Egy székfoglaló margójára

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: h-n, 2023/03/02

Prof. Dr. Helyes Lajos az MTA levelező tagja a székfoglalói oklevéllel

Az akadémiai székfoglalók első részében az előadó életútját ismertetik, s ez történt Helyes Lajos esetében is. Helyes Lajos, egyetemi tanár a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Központ főigazgatója, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke, valamint a Növénytudományi Doktori Iskola vezetője. Szűkebb kutatási területe a kertészeti növények, különös tekintettel a zöldségfajok termésképzésére, beltartalmi értékeire ható abiotikus és biotikus tényezők értékelése. Hazai viszonyok között elsőként használt infravörös távhőmérőket az öntözés tervezéséhez, illetve az öntözési időpont meghatározásához. Nevéhez fűződik a zöldségfajok (paradicsom, paprika (étkezési és csili), brokkoli, vöröshagyma, sárgarépa, tojásgyümölcs) antioxidáns hatású fitonutrienseinek értékelése és hazai ökológiai adottságokhoz való adaptálása. Nemzetközi elismertségét a likopin képződésére ható abiotikus és biotikus tényezők meghatározásával alapozta meg.

A Kertészeti Egyetemen 1981-ben okleveles kertészmérnöki diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után a Csongrád megyei ZÖLDÉRT-nél dolgozott, mint áruforgalmi előadó. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, illetve jogelődjeinél a Szent István Egyetemen, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1983-tól dolgozik. Egyetemi doktori értekezését 1991-ben védte meg summa cum laude minősítéssel, 1996-ban PhD fokozatot szerzett, a zöldségnövények vízellátottságának és öntözési igényének meghatározása, a növényállományok felszínhőmérsékletének vizsgálatával kapcsolatos eredményei alapján. 2004-ben habilitált. 2007-ben védte meg MTA doktori értekezését, „A paradicsom (Lycopersicon lycopersicum (L.) KARSTEN) termésképzésére ható abiotikus és biotikus tényezők értékelése különös tekintettel a beltartalmi összetevőkre” címmel. 2008-tól a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára. 

A négy évtizedes munkássága alatt több mint 25 kutatási projektben vett/vesz részt, témavezetőként, illetve projektvezetőként. Jelenleg két futó kutatási programban vesz rész; mint témavezető és programvezető. Összes közleményeinek száma 390, ebből tudományos közlemény: 316. A Scopusban indexált cikkeinek száma: 116. Ezekre érkezett független hivatkozások száma: 1291. MTMT-ben a független hivatkozásainak száma: 2581 Hirsch indexe 31; Publikációinak halmozott impakt faktora: 115,498. 2010 óta Q1 folyóiratban 22 (ebből D1 6); Q2 folyóiratban pedig 23 tudományos publikációja jelent meg. Témavezetése mellett tizennégy doktorandusz hallgatója (ebből 3 külföldi) szerzett PhD fokozatot. Jelenleg négy PhD hallgató kutatói munkáját irányítja. 

Legjelentősebb elismerései: Legnépszerűbb oktató - az év tanára (hallgatói díj) 4 alkalommal. Széchenyi István Ösztöndíj (2001-től); SZIE Babérkoszorú Arany fokozata (2005); Pro Facultati Scientiae Agrariae díj (2014); FM Nagyváthy János díj (2016); FM Pro Alimentis Hungariae díj (2017); Pro Negotio Universitatis díj (2018); Magyar Érdemrend Tisztikereszt (2021). A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanáraként kiemelkedő szerepet vállal az egyetemi közéletben. 2011 óta a MATE szenátusának tagja, 2012. január 1 és 2022 augusztus 31 között a Kertészeti Intézet igazgatója. 2012-től a MATE Növénytudományi Doktori Iskola vezetője, 2016 óta pedig az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke. 2016 és 2020 között az egyetem tudományos rektorhelyettese volt. A MATE professzoraként jelentős szerepet vállal az oktatásban és az oktatásszervezésben. 2012-2020 között a kertészmérnök BSc képzés szakvezetője. BSc, MSc és PhD képzésben egyaránt oktat magyar és angol nyelven. 

Helyes Lajos székfoglaló előadásában kifejtette, hogy a kutatócsoportja élén kidolgozta a különböző zöldségfajok (zöldbab, paradicsom, káposztafélék, gyökérzöldségfélék) sugárzási felszíni-hőmérsékletének infravörös távhőmérővel történő mérésének módszerét, illetve a hazai ökológiai feltételek közötti használatának technológiáját. Feltárta a növényállományok sugárzási felszínhőmérsékletét alakító környezeti tényezők (léghőmérséklet, sugárzás, talajnedvesség) összefüggéseit. Meghatározta a növényfelszín-hőmérséklet és a léghőmérséklet viszonyát különböző talajnedvességi szinteken. 

A növényállomány felszínhőmérsékleti értékei lehetőséget nyújtanak az alábbi felhasználásra: öntözés időpontjának meghatározása, az öntözés kiegyenlítettségének jellemzése, termésbecslés (az adott termőhely adottságainak ismeretében), a vízhiány mértékének jellemzése (SDD értékek alapján). Nemzetközileg jelentős elismerést hoztak számára a hajtatott zöldségfajok - elsősorban a paradicsom - termésképzésének számszerűsítésére, modellezésének kidolgozására irányuló kutatásai, valamint a vízellátottság öntözés, precíziós öntözés, hatásának számszerűsítését a fontosabb zöldségfajok termésmennyiségére, különös tekintettel az ipari paradicsomra. 

Helyes Lajos több évtizedes eredményes oktatómunkája és tudományos tevékenysége alapján vált a magyar kertészeti tudomány nemzetközileg ismert és elismert képviselőjévé és iskolateremtő egyéniségévé.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai