A burgonya talajigénye és a talaj művelése

Kategória: Növénytermesztés | 2023/02/14

A jó burgonya-termőtalaj könnyen felmelegedő, szerkezetes, laza, jó vízáteresztő és víztartó képességű, kevés ellenállást kifejtve biztosítja a gumók szabályos növekedését. A legnagyobb termések és jó piaci minőség öntözési lehetőségek esetén a humuszos homoktalajokon érhetők el.

Jól fejlődik a burgonya a vízrendezett savanyú lápokon. Kötött vályogon és szelíd agyagon kisebb termés, de nagyobb keményítőtartalom érhető el. A lassú felmelegedésű, rögképződésre hajlamos, nehéz agyag és szikes talaj nem alkalmas a termesztésére. Ilyen talajokon késik az ültetés, torzult, szabálytalan a gumók növekedése, nehézkes és költséges a betakarítás. A kötött talajokon általában kevésbé mutatós a héj, nagyobb a földszennyeződés és a betakarításkori sérülések lehetősége.

A ma általánosan elterjedt bakhátas művelési rendszerben – a talajigény megítélése során – a mechanizálási követelmények megelőzik a burgonya biológiai igényeit. Alapvető követelmény a rostálhatóvá tehető talaj. A szántott rétegben a 2 cm-t meghaladó rögök aránya legyen 10% alatt. A betakarítógépek használhatósága miatt lehetőleg ne legyen 10 %-nál nagyobb a lejtésszög, és a talaj humusztartalma a biztonságos herbicidhasználat érdekében haladja meg az 1%-ot.
Kielégítő vízellátottság esetén a csernozjomok, a barna erdőtalajok, valamint a homok és laza talajok alkalmasak a burgonyatermesztés számára.

Talajművelési rendszer

A talaj-előkészítés klasszikus céljai közül a pórustérfogat szabályozásának kiemelkedő szerepe van, hiszen gondoskodnunk kell a gumónövekedés normális talajfizikai feltételeiről. Speciális követelmény a rögképződés elkerülése. A talaj-előkészítéssel kell megteremteni a rögmentes bakhát-kialakítás és a rögmentes betakarítás feltételeit is. Alapkövetelmény, hogy a művelt rétegben a 2 cm-t meghaladó rögök aránya kevesebb, mint 10% legyen. A talaj térfogattömege 1,2–1,4 g/cm3, penetrációs ellenállása a fölső 30 cm-es rétegben 2,6 MPa vagy az alatti, a 30–90 cm-ig terjedő rétegben 3,0 MPa alatti legyen.

A rögös, tömődött talaj a deformált gumónövekedésen túl növeli a betakarítás energiaigényét és a betakarítási sérülékenységet. A káros 3 MPa-t meghaladó tömörödöttség az öntözött területeken a víznyelő képesség csökkenése miatt gyakori lokális túlöntözéshez, illetve levegőhiányhoz vezet. A rögképződés elkerülése érdekében be kell tartani a talajművelés alapvető talajfizikai feltételeit. A túlságosan száraz talaj művelése, a vizes-sáros talaj taposása bűn! A talajművelés rendszerét – a burgonya speciális igényén túl – az elővetemény, a talajtípus, a gyomviszonyok, az aktuális időjárási körülmények, valamint a rendelkezésre álló eszközrendszer határozza meg.

Korán lekerülő elővetemények után a tarlóhántás időben történő elvégzése és a hántott tarló ápolása a talaj genetikai típusától függetlenül alapkövetelmény. A megkésett vagy lezáratlanul hagyott tarlóhántás után, a tekintélyes vízveszteség mellett a középkötött mezőségi és erdőségi talajokon (I. és II. sz. szántóföldi termőhelyek) erős rögösödésével is számolhatunk az alapművelés során. Nem lehet ezért kétséges, hogy a tarlóhántás alapvetően befolyásolja az alapművelés minőségét, majd később a bakhát-kialakítás feltételeit is.

A burgonya számára végzett alapművelés eszköze döntő mértékben az eke, de vannak – elsősorban laza és homoktalajokon (IV. sz. termőhely) – a forgatás nélküli alapművelés sikerére utaló kísérletek is. A gyökérzet és a gumók növekedési feltételeit biztosító, kellően laza talajállapot kialakításához az I. és II. sz. termőhelyeken általában nélkülözhetetlen a 30–32 cm mélységű szántás. A szántás ideje az elővetemény betakarítási idejétől függően változatosan alakulhat, minősége döntően a szármaradványok aprítottságától és a talaj nedvességállapotától függ.

A kötöttebb jellegű, II. sz szántóföldi termőhelyeken különösen fontos a kívánatos 60–65%-os szántóföldi vízkapacitás melletti munkavégzés. A szántás szempontjából speciális helyzetet jelent az istállótrágya használata. A trágya tökéletes homogenizálása és a kedvező mineralizáció érdekében, különösen a kötöttebb, nagyobb agyagfrakciójú termőhelyeken, szükség lehet kétszeri szántásra. Ilyen esetben az első szántás mélysége az istállótrágya alászántásoknál szokásos 20–22 cm, majd ezt követi a 30–32 cm-es őszi szántás. Ez az eljárás természetesen korai betakarítású előveteményt igényel.

A tavaszi műveletek számának észszerű korlátozása, a túlművelés veszélyének elkerülése végett az alapművelés elmunkálásának szükségessége a 30 KA körüli IV. sz. termőhelyek és a nagyon megkésett szántások esetleges kivételével ma már nem képezi vita tárgyát. Az átlagosnál általában jobb eszközállományú burgonyatermelő gazdaságok rendelkeznek az ekére szerelhető szántáselmunkáló eszközökkel. Ezek hiányában a hagyományos szántáselmunkáló eszközök használhatóak.
A talaj káros tömörödöttségét vizsgáló penetrációs felvételezések a klasszikusnak számító burgonya termőhelyeken is a 30 cm alatti rétegek gyakori, erős tömörödöttségére utalnak. A sikeres termeléshez, különösen öntözött körülmények között nélkülözhetetlen az altalaj jó átjárhatósága, és ehhez 3 MPa alatti penetrációs értékek szükségesek. Az ettől az értéktől tömörödöttebb altalajú termőhelyeken elengedhetetlen a burgonya alá közvetlenül végzett altalajlazítás.

A tavaszi ültetőágy-előkészítéssel kell megteremteni a rögmentes bakhátkészítés, a sikeres vegyszeres gyomirtás és a rögmentes, energiatakarékos betakarítás talajfizikai feltételeit. A tavaszi talajművelési munkák során elkövetett hibákat a téli „fagyhatás” már nem tudja mérsékelni, ezért a rögképződés elkerülése elemi érdek. A tavaszi művelés mélységével kell biztosítani egyrészt a kívánatos méretű bakhát-keresztmetszet kialakításához szükséges földtömeget, másrészt meg kell teremteni a rögmentes betakarítás feltételeit. Ez utóbbihoz arra van szükség, hogy a betakarítógépek ásóvasai egy tavasszal már előzetesen művelt talajrétegben járjanak. E két feltétel csak a szokásosnál mélyebb, minimálisan 10–12 cm-es ültetőágymélységgel teljesíthető.

Gyakori probléma, hogy az ültetőágy-előkészítés céljával ellentétesen a felső 5–15 cm-es rétegben tavasszal alakul ki káros tömörödés. Ennek oka a kívánatosnál nedvesebb talajállapot és a nehéz, magas guminyomású gépek üzemeltetése. A tavaszi munkák elkezdésénél ezért nem elég csak a talaj legfelső rétegének nedvességtartalmát figyelembe venni, tekintettel kell lenni a 10 cm alatti rétegek teherbíró képességére is. A munkavégzésre a hagyományos és a modern, a menetszám csökkentésre alkalmas eszközök széles választéka áll rendelkezésre. Az ősszel elmunkált alapművelés után a kívánatos mélységű és rögfrakciójú ültetőágy a tárcsa mellőzésével maximum két menetben kialakítható.

A hagyományos, viszonylag nagy menetszámra alapozott bakhátas művelés alternatívájaként az „ágyásos rendszerű” burgonyatermesztés kísérleti tapasztalatai arra utalnak, hogy az ágyásos rendszer ugyan költség és energiaigényesebb, de a hagyományos rendszernél sokkal tökéletesebben biztosítja a burgonya számára kívánatos talajfizikai feltételeket, ezért 45 t/ha feletti termésszinteken az alkalmazásukból eredő többletköltségek megtérülhetnek.
(Folytatás Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István A burgonya termesztése című szakmai anyagában)

Dr. Radics László, Dr. Polgár Zsolt és Wolf István A burgonya termesztése című kiadványban a burgonyatermesztés teljes technológiáját bemutatják a talajelőkészítéstől a termés betakarításáig - külön részletezve a vetőgumó és a korai (új)burgonya termesztését.
További információk és megrendelési lehetőség a szaktudas.hu webshopban, ITT.

Ajánlott kiadványokTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataHavasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekbenDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztéseDr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve