, az étkeztetés, a falusi vendégasztal, a különböző programok kérdéskörét néztük át. Mivel nem esett róla szó, megemlítem, hogy van egy rendkívül jól akkreditált, a falusi vendéglátás alapismereteit oktató felnőttképzésünk, amely sikeresen beindult önköltséges alapon. Van kompakt programunk, oktatási segédleteink, amelyeket kihelyezünk, és ha kell, megyünk előadást is tartani. A „régieknek”, hál’ istennek, előírták a házuk minősítését bizonyos kritériumok alapján ahhoz, hogy az EU-s pályázati támogatást 100%-ban megkapják, az újak pedig, akiknek az ismerete hiányos, ezeken tanfolyamokon pótolhatják, megszerezhetik azt. Meglepetésemre abból a közel 20 „titánból”, aki Budapesten most végez, többnek van tanyája vagy most szeretne építeni, közel a nyugdíjhoz.

– Tervezik a falusi életet?

– Igen, és nagyon bölcsen felkészülnek, összeszedik az ismereteket itt a főiskolán, amely indulásunktól máig egyik fő támasza a falusi turizmusnak. Az érettségi utáni oktatást is mi kezdtük el országosan, ebből lett az a felsőfokú szakképzés, amelynek turizmus, vendéglátás vonatkozásában ma is mi, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Kara vagyunk az etalonja. Jelen van szakirányként a DA-képzésben, tantárgyként jelenik meg az MA-képzésben, és sokan írják záró dolgozatukat is a falusi turizmus témáiból.

– Andrásfalvy Bertalan professzor úr igen színes képet vázolt a vidékfejlesztés egészéről.

– Nagy örömünkre professzor úr, az MTA tagja, e szakterület legnagyobb tudósa, aki miniszterünk is volt, s akiben nagy tudás halmozódott fel és került szintézisbe, elvállalta a felkérésünket az előadásra. Nagyon szépen ecsetelte a vidék szerepét a turizmusban, nem tagadva azt az elég elszomorító helyzetet, amelybe belekerültünk, noha vannak jó példák is. Évtizedeken keresztül ugyanis a falu leépítése volt a divat, a kisiskolák megszüntetése, a vasúti szárnyvonalak felszámolása, amit én a Ceaușescu-féle faluromboláshoz tudnék hasonlítani, bár némiképp diszkrétebben – de hál’ istennek ez már a múlté. Nagyon szépen kicsengett előadásából a családi gazdálkodás visszaállításának fontossága (ami a kormányzatnak is célja), hiszen ez biztosítja a falu életét, amelyhez most a fiatal gazdák támogatása is beindult.

– Ön azt mondta a professzor úr beszéde után, hogy „fel van adva a lecke, lesz mit csinálnunk”.

– A magántulajdon ellen nem ágálok, az természetes. De sok helyen közbirtokosság volt, ami nem hagyott senkit felülemelkedni a közösségen, és ami miatt a közösből mindenki részelt. Efelé kell visszatérnünk, és tudomásul kell vennie a nagy magántulajdonnal rendelkezőknek, hogy az nem egyedül az övék, hanem a közösségnek is juttatniuk kell belőle, mert a föld akkora, amekkora. Ha egy emberé lenne ad absurdum a föld: mi lenne a 7,2 milliárddal? A falusi turizmus pedig tipikus példája a több lábon állásnak, vagyis annak, hogyan tudom a meglévő eszközeimet értékesíteni, magamon segíteni? Ezért fontos a családi gazdálkodás, az önellátás.

– A professzor úr említette ennek az egykor volt és ma is lehetséges tereit.

– Igen, újra kellene indítani az iskolai tankerteket is, bár vannak olyan városi közösségek, amelyek hasonlóba már belevágtak, vannak, akik az erkélyen neveknek friss zöldféléket, de kimaradtak generációk, s idő kell ahhoz, hogy ebből teljes társadalmi elfogadottság legyen.

– Az előadások jól érzékeltették az egymásra épülő kezdeményezéseket, elképzeléseket.

– Úgy érzem, az elmúlt négy évben jól alakultak a dolgok. Nagyon jó a Darányi Ignácz Terv, és örömmel mondhatom, hogy ebben minden javaslatunk megjelent. Én úgy fogom fel és ezt hangoztatom is, hogy a falusi turizmus nem politikai kérdés, hanem az emberek mindennapjainak kérdése. Jobb életminősége lesz annak is, aki szolgáltat, és annak is, aki igénybe veszi a szolgáltatást. Épp ezt néztük végig a konferencián, hogy mi minden lehetséges, hogyan lehet a hagyományokat, a tárgyi és szellemi örökséget átültetni a mindennapjainkba. Ezt erősíti a marketing, a brend, a helyi termék, a minősítési rendszer, a házak szakosodása, amiből már több mint negyvenféle van. 1997/98-ban kezdtük el, most 2011-ben elindult a Nemzeti Tanúsító Védjegy, amelybe a napraforgós rendszer bekerült, tovább lett fejlesztve: bekerültek a fakultatív szolgáltatások, és főleg a minőség, amelybe beleszámít a humán erőforrás is, azaz hogy legyen felkészült az, aki a falusi turizmusban dolgozik, s tudását évente továbbképzés formájában fejlessze is.

– Elégedett a szakmai rendezvénnyel?

– Azt hiszem, fényesen sikerült: a 17 megye aktívan és áldozatkészen vett részt a konferencián. Megtartottuk a küldöttgyűlésünket is, amelyen a háromévente sorra kerülő vezetőségváltás is lezajlott: három új alelnököt választottunk. Kicsit fiatalítottunk, főleg a vidéki szervezetekben, de nemcsak azért, mert 50–60 évesek a vezetők, hanem mert új, menedzser stílusú vezetőkre van szükség, hiszen ma már nem elég, ha valaki jó háziasszony.

– Ma egy civil szervezet vezetése komoly kihívás?

– Nagyon komoly kihívás. Szükség van bizonyos lelkületre, odaadásra, hiszen itt nem nézzük, hány órát dolgozunk. Tenni kell, ahogy a falusi ember is tett, és a falusi ember bölcs ember volt.

– Akkor megvan a következő 20 évre a csapata és a feladat is hozzá.

– Én csak egy évre vállaltam az elnökséget, mert előbb kell elmenni nyugdíjba, mint ahogy az embert elküldik. Van négy unokám, alapítványi munkám életem végéig. Van mit csinálnom.

A Kamara képzi és ellenőrzi a szaktanácsadókat

2014. október elsejétől a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara látja el az Országos Szaktanácsadási Központ feladatait.
Átalakul a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer szervezeti struktúrája az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézkedéseinek megvalósulását segítő támogatott mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló jogszabályi változások következtében. 2014. október elsejétől a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) látja el az Országos Szaktanácsadási Központ feladatait. A feladatok átvételével folytatódik az új, a gazdák érdekeit és igényeit szolgáló egységes gazdatámogató rendszer építése.
A módosuló 73/2007 (VII.27.) FVM rendelet értelmében a NAK szervezi a mezőgazdasági szaktanácsadók képzését, továbbképzését és vizsgáztatását, értékeli a mezőgazdasági szaktanácsadók munkáját és a Területi Szaktanácsadási Központokat, valamint ellátja a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizott­ság titkársági teendőit. A Kamara feladata lesz a kapcsolatépítés az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel, illetve a magyar mezőgazdasági szaktanácsadás nemzetközi képviselete. A NAK látja el a Regionális Szaktanács­adási Központok irányításával összefüggő, Irányító Hatóság által delegált feladatokat, és működteti a Mezőgazdasági Szaktanács­adási Rendszert (MSZR) segítő Integrált Elektronikus Rendszert (IER).
Az IER-t érintő kérdésekkel ezentúl is a NAKVI-hoz fordulhatnak az érdeklődők. A szaktanácsadáshoz kapcsolódó IER működésének folyamatossága érdekében ugyanis a Kamara megállapodást kötött a feladatot eddig ellátó Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel (NAKVI) a rendszer üzemeltetéséről, valamint arról, hogy a feladatot – együttműködve a Kamarával – a 2007–2013-as uniós programozási időszakra vonatkozóan ellátja.
A NAK a jövőben is számít a rendszer jelenlegi szereplőire, velük együttműködve kívánja megteremteni az igény alapú, egységes, támogatott mezőgazdasági szaktanácsadást.
A Kamara honlapján egy új tematikus aloldalon (szaktan.nak.hu) érhetők el a szaktanácsadással kapcsolatos legfrissebb információk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai