A MATE az agrárfelsőoktatás zászlóshajója

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2023/03/01

Prof. Dr. Gyuricza Csaba
rektor

 - Rektor úr, befejeződtek-e a szervezeti, struktúrális átalakulások?

 - A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem hivatalosan 2021. február elsején alakult meg, éppen akkor, amikor a már integrált és összevont Szent István Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 intézete, illetve a korábban a Debreceni Egyetemhez tartozó Karcagi Kutatóintézet. Ez egy teljesen új modell kialakítását is jelentette, hiszen az állami fenntartásból közalapítványi fenntartásba került át az egyetem. Az új struktúrában a Szent István Egyetemet, a Kaposvári Egyetemet, a keszthelyi Georgikon Kart és a gyöngyösi Károly Róbert Campust, továbbá 11 kutatóintézetet vontunk egybe és ennek eredményeként öt campus, egy képzési hely Szarvason, 52 telephely, 20 gazdasági társaság és 11 ezer hektár került egy irányítás alá, hogy csak a legfontosabb számokat említsem. De azt is hozzá kell tenni, hogy összességében csaknem négyezer munkavállalóért kell felelősséget vállalnunk, és nem utolsó sorban közel 14 ezer hallgatót kell magas szinten oktatnunk. Azt tudtuk, hogy két év alatt nem fog minden a helyére kerülni, hanem sokkal hosszabb folyamatra kell számítani. Nem is szeretném kijelenteni azt, hogy lezárultak a folyamatok, mert ettől még messze vagyunk.

 - Kétségtelen tény, hogy a számok ugyan lenyűgözőek, de mellbevágóak is…

 - Az biztos, hogy egyedülállóak vagyunk abból a szempontból, hogy jelenleg 52 telephelyen működünk. Valóban nem egyszerű a helyzet, folyamatosan racionalizálni kell a munkát, amit folyamatosan meg is teszünk. Több ezer ingatlanunk van és egy 40 milliárdos büdzsével rendelkező gigaintézmény vagyunk. Magyarországon azzal, hogy országos a lefedettségünk, egyedülálló módon a legnagyobb kiterjedésű egyetemként jöttünk létre, s azzal Európában is különbözünk az egyetemektől, hogy a teljes ágazati kutatóhálózat is hozzánk tartozik. Ez pedig hatalmas, intellektuális erőforrás, amely nyilvánvalóan újjá építendő, hiszen a korábbi rossz tapasztalatokkal ellentétben nem úgy képzeljük el, hogy az egymás mellé sorolt intézményekben párhuzamos tevékenységeket végzünk, hanem optimalizált, hosszú távon fenntartható modellt építünk fel. Az elmúlt két év arról szólt, hogy felállt az egyetem szervezete, elkészültek és készülnek folyamatosan a működésünket meghatározó szabályozások, úgy, hogy mindeközben a napi munkát – oktatást, kutatást – is végezni kellett. Ezen kívül ki kellett dolgoznunk az új, öt évre szóló stratégiánkat is. A célunk az volt, hogy új brandet vezessünk be, ez a MATE, amivel már új modellben, új struktúrában működünk. Célkitűzésünk az is, hogy a nemzetközi ranglistákon előrébb lépjünk, és erősítsük a hazai és a nemzetközi reputációnkat.

 - Úgy gondolom, hogy idehaza és nemzetközi szinten is elismerik a MATE tevékenységét, és a MATE neve már beépült a hazai és a nemzetközi köztudatba.

 - Kétségtelen tény, hogy az elmúlt két év eredményei is azt mutatják, hogy az új kihívásoknak megfeleltünk. Ma már idehaza tudják, hogy mit takar a MATE mozaikszó, és azt is, hogy az agrárfelsőoktatás zászlóshajója az intézmény. Nem kérdés, hogy a nemzetközi elismertségünket is erősíteni tudtuk, hiszen minden meghatározó nemzetközi ranglistán előrébb jutottunk.
A megalakulásunk után 14 hónappal 200 helyet léptünk előre a World University Ranking egyetemi világrangsorán, 50 helyet javítottunk a QS egyetemi rangsori helyezésünkön és olyan tudományterületeken is felkerültünk a világtérképre, amelyekről két éve még csak optimista terveket szövögettünk a kollégáimmal. A célunk az, hogy még előrébb lépjünk ezeken a ranglistákon és ehhez minden lehetőségünk adott. A régió első számú agrár felsőoktatási intézményévé kívánunk válni 2030-ra. A jó úton elindultunk, de rengeteg még a feladat.

 - Az elmúlt év azonban nem kedvezett annak, hogy az építkezés, a szervezés a megkezdett módon folytatódjon, mert igen sok új gazdasági és egyéb kihívással kellett Önöknek is szembenézniük.

 - Az elmúlt évben nem várt események történtek, de sikerült a költségvetésünket és a béreket rendbe tenni. Az orosz-ukrán háború negatív hatásait mi is megéreztük, hiszen az energiaár a többszörösére nőtt és ez a költség jelenleg hatmilliárd (!) forintra rúg. Ezért nagyon komoly intézkedéseket kellett bevezetnünk az energiahatékonyság növelése érdekében. Az egyetem infrastruktúrája sajnos nem korszerű, a korszerűsítés már korábban elindult ugyan, de ezt a folyamatot drasztikusan fel kellett gyorsítanunk. Ilyen körülmények között is megőriztük azonban működőképességünket, sőt, mi a gödöllői uszodánkat sem zártuk be, az átszervezéseknek köszönhetően képesek vagyunk vállalni annak fenntartási költségeit. Olyan beruházást is elkezdtünk a központi campuson, amire már negyven éve várt az egyetem. Több mint tízmilliárd forintos beruházás van folyamatban Gödöllőn. Zajlanak az új campus épületének építési munkálatai, értékesítjük a szükségtelen ingatlanokat, a gazdaságtalan telephelyeket bezárjuk. Létrehoztuk a Tangazdaság Kft.-t, amivel egy modern tanüzemi rendszert szeretnénk felépíteni. Most szervezünk egy profitorientált, nagy agrárgazdasági holdingot több ezer hektáros földterülettel. Az integrációban megtaláltuk azt a fejlődési irányt, amivel a vidéki campusoknak is hosszú távon biztosítjuk a nekik megfelelő működést. A szarvasi intézményre a korábbi vezetés kimondta a halálos ítéletet. Én viszont óriási fantáziát látok benne, mert olyan oktatási, kutatási értékek, sok évtizedes tapasztalatok vannak ott, amit kár lenne veszni hagyni. Azon kívül a térség számára nagyon komoly szakmai, intellektuális hátteret biztosít a vidék népességmegtartó erejének magtartása, növelése szempontjából. A munkák tehát megkezdődtek, de – még egyszer hangsúlyozom – messze vagyunk még a befejezéstől.

 - Minden probléma ellenére jó hírekkel szolgált. Az oktatási, a képzési tevékenységet is megújították, megváltoztatták. Milyen új szakokat indítottak annak érdekében, hogy az agráriumban lezajló gyors fejlődési változásokra is felkészítsék a hallgatókat?

 - Természetesen a teljes oktatási portfoliónkat megújítottuk, hiszen az elmúlt 15-20 évben, ezen a téren eléggé visszafogott munka folyt az agrárfelsőoktatásban. Az oktatás ebben az ágazatban nagyon lemaradt a gyakorlatban zajló, rohamléptékű technológiai fejlődéstől, és nem alkalmazkodott sem a gyakorlati, sem az elméleti változásokhoz. A bolognai képzés reformja 2008-ban zajlott le idehaza, azóta érdemi strukturális változás, fejlődés nem történt az oktatásban. A portfolió megújítása keretében nagyon komoly tantárgyi szintű revíziót hajtottunk végre. Csökkentettük a tárgyak számát, megújítottuk az oktatási tartalmakat. A robotikához, digitalizációhoz tartozó diszciplínákat beépítettük a tematikába, nyolc zászlóshajó szakot neveztünk meg, így a mezőgazdasági mérnöki, az osztatlan agrármérnöki, a kertészmérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, élelmiszer mérnöki, állattenyésztő mérnöki, gépészmérnöki, továbbá a gazdálkodási és menedzsment szakot, amelyek esetünkben meghatározóak és alapját képezik egyetemünk portfóliójának.

 - A precíziós gazdasági képzést is kiemelten kezelik?

 - Nem így fogalmaznék, ennél összetettebb a kérdés. Egy erőteljes technológiai képzési szintű irányból úgy alakítottuk ki az oktatási struktúrát, hogy hangsúlyosabban megjelenjenek a gazdasági, műszaki, legújabb technológiai ismeretek, így a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó diszciplínák is. Így sokkal inkább a munkaerőpiaci igényekhez igazítjuk a képzéseket. Sok kritikát kaptunk a társadalomtól azért, mert túlságosan a nagyüzemi struktúrára alapozott tudással bocsátottuk el a végzős hallgatókat. Nem volt jelen a képzésben a Közös Agrárpolitika megismerése, az abból adódó elvárások, új ismeretek oktatása, a technológiai fejlődés irányvonala, a precíziós gazdálkodás, és sorolhatnám. Tantárgy szinten építettük be az új ismereteket. Azonban, hogy a kérdésére is válaszoljak, azért nem emeltem ki a precíziós agrármérnöki képzést, mert nem csak erre képezzük a hallgatókat. Az agrármérnöknek éppúgy ismernie kell a precíziós gazdálkodást, mint a többi hagyományos és modern technológiát, vagyis a tananyag integráns részét kell, hogy képezzék a precíziós gazdálkodási ismeretek. Mi úgy gondoljuk, hogy már az alapszakokban meg kell jelenniük a korszerű technológiáknak és ezzel tudjuk közelíteni a piaci elvárásokat a felsőoktatás legkorszerűbb képzéseihez.

 - Ez azért nem egyszerű, mert az agrárium a leggyorsabban fejlődő ágazat a bolygón, így nagyon nehéz a legújabb információkat beépíteni a tananyagokba.

Jól látja, de ezért van szükségünk egy korszerű tanüzemre, amit elkezdtünk felépíteni. Ez is több éves munka lesz, mert a jelenlegi tanüzemi rendszer inkább múzeumi látványosság, mintsem a legkorszerűbb technológiák bemutató helye. Nekünk a legkorszerűbb technológiákat kell bemutatni, megtanítani. De nem mindent kell bemutatnunk, mert olyan léptékű a fejlődés, amit anyagilag sem tudunk nyomon követni. Szét kell választanunk a tanüzemet és a gyakorlati élettel való együttműködést. Tudni kell, hogy mi az, amit a saját gazdaságainkban tudunk bemutatni és mit lehet a vállalati partnereknél megtanulni. Ehhez megvannak a partnergazdaságok, akikkel szakmai, stratégiai együttműködési megállapodásokat kötöttünk és a gyakorlati képzést közösen végezzük. Ezen felül jól működik a duális képzés is.

 - Nőtt-e az agrárágazat iránti érdeklődés a társadalomban, a fiatalok körében?

 - Egy-két év alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ráadásul az elmúlt két év sok szempontból hektikus volt, hiszen a covid járvány, az egyetemi átalakulás, a felvételi átalakulása nem ad jó következtetési támpontokat hosszú távra. De ha az elmúlt évek demográfiai adatait vizsgáljuk, akkor sok mindenre következtethetünk. Ha előre tekintünk húsz évre, akkor több hallgatóra nem számíthatunk a következő években, hiszen a releváns időszakban csökkentek a gyermekszületési számok. Az agrárfelsőoktatásban tehát nem számítunk több hallgatóra, mi annyi diplomást szeretnénk kibocsátani, amennyire a hazai agrárgazdaságnak szüksége van – nekik viszont a lehető legversenyképesebb tudást kínáljuk. Nem szeretnék irreális számháborúkat a jövőben, mi az oktatók és a hallgatók minőségén kívánjuk mérni az eredményeinket. Ezen a területen szeretnénk nagyot lépni, a legkiválóbb hallgatókat szeretnénk megnyerni az egyetemünknek, hiszen a jó képességű jelentkezőkből lesznek jó képességű agrármérnökök, akik meghatározzák az ágazat jövőjét. A jól képzett, tehetséges fiatalokra van szükség, akikkel meg kell ismertetni, hogy az agrárium is a digitalizáció, az informatika, a robottechnika felé halad. Ez pedig sokkal vonzóbb, mint a valamikori gumicsizmás világ. Egyébként nagyon komoly és folyamatos ismeretterjesztő munkát végzünk ezen a területen is.

 - És mi a helyzet a külföldi diákokkal?

 - Az egy korlátlan piac. Jelenleg több mint 2000 külföldi hallgatónk van 102 országból és tervünk, hogy évente tíz százalékkal növeljük a számukat. Nagyon jó elismertsége, reputációja van a magyar agrártudásnak, kutatásnak külföldön, főleg az Európán kívüli országokban. Ezért a magyar agrártudás értékesítését szeretnénk drasztikusan felpörgetni, mivel a lehetőségeinket még közel sem használtuk ki. Erre építettünk fel egy új csapatot, a Nemzetközi Igazgatóságot, aminek többek között az is feladata lesz, hogy piaci bevételeket hozzanak az egyetem számára. Az itt végzett külföldi mérnökök a mi nagyköveteinkké is válnak, viszik a jó hírünket mindenhová, aminek következtében egyre több fizetős hallgatót tudunk a képzéseinkbe bevonni. Ez az egyetem működőképessége, fenntartása és a nemzetközi ranglistákon való helyezés szempontjából is kiemelten fontos.

 - Gondolom, a kutatóhálózat szerepe, feladatköre is megváltozott az új struktúrában. Milyen módon?

 - Oly módon, hogy a kutatóintézeteket is szervesen érintik mindazon változások, amelyekről eddig szó volt. Az oktatás és a kutatás szorosan össze kapcsolódott és ennek eredményeként az elmúlt két évben megkétszereztük a gazdasági együttműködéseket, pályázati bevételeket. A következő időszakban nem csak a pályázatok, hanem a szolgáltatások révén is szeretnénk a gazdasági szereplőkkel erősíteni az együttműködéseinket. Kialakítottunk egy olyan laboratóriumi hátteret, ami Közép-Európában is egyedülálló, ilyen átfogó, működő labor infrastruktúra nincs máshol, csak a MATE rendszerében. Alapelvünk, hogy minden tudás forintra, euróra váltható és ez minden területünkre igaz. Alapszinten gyakorlatorientált kutatásokat végzünk, és figyeljük a pályázatokat, hogy melyikhez kapcsolódhatunk. Tőlünk azt várják, hogy gyakorlatorientált, naprakész tudást biztosító egyetemként működjünk és azt is, hogy a legmagasabb szintű tudományos ismereteket is átadjuk a hallgatóknak. A piacképes tudásátadásban is léptünk előre a nemzetközi megítélésben, de vannak még tartalékjaink. Ami a hazai és az uniós pályázati részvételünket illeti, érdemes néhány tényadatot felsorolni. Korábban alig fordult elő, hogy Horizon 2020-as nagy európai projektben benne voltunk, jelenleg 29 Horizon programban és Erasmus+ projektben dolgozunk konzorciumi partnerként, sőt kettőben konzorcium vezetőként irányítjuk a projektet. Mindez jelzi, hogy erőteljes a nemzetközi jelenlétünk, amit persze tudatosan is építünk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai