A sok munka és a siker jellemzi a diplomata munkáját

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2023/03/03

Dr. Vajda László
agrárdiplomata

 - Tanár úr, örömmel olvastam a hírt, miszerint a nemzetközi agrárkereskedelmi együttműködések alapja az aktív diplomácia és az agrárium megfelelő szakmai képviselete. Ennek támogatása érdekében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az Agrárminisztériummal és a Magyar Közgazdasági Társasággal együttműködve agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzést indított 2023 februárjában az egyetem gödöllői campusán. 

 - Jómagam is örülök annak, hogy az agrárdiplomácia oktatása ezzel az egy éves szakiránnyal a méltó helyére került a felsőoktatás palettáján. Ez az első olyan specializált szakképzés idehaza, amely kifejezetten agrárdiplomatákat képez. A képzésre elsősorban azoknak az agrár-, gazdaság- és társadalomtudományok vagy jog területén alapszakos végzettséggel rendelkező szakembereknek a jelentkezését várjuk, akik elhivatottak a magyar agrárium jövője iránt és a jövőben az agrárgazdasági és agrárpolitikai folyamatok tevékeny résztvevőjévé kívánnak válni. A kétféléves képzés korszerű tudásbázist nyújt az agrárdiplomáciában, a nemzetközi agrárkapcsolatokban és a nemzetközi agrárkereskedelemben dolgozó szakemberek részére. A legfőbb cél a külpolitikai és a külgazdasági stratégiával összhangban levő agrárdiplomáciai tevékenység folytatásának tudományos igényű elméleti, módszertani és gyakorlati ismereteinek átadása. A félévek során a hangsúly olyan, magasan kvalifikált szakemberek képzésén lesz, akik mind vezetőként, mind csapatban képesek önállóan dolgozni és bonyolult diplomáciai feladatokat megoldani, mind Magyarország, mind az Európai Unió, mind a harmadik világ országai szintjén.

 - Ma egyre nagyobb szükség van a diplomáciára.

 - Így igaz. Sokan gondolják úgy helyesen, hogy a diplomácia speciális terület, mert kell hozzá sok-sok ismeret, tanulás, felkészülés, idegen nyelvek tudása stb. Magyarországnak sok agrárdiplomatára van szüksége a minisztériumon belül, és a külképviseletekben, a nemzetközi agrárszervezetekben. De mielőtt bárki elfoglalná az állomáshelyét, előtte alapos kiképzésben részesül. Az agrárdiplomata napi tevékenysége arra irányul, hogy a hozzá tartozó területen a magyar agrárgazdaság érdekeit nemzetközi szinten képviselje állami tisztviselőként. Ennek következtében a feladatait az államtól, a mindenkori kormánytól kapja, és elszámolással is tartozik a munkájáért. A diplomácia az államközi kapcsolatok, és nem része a tudományos, üzleti kapcsolatoknak.

 - Kinek érdemes erre a szakirányra jelentkeznie?

 - Egy diplomatának megfelelő szakmai, nyelvi tudással, emberi tulajdonságokkal kell rendelkeznie. A szakmai tudás alatt azt értem, hogy jól kell ismernie az agráriumot, különösen a magyar agrárágazatot. Ha kiküldetésbe megy egy országba, akkor az adott ország mezőgazdaságához kapcsolódó ágazatokat is alaposan meg kell tanulnia. Lehetőleg naprakészen, átfogó módon kell az ismereteit megszereznie, mégpedig úgy, hogy egyetlen területen se maradjon fehér folt a számára. Mindezek mellett igen fontos, hogy az ágazati kapcsolatok is létrejöjjenek mind idehaza, mind nemzetközi szintéren.

A nyelvismeret szintén nagyon fontos. Ma már az angol nyelv uralja a diplomáciát. Egy agrárdiplomata akkor igazodik el igazán az adott területen, ha az adott ország anyanyelvét is érti, beszéli. Tény, hogy a diplomáciai munkavégzés során olyan anyagokat, jelentéseket, elemzéseket is el kell olvasni, amelyeket nem fordítanak angol nyelvre. Bármennyire is mindenki beszél angolul, de leginkább akkor nyílnak meg az információs csatornák, ha az anyanyelven szólítják meg a partnereket. Szakmai megbeszélést is az adott ország nyelvén lehet leginkább folytatni, mert így több eredmény születhet, mintha csak angol nyelven folyna a tárgyalás. 

Ami az emberi tulajdonságokat illeti, ott a nyitottságot, a kapcsolatteremtő képességet, a kreativitást kell említeni. A diplomatának nagy munkabírással kell rendelkeznie, és önállóan kell dolgoznia. És szerintem igen fontos a korrektség, a hitelesség, mert a másik félrevezetése nem tartozik a diplomáciához. Aki így képzeli el a diplomata munkát, az gyorsan kikerül ebből a körből, mert nem áll szóba vele senki sem. Az agrárdiplomata Magyarországot képviseli, s az ő viselkedéséből, munkájából következtetnek az ország és a magyar emberek magatartására is.

 - Részletezhetnénk a tananyagot?

 - Nyolc tantárgyat kell felvennie a szakirányra jelentkezőknek. Oktatunk integrált agrár- és vidékfejlesztést, pénzügyi elemzést, agro-biznisz menedzsmentet, a világgazdaság működésének ismereteit, a globalizációt, a regionális együttműködéseket. Tantárgyak között szerepel a magyar külpolitikai és külgazdasági stratégia, mert ehhez kell igazítani a tevékenységét. Részét képezi a felkészítésnek az erős nyelvi oktatás angol nyelven. A két fő tantárgya ennek a szakiránynak az agrárdiplomácia elmélete és története, valamint az agrárdiplomácia menedzsment tárgy, amely leginkább beavatja a hallgatót a diplomata tevékenységeibe. Az előbbit Zöldréti Attila, a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának elnöke, míg utóbbit jómagam oktatom. Az képzés során gyakorló gazdasági és diplomata szakembereket is meghívunk, akik a saját tapasztalataikat mondják el.

 - Mi a hozadéka vagy a kára az agrárdiplomata munkájának?

 - Az egyik fontos hozadéka, hogy hozzájárulnak a magyar agrárium pozitív megítéléséhez. Ha jól dolgozik az agrárdiplomácia, akkor Magyarországról reális, pozitív kép fog kialakulni. Másik fontos eredmény, hogy a magyar agrárium érdekeit hatékonyan képviselje akár a nemzetközi szervezeteknél, akár a kétoldalú kapcsolatokban, hiszen nekik kell előkészíteni azokat a döntéseket, amelyeket magasabb, például agrárminiszteri szinten meghoznak. Ebben a munkában például nagy sikereket tudtunk elérni az Európai Uniós tagságunk lassan húsz éve alatt. Az üzleti kapcsolatok fejlesztését is meg kell említeni, mert jó pár éve egyre nagyobb hangsúlyt kap az agrárexport erősítése, a vásárokon, kiállításokon való részvétel, a promóciós rendezvények szervezése, üzleti tárgyalások előkészítése. Hogy a külföldi partnerek érdeklődjenek a magyar agrárium iránt, ebben is fontos szerepet töltenek be az agrárdiplomaták. Ami a kárt illeti, nemigen tudok ilyenről beszámolni, mert a felkészült diplomatánál minimális a hiba lehetőség. A sok munka és siker az, ami az agrárdiplomaták tevékenységét jellemzi, s ez adja a munka szépségét is. 

 - Végezetül: Ön szerint mennyire lesz népszerű ez a szakirányú képzés?

 - Aki ide jelentkezik, annak döntenie kell arról, hogy hosszú távon mivel jár a munkavégzése. A diplomata nem szabad, már ami a pálya mozgását illeti, hiszen sokat kell utaznia, alig tartózkodik itthon, a családi élete sem a megszokott kerékvágásban zajlik. Nem könnyű a döntés. De az agrárdiplomáciának van egy szépsége, egy vonzereje a fiatalok számára. Akiben van szeretet, elkötelezettség, vonzalom az agrárium iránt, a nemzetközi találkozók, tárgyalások iránt, az az államközi kapcsolatokban is hozzájárul a magyar érdekek képviseletéhez. Biztos vagyok abban, hogy lesznek ilyen fiatalok, és jelentkeznek a képzésre. Szükség van elég sok agrárdiplomatára, így adott és szabad a pálya. Mi olyan széles körű ismeretet adunk a hallgatóknak, ami nem csak az agráriumban, hanem szélesebb értelemben a diplomáciai életben, a nemzetközi kapcsolatokban is hasznosíthatók. Kinyitjuk a világot a hallgatóknak, és egy olyan érdekes, sikerélményekkel kecsegtető munkakörökhöz adunk kellő tudást, muníciót, ami egész életüket sikeressé teheti.

Egész életemben az agrárdiplomácia területén dolgoztam, s a negyven éves munkaviszonyom alatt nem volt olyan hét, hogy ne mentem volna külföldre a magyar agrárium képviseletében. És nem volt idehaza eltöltött olyan nap, hogy ne találkoztam volna külföldiekkel, itt dolgozó diplomáciai testületek tagjaival. Mindvégig hallatlanul érdekesnek, izgalmasnak, változatosnak és nagyon sok örömet adó tevékenységnek voltam a részese. Hetven év fölött is azért veszek részt főleg az oktatásban, de már sokkal kevésbé az agrárdiplomáciához kapcsolódó tevékenységben is, mert nem tudok ettől elszakadni, vágyom erre a közegre, és a mára már szerényebb sikerekre. Az egyetemen szeretnék minél több tapasztalatot is átadni a hallgatóknak, szerencsére van miből meríteni, mert igen széles hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerre tettem szert.

Vajda Lászlóról érdemes tudni – de van-e ki-e nevet nem ismeri az agrárágazatban? – hogy fél évszázada diplomataként szolgálja a magyar agrárágazatot. Az Agrárminisztériumból több, mint egy évtizede ment nyugdíjba, ahol a külgazdasági kapcsolatokért felelős főosztályt vezette. A pályafutása 1972-ben indult, amikor is elvégezte a Közgazdaság-tudományi Egyetem külkereskedelmi szakát. Az első munkahelyén, a Gabona Tröszt export-import osztályán dolgozott három évig, amikor belépett a Mezőgazdasági Minisztériumba. A minisztérium nevei ugyan változtak, de Vajda László mindvégig a nemzetközi területen dolgozott, ami tulajdonképpen agrárdiplomáciai feladatok ellátását jelentette. 

A nyugdíjazása után sem szűnt meg az ez irányú tevékenysége, hiszen a nyugdíjazása után három hónappal a Magyar Köztársaság nagykövetsége tagjaként segítette Montenegrót az uniós csatlakozás előkészítésében. Fél évet Koszovóban is dolgozott miniszteri tanácsadóként a társulási megállapodás előkészítésében. Ahogy itt is elvégezte a munkáját, 2014-ben már Belgrádba utazott, ahol szintén magyar diplomataként Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak a segítése volt a feladata. A Balkán régiós kapcsolatok az óta is élőek, s ma is kikérik a véleményét egy-egy fontos kérdéskörben.

Vajda László négy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik (angol, német, francia, orosz), de a nemzetközi munka keretében megtanult lengyelül, szerbül, horvátul, bosnyákul, s a latin nyelvterületeken sem lehet őt eladni. Több mint egy évtizede a Károli Gáspár Egyetem gazdaságdiplomáciai szakirányú képzésén agrárdiplomáciáról tart órákat. A gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemen (MATE) 2021-ben kezdődött az agrárdiplomácia tantárgy oktatása, amely képzésbe Vajda László bekapcsolódott, míg a most induló szakirányú képzésben az agrárdiplomácia menedzsment tantárgyat tanítja.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai