2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Egy székfoglaló margójára

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: h-n, 2023/03/02

Tavaly december közepén rendezte meg a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Prof. Dr. Helyes Lajos, az MTA levelező tagja „Abiotikus tényezők hatása a zöldségfajok termésképzésére, különös tekintettel a fitonutriensekre” című székfoglaló előadását.

Prof. Dr. Helyes Lajos az MTA levelező tagja a székfoglalói oklevéllel

Az akadémiai székfoglalók első részében az előadó életútját ismertetik, s ez történt Helyes Lajos esetében is. Helyes Lajos, egyetemi tanár a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Központ főigazgatója, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke, valamint a Növénytudományi Doktori Iskola vezetője. Szűkebb kutatási területe a kertészeti növények, különös tekintettel a zöldségfajok termésképzésére, beltartalmi értékeire ható abiotikus és biotikus tényezők értékelése. Hazai viszonyok között elsőként használt infravörös távhőmérőket az öntözés tervezéséhez, illetve az öntözési időpont meghatározásához. Nevéhez fűződik a zöldségfajok (paradicsom, paprika (étkezési és csili), brokkoli, vöröshagyma, sárgarépa, tojásgyümölcs) antioxidáns hatású fitonutrienseinek értékelése és hazai ökológiai adottságokhoz való adaptálása. Nemzetközi elismertségét a likopin képződésére ható abiotikus és biotikus tényezők meghatározásával alapozta meg.

A Kertészeti Egyetemen 1981-ben okleveles kertészmérnöki diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után a Csongrád megyei ZÖLDÉRT-nél dolgozott, mint áruforgalmi előadó. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, illetve jogelődjeinél a Szent István Egyetemen, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1983-tól dolgozik. Egyetemi doktori értekezését 1991-ben védte meg summa cum laude minősítéssel, 1996-ban PhD fokozatot szerzett, a zöldségnövények vízellátottságának és öntözési igényének meghatározása, a növényállományok felszínhőmérsékletének vizsgálatával kapcsolatos eredményei alapján. 2004-ben habilitált. 2007-ben védte meg MTA doktori értekezését, „A paradicsom (Lycopersicon lycopersicum (L.) KARSTEN) termésképzésére ható abiotikus és biotikus tényezők értékelése különös tekintettel a beltartalmi összetevőkre” címmel. 2008-tól a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára. 

A négy évtizedes munkássága alatt több mint 25 kutatási projektben vett/vesz részt, témavezetőként, illetve projektvezetőként. Jelenleg két futó kutatási programban vesz rész; mint témavezető és programvezető. Összes közleményeinek száma 390, ebből tudományos közlemény: 316. A Scopusban indexált cikkeinek száma: 116. Ezekre érkezett független hivatkozások száma: 1291. MTMT-ben a független hivatkozásainak száma: 2581 Hirsch indexe 31; Publikációinak halmozott impakt faktora: 115,498. 2010 óta Q1 folyóiratban 22 (ebből D1 6); Q2 folyóiratban pedig 23 tudományos publikációja jelent meg. Témavezetése mellett tizennégy doktorandusz hallgatója (ebből 3 külföldi) szerzett PhD fokozatot. Jelenleg négy PhD hallgató kutatói munkáját irányítja. 

Legjelentősebb elismerései: Legnépszerűbb oktató - az év tanára (hallgatói díj) 4 alkalommal. Széchenyi István Ösztöndíj (2001-től); SZIE Babérkoszorú Arany fokozata (2005); Pro Facultati Scientiae Agrariae díj (2014); FM Nagyváthy János díj (2016); FM Pro Alimentis Hungariae díj (2017); Pro Negotio Universitatis díj (2018); Magyar Érdemrend Tisztikereszt (2021). A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanáraként kiemelkedő szerepet vállal az egyetemi közéletben. 2011 óta a MATE szenátusának tagja, 2012. január 1 és 2022 augusztus 31 között a Kertészeti Intézet igazgatója. 2012-től a MATE Növénytudományi Doktori Iskola vezetője, 2016 óta pedig az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke. 2016 és 2020 között az egyetem tudományos rektorhelyettese volt. A MATE professzoraként jelentős szerepet vállal az oktatásban és az oktatásszervezésben. 2012-2020 között a kertészmérnök BSc képzés szakvezetője. BSc, MSc és PhD képzésben egyaránt oktat magyar és angol nyelven. 

Helyes Lajos székfoglaló előadásában kifejtette, hogy a kutatócsoportja élén kidolgozta a különböző zöldségfajok (zöldbab, paradicsom, káposztafélék, gyökérzöldségfélék) sugárzási felszíni-hőmérsékletének infravörös távhőmérővel történő mérésének módszerét, illetve a hazai ökológiai feltételek közötti használatának technológiáját. Feltárta a növényállományok sugárzási felszínhőmérsékletét alakító környezeti tényezők (léghőmérséklet, sugárzás, talajnedvesség) összefüggéseit. Meghatározta a növényfelszín-hőmérséklet és a léghőmérséklet viszonyát különböző talajnedvességi szinteken. 

A növényállomány felszínhőmérsékleti értékei lehetőséget nyújtanak az alábbi felhasználásra: öntözés időpontjának meghatározása, az öntözés kiegyenlítettségének jellemzése, termésbecslés (az adott termőhely adottságainak ismeretében), a vízhiány mértékének jellemzése (SDD értékek alapján). Nemzetközileg jelentős elismerést hoztak számára a hajtatott zöldségfajok - elsősorban a paradicsom - termésképzésének számszerűsítésére, modellezésének kidolgozására irányuló kutatásai, valamint a vízellátottság öntözés, precíziós öntözés, hatásának számszerűsítését a fontosabb zöldségfajok termésmennyiségére, különös tekintettel az ipari paradicsomra. 

Helyes Lajos több évtizedes eredményes oktatómunkája és tudományos tevékenysége alapján vált a magyar kertészeti tudomány nemzetközileg ismert és elismert képviselőjévé és iskolateremtő egyéniségévé.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza