2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mangalica, az ínyencek malaca – belföldön is ösztönzik a mangalica fogyasztását

Kategória: Állattenyésztés, Élelmiszeripar | 2023/02/16

Tíz éve indította útjára az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum sertéshús fogyasztásösztönző kampányát. Az idén az első promóció „Mangalica, az ínyencek malaca – prémium, páratlan, pikáns” címmel február 6-án startolt a Central Passage Irodaház GastroArt Élménykonyhájában. A mangalicahús népszerűsítése 2019 óta része a kampánynak.

A mangalicát a kihalás fenyegette harminc éve, de köszönhető a hazai termelők áldásos munkájának, ez a veszély elmúlt. Olyannyira, hogy ma Ázsia egyik legnagyobb prémium húsforgalmazója vette kínálatába a magyar mangalicát, és New Yorktól Szingapúrig a világ legjobb éttermeinek étlapján ínyenc ételként szerepel. Nehéz elhinni, de igaz, hogy az egykor minden hazai parasztudvarban megtalálható mangalica ma exkluzív élelmiszernek számít a bolygó minden táján. E különleges ízvilágú húsféle belföldi fogyasztásának ösztönzésére 2023. február 6. és 21. között kéthetes kampányt indított az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE).

A kampánynyitó sajtótájékoztatón Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára az elmúlt évek tapasztalatairól, a sertéságazat helyzetéről, kihívásairól tájékoztatott. Magyarországon a sertéshúst 30 kilogramm/fő/év mennyiségben fogyasztjuk, ami azért örvendetes, mert volt ez a fogyasztás sokkal alacsonyabb szinten is. Az utóbbi években vált idehaza népszerűbbé a sertéshús fogyasztása, amellyel a baromfihús mögött a második helyen áll a rangsorban. Még talán bízhatunk a további növekedésben is-, fogalmazott a helyettes államtitkár. S hogy miért várható a növekedés? Nos, azért, mert évek óta nagyon-nagyon változó gazdasági környezetben vagyunk. Amióta a Covid járvány felütötte a fejét és kifejtette gazdasági hatásait, borzasztóan nehéz bármilyen stabil becslésbe bocsátkozni. Amikor a lezárások után kinyílt a világ, jelentősen megnőtt az igény az energia iránt, ezzel párhuzamosan „elszálltak” az energiaárak, a mezőgazdasági input árak. S amikor azt gondoltuk volna, hogy új gazdasági egyensúly kezd beállni, akkor sajnos megkezdődött az orosz-ukrán háború, ami tovább növelte a negatív hatásokat. A tavalyi évben még egy évszázados aszályt is el kellett szenvednünk-, sorolta Tarpataki Tamás.


Tarpataki Tamás
az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtiktára

Az aszály következtében éppen az a kukorica mennyiség nem termett meg, amire az állattartó ágazatok takarmányként számíthattak volna. Ilyen körülmények között is stabilan helyt állt a sertés, benne a mangalica ágazat. Nagyon nehéz körülmények között dolgoztak a sertéstartók, az elszabadult input árak mellett az első időszakban csökkenő átvételi árakkal kellett számolniuk. Amíg a költségek emelkedtek, addig az átvételi árak lejjebb mentek. Szerencsére az árak visszaálltak a normális trendre, jelenleg 800 forint fölött van a hasított félsertés kilogrammjának az ára, ami ugyan már jó ár, de nem sokat árul el a sertéstartás jövedelmezőségéről. Még mindig nem vagyunk egyensúlyi helyzetben, nem csak a sertéságazatban, és más ágazatokban sem. Nem értük még el azt a pontot, ami a háború kitörése előtt volt. De hogy mikor áll be az új egyensúly, ezt még senki nem tudja-, fogalmazott a helyettes államtitkár.

Európa-szerte néhány százalékkal csökkent a sertéságazat kibocsátása, amely trendbe a magyar sertéságazat is beletartozik, ami nem jelent drasztikus csökkenést. Az export-import egyenleg is hasonló az előző évekéhez képest, tehát nem történt olyan drasztikus változás a termelésben, ami aggodalomra adna okot, és valami végzetesen félre ment volna. Nagy köszönet illeti ezért az állattartókat, és nagyon nagy szükség van a további munkájukra is, mert – ahogy ezt a helyettes államtitkár mondta – még ilyen árak mellett is stabil a fogyasztás. A kormányzat részéről minden lehetséges támogatást megadnak a termékpálya hatékony működése, fejlesztése érdekében. A jelentős takarmány- és energiaár emelkedés miatt 2022-ben a kocatartó vállalkozások számára egy új támogatási program keretében kocánként 20.000 forint egyszeri támogatást fizethettek ki. A válságkezelő támogatások szerepet játszanak abban, hogy talpon maradt az ágazat, és stabil a kibocsátás a kismértékű csökkenés ellenére. Tarpataki Tamás kitért az AMC működésére is, amit ez úton is megköszönt. Tíz éve, hogy külön forrásokat fordítanak a sertéshús közösségi marketing feladataira, s ezen belül a mangalica promóciójára-, mondta végezetül Tarpataki Tamás.

Tóth Péter, a MOE elnöke megköszönve a helyettes államtitkár szakmai értékelését elmondta, hogy a hazai sertéshús fogyasztásból a mangalica alig 60 dekagrammot tesz ki, ami a mangalicaállomány számát is jelzi. A hazai mangalica anyakoca állomány száma hét-tízezer között ingadozik, szemben a 4 millió vágóállatot kibocsátó sertéságazatéval. Ez a szektor ugyan kis szegmense a sertéságazatnak, de társadalmi szempontból, prémium élelmiszerként jelentős. A mangalica nem mindennapi, nagy tömegben fogyasztott ételünk, kialakult egy prémium delikát jellege. A tízezer koca csaknem kétszáz családi gazdaságban van elhelyezve, s az ország minden szegletében lehet mangalicatenyésztőt találni.


Tóth Péter
a MOE elnöke

A tenyésztők nagy része háztól értékesíti az állatait, mivel részei annak az egészséges vidéki életnek, ami a családi gazdaságokat is jellemzi. A helyi piacokon egyre több mangalica termék jelenik meg. A mangalica sertés egyedüli magyar eredetű őshonos sertésfajtánk. A mangalica több, mint egy sertés. A mangalica jelkép, a magyar vidék túlélésének szimbóluma. Mivel a mangalica sertés a magyar rög szülötte, így adottságai miatt a magyar vidéken, a közepes családi gazdaságokban tudja a legmagasabb minőséget produkálni. A fajta sorsa a magyar vidékével osztozik. Ha a magyar vidék él és virul, akkor a mangalica is virágzik és fejlődik, ha a magyar vidék bajban van, a vidéki emberek gondokkal küzdenek, akkor a mangalica is veszélybe kerül, állománya is csökken, hangsúlyozta Tóth Péter.

Az elnök kitért arra, hogy a mangalica húsexportunk harminc éve kezdődött a spanyol piacra, ahol többek között a serranoi sonkát készítik el ebből a húsból. Ez stabil piacot biztosított, és biztosít a mai napig az ágazatnak. A fejlődésnek köszönhető integráción keresztül a vágóhidakra is eljut a mangalica, így az itthoni kereskedelmi láncokon keresztül vásárolhatjuk meg a terméket, valamint exportáljuk is. A mangalica szektor kicsi ugyan, de tartásának a „három lába” már stabilizálta a termelését. A tenyésztők részesei a háztáji termékgyártásnak, a prémium húsok, és az export termékek előállításának. A „három lábnak” köszönhető, hogy az ágazat ebben a nehéz időszakban sem omlott össze. Az ágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a hazai fine dining éttermek is nagyobb arányban tűzzék étlapra a mangalicát és a legdrágább külföldi éttermek után a hazai vendéglátók is bátran „használják” ezt a prémium alapanyagot. A belföldi fogyasztás növelése is fontos cél, hiszen a mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40 százalékos a megoszlás az export javára. - A mangalica legnagyobb felvevője továbbra is Spanyolország, de fontos partner Románia, Szingapúr, Hongkong és több európia ország, például Németország, Franciaország, Anglia- mondta végezetül Tóth Péter.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető helyettese azzal kezdte felszólalását, hogy a magyar mangalica termelés egyfajta sikersztori is, hiszen három évtized alatt a nulláról jutottak el a sikeres tenyésztésig. Ma már tízezer kocáról, hatvanezer hízóról beszélhetünk. Komoly beszállítói pozíciót értek el a magas hozzáadott értékű exportképes termékeikkel, ami a magyar élelmiszeripar sikeres ágazatai közé emelte a mangalicatenyésztőket. Nem véletlen, hogy az Agrárminisztérium a támogatáspolitikájában helyet biztosít a mangalicaszektornak, és így tesz az AMC is, mivel látják, hogy szép eredmények születnek. A mangalicahús kampánya immár negyedik éve egészíti ki a sertéshús kampányt. Az elmúlt években 1,5 milliárd forintot fordítottak erre a kampányra, jelentette ki Giczi Gergely, az AMC ügyvezető helyettese.


Giczi Gergely
az AMC ügyvezető helyettese

A most induló fogyasztásösztönző médiakampány több csatornán lesz elérhető, PR cikkekkel, online és rádióhirdetésekkel, kóstoltatással és egy nyereményjátékkal, amelynek impozáns fődíja remélhetőleg sokak érdeklődését felkelti majd, vázolta a promóciós időszak részleteit az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese. - A jatek.amc.hu webcímen az érdeklődőknek tíz kvízkérdésre kell válaszolniuk 2023. február 13-19. között, a helyesen válaszolók között pedig egy mangalicatermékekkel teletöltött hűtőszekrényt sorsolunk ki. Ezen kívül több rádiócsatornán reklámspotokkal is népszerűsítjük a mangalicát, valamint három budapesti nagyforgalmú bevásárlóközpontban tartunk kóstoltatást ezekből a termékekből- folytatta Giczi Gergely.

- A kampány legfőbb célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet erre a különleges élelmiszerre: egy vasárnapi ebéd, vagy egy ünnepi lakoma kitűnő alapanyaga lehet, minőségében, textúrájában és beltartalmi értékeiben is többet tud nyújtani, mint a hagyományos sertés. Nem tagadjuk, ez az árából is látszik, prémium élelmiszer, de olyan magasfokú gasztronómiai élményt nyújt, amely miatt érdemes gyakrabban beiktatni az étrendünkbe a mangalicát – emelte ki Giczi Gergely. 

Érdekesség, hogy a mangalicahús nemzetközi karrierjének egyik legfrissebb mérföldköve, hogy a bolygó egyik legdrágább, prémium hústermékeket forgalmazó hentesüzlete, a szingapúri Huber’s butchery is újra felvette kínálatába a magyar mangalicát. 

A mangalica – bár minősége miatt magasabb árkategóriás terméknek számít –, egyáltalán nem luxusélelmiszer, az egészségtudatos étrendbe is beilleszthető, érdemes rendszeresen fogyasztani, mert a mangalicahús beltartalmi értéke igen magas. Kiváló forrása a B vitaminoknak, cinket, magnéziumot, vasat magas arányban tartalmaz, és nagyon kedvező a zsírsav összetétele, hiszen Omega 3, 6 zsírsavakat tartalmaz. Túl azon, hogy a belőle készült étel élvezeti értéke magas, még az egészségünkre gyakorolt hatása is pozitív.

- Nagy reményekkel vágunk bele a mangalicahús fogyasztásösztönzőt kommunikációs és kóstoltató kampányba, ami február 6-ával el is startolt és két hétig tart - mondta végezetül Giczi Gergely.

A kampányról bővebb információ a mangalica.amc.hu weboldalon érhető el. A nyereményjáték kvízkérdéseit 2023. február 13-tól tölthetik ki a jatek.amc.hu webcímen. Bővebb információ az Agrármarketing Centrum honlapján: https://www.amc.hu/kampanyok/mangalica/

H. Gy.  

Ajánlott kiadványokVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalás
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.
Novotniné Dr. Dankó Gabriella - Kiss Andrea:
Antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertés- és baromfitenyésztésben
Dr. Szabó P. Balázs:
Aszalás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás II.
Dr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza