Van új a nap alatt

Kategória: Agrárgazdaság, Gépesítés | Forrás: Agrárium infó, 2023/03/04

„Hatalmas az a fejlődés, ami a magyar mezőgazdaságban 2010 óta végbement, modernizálódott a géppark, az épületek és az agrotechnológia, és a gazdálkodók szaktudása is növekedett” – mondta a kiállítást megnyitó beszédében Nagy István agrárminiszter. Ennek illusztrálására az egy hektárra jutó hozzáadott értéket hozta fel, amely 2010 és 2021 között több mint két és félszeresére növekedett.  Ez egyébként Írország után a második legjobb eredmény az Európai Unióban, és messze meghaladja az unió egészének 26 százalékos értékét – dimenzionálta ezt az adatot a miniszter. 

Nagy István utalt az elmúlt két évben az agráriumra ránehezedett terhekre, a koronavírus-járványtól a munkaerőhiányon keresztül a tavalyi történelmi mértékű aszályig, amelyek mellett az intenzív inputár-növekedés és orosz–ukrán konfliktus következményei a mai napig nehezítik a gazdálkodók munkáját. Szerinte ezért is kulcsfontosságúak az elmúlt több mint egy évtized eredményei, mert azok nélkül az ágazatot sújtó nehézségek talán elviselhetetlen terhet jelentettek volna az élelmiszergazdaság számára.

Agrárgép-boom 

Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar mezőgazdaságban még mindig jelentős növekedési tartalékok vannak, amelyeket az előttünk álló időszakban a támogatási rendszeren keresztül biztosított forrásokból ki lehet aknázni. Mint kifejtette: a Vidékfejlesztési program keretében az agrártárca már 2020-ban és 2021-ben mintegy 1500 milliárd forint támogatási forrásra hirdetett meg új felhívásokat, amelyek sikeresek voltak, és a gyors bírálatnak köszönhetően a támogatást igénylők jórésze támogatói okirathoz jutott, és megkezdhette a fejlesztést.

A miniszter részletesen beszélt a gépállományban végrehajtott fejlesztésekről. Mint mondta, a mezőgazdasági gépek értékesítése évek óta dinamikusan növekszik: 2021-ben az agrárgépek és alkatrészek forgalma átlépte a 300 milliárd forintot, ami rekordnak számított. Tavaly pedig a csak gyarapodó nehézségek ellenére is folytatódott a növekedés, és a forgalom az év első kilenc hónapjában meghaladta a teljes 2021-es évit. Csak új mezőgazdasági gépekre és eszközökre 269 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók, ami 69 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

A precíziós gazdálkodásra történő átállást elősegítő pályázat is nagy sikert hozott. Az agrártárca adatai szerint 212 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet a gazdálkodók. A támogatások eredményeként üzembe helyezett gépek pedig hosszú időre kedvezően befolyásolhatják az egész növénytermesztési ágazat jövőjét. Nagy István arról is beszélt, hogy az új gépek között a hazai gyártók termékei is megtalálhatók. A magyar mezőgazdasági gépgyártás továbbra is exportorientált, a tavaly november végéig elért 226 milliárd forintos forgalmának több, mint négyötödét az export adta.

A gondolkodó gazdálkodók járnak jól

Idén sem termelni, sem támogatást igényelni nem szabad megszokásból – jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az AGROmashEXPO keretében, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett Szántóföldi szakmai nap című konferencián. A gazdálkodók jól megfontolt döntéssel a korábbiaknál több dotációhoz juthatnak – emelte ki. 

Juhász Anikó elmondta, hogy a támogatásigénylések benyújtási időszaka április 7-én indul, addig – illetve már a márciusban várható megjelenésük előtt – a szükséges jogszabályok tartalmát megismerhetik a gazdálkodók, és fel tudnak készülni a kérelmek beadására. 

A változások közül kiemelte, hogy például a fiatal gazdák többlettámogatása nagyobb területre szólhat, az eddigi 90 hektár helyett 300 hektárig jár majd. Nő a hektáronkénti támogatás is, az eddigi 67,89 euróról várhatóan 157 euróra, viszont a feltételek szigorodnak. Ahogyan fogalmazott: „nehezebb lesz fiatal gazdának lenni”, ugyanis csak a kezdő agrártermelők kerülhetnek be ebbe a kategóriába. Az agrártárca ugyanakkor megpróbál az őstermelők családi gazdaságában dolgozó fiatalok számára engedményt elérni. 

Nem lesz olcsó a vetőmag

A vetőmagtermelés nagyon intenzív ágazat, és érzékeny a környezeti hatásokra – mondta a szakmai napon tartott kerekasztal-beszélgetésen Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója. A kritikus év ellenére van elég vetőmag a piacon, de az már nem tud olcsó lenni. A tavalyi tragikusan gyenge kukoricatermés után szerinte 750-800 ezer hektárra visszaesik a vetésterülete, az őszi kalászosoké pedig – amint az már látszik is – növekszik. A kukorica azonban továbbra is termelésben marad itthon, és megfelelő technológiával eredményesen lehet tengerit is termelni Magyarországon.

Most mindenki az ukrán importot figyeli – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen. A hiányzó mennyiség be tud jönni, azonban az előzetesen számítottnál kevesebbre lesz szükség, ugyanis az ipari felhasználók és a takarmánykeverők is visszavettek a jelenlegi szezont érintő kibocsátásukból – mondta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. 

A kukorictermésnél ugyanakkor nem csupán a rendkívül alacsony mennyiség, hanem a minőség is gondot jelentett – sőt, a minőségi problémák már a kalászos gabonáknál is megmutatkoztak. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy az őszi árpánál az aszály hatása elsősorban az alacsony hektiolitersúlyban mutatkozott meg, míg a malmi búzáknál a magas fehérjetartalom ellenére is gyenge sütőipari paraméterek jelentettek gondot. Az igazi probléma azonban a kukoricánál jelentkezett, ami a légköri aszály miatt aflatoxinnal is szennyezett lett, és a mérések szerint a feldolgozóipari igényeknek a termés 30 százaléka nem felel meg. Tavaly március óta mérik az Ukrajnából származó kukoricaminták paramétereit is. Mint az ügyvezető igazgató elmondta, oda kell figyelni a GMO-ra, mivel ott engedélyezett a genetikailag módosított szervezetek termelése, valamint problémát jelent a növényvédőszer-maradék, illetve egyes, az Európai Unióban nem engedélyezett szerek jelenléte. A 2022-es termésből származó szállítmányokban találtak fuzárium-toxinokat is. Párkányi Gábor megnyugtatónak nevezte, hogy tudomása szerint nincs olyan ukrán kukoricaszállítmány, amit ne vizsgálna be valamelyik laboratórium.

Előtérben a szakmaiság

Az egyéves születésnapját éppen az AGROmashEXPO-n ünneplő Kukorica Kör Egyesület idén meghívásos termelési versenyt ír ki – jelentette be a rendezvényen Daoda Zoltán, az egyesület ügyvezető igazgatója. Ennek előkészületeit már tavaly megkezdték, sok gazdát kerestek meg az ország egész területén, sok adatot és véleményt is begyűjtve tőlük. Ezekre alapozva dolgozták ki a verseny kereteit, és teremtették meg az összehasonlíthatóság feltételeit is, ami nagyon lényeges lesz az eredmények értékelésekor, hiszen különböző adottságokkal rendelkező területekről, öntözéses, illetve anélküli termelést folytató – külön kategóriában értékelendő – gazdákat hívnak majd meg a versenyre. Ehhez figyelembe vették a csapadékeloszlást, a talajadottságokat, az input anyagárakat, és sok egyéb szempontot is. Úgy tervezik, hogy 30-40 gazdát hívnak meg a versenybe, 10-15 hektáros területtel, akik vállalják, hogy folyamatosan információkat osztanak meg az egyesülettel – mondta az ügyvezető igazgató.

Húzóerő a precíziós gazdálkodás

Az AGROmashEXPO látogatóit leginkább az új gépek és technológiák vonzották, a legnagyobb hazai cégek ennek megfelelően látványos bemutatókkal készültek. Az Axiál Kft. vezetői sajtótájékoztatón mondták el, hogy a tavalyi év összes nehézsége ellenére 2022-ben növekedett a rendelésállományuk, új telephelyet nyitottak Felsőzsolcán és bővítettek a bajai szervizüket, és idén is folytatják a fejélesztéseket. Sokat hozott a konyhára a precíziós gazdálkodás állami támogatása, és az, hogy a gazdálkodók igyekeztek modern és értékálló mezőgazdasági gépekbe fektetni. Az Axiál már hosszabb ideje külön figyelmet fordít az agrárgépész-utánpótlásra, amiben a az AGROmashEXPO a sok kilátogató diákkal nagyon jó eszköz. 

Kulcsszerepben a digitalizáció az új KAP-ban

A tavaly novemberben elfogadott magyar KAP stratégiai terv alapján – az uniós forrásokkal és a hazai költségvetés 80 százalékos kiegészítésével – 2485 milliárd forint közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása lesz lehetséges 2027-ig. A támogatások több mint fele gazdaságfejlesztést finanszíroz majd. A versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások segítése prioritást élvez, mivel ezek a piaci versenyben való helytállás mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz is hozzájárulnak. Fontos szerep jut a digitális technológiákra való átállás ösztönzésének, így a jövőben a gépberuházások és az egyéb, modernizációt célzó fejlesztések jelentősége tovább fog emelkedni. Az agrártárca továbbra is fenntartja az agrárvállalkozások energetikai célú fejlesztéseinek kiemelt támogatását, és célként tűzték ki, hogy növekedjen a mezőgazdasági üzemek energia-önellátása.

Öntözés: területben a múltban, technológiában a jövőben

A KITE szintén intenzív fejlesztésekkel vesz részt a piaci versenyben, amelyeket fenntarthatósági szempontok is vezérelnek. A KITE Zrt. 40 éve kezdte el az öntözésfejlesztést és témába vágó tanácsadást – mondta a cég sajtótájékoztatóján Hadászi László, a társaság innovációs főigazgatója. Akkor 56.690 hektár öntözését tudták beindítani, és az azóta eltelt évtizedek után is csak azt lehet elmondani, hogy nagyjából még mindig ugyanott tart az ország. Pedig azóta a világ és benne a magyar mezőgazdaság is hatalmasat fejlődött. Ugyan már 30-35 évvel ezelőtt is végezhettek méréseket, amelyeket havi 2-3-szor meg is tettek, a mai technológia lényegesen nagyobb lehetőségeket nyújt: lehetővé teszi a tízpercenkénti méréseket, az ezek által generált rengeteg adatból pedig sok információhoz lehet jutni, például a precíziós öntözés megvalósítása során. A KITE kiépítette egy meteorológiaiállomás-hálózatot, amelyik 709 tagú, és saját fejlesztésű szenzorok segítségével szolgáltatja az adatokat – az év végére már ezer állomásról. A fejlesztés részeként az öntözési döntéstámogatáshoz IT-szolgáltatást is nyújtanak, talajnedvesség értékeléssel és 4-5 napos csapadék-előrejelzéssel. 

Nem áll le az agrárhitelezés

Bár negatív spirál indulhat el az élelmiszerláncban a fogyasztás visszaesésével, amely az élelmiszerfeldolgozókon keresztül a termelőkre is hatni fog, a fejlesztési igények megmaradnak, és szükség lesz a hitelezésre is – szűrhető le Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának igazgatója és Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója az Agromashexpo egyik pódiumbeszélgetésén. A kilátások most jobbak, mint akárcsak novemberben, de most a bankoknak is óvatosabban kell hozzáállni egy-egy ügyfél beruházási terveinek vizsgálatához, de a fejlesztésbe belevágni tervezőknek is alaposabban mérlegelniük kell minden körülményt, miközben a hitelezés külső feltételei is szigorodtak.

Nagy tanulsága az elmúlt időszaknak, hogy rövid idő alatt is hatalmasat tud változni a világ, hiszen míg tavaly nyáron úgy nézett ki, hogy az abrakfogyasztó állattenyésztési ágazatok végzetes csapást kaptak a takarmányárak emelkedésével, a növénytermesztők pedig haszonélvezői a magas áraknak, most az látszik, hogy az aszály a magas gabonaárak mellett is letarolta a gabonaágazatot, az állattenyésztésben növekedett az árbevétel, és az állattartók nagy része nem lett veszteséges.

A bankszakemberek szerint ugyanakkor a következő időszakban ezzel együtt is bővülni fog az agrárfinanszírozás mértéke, ehhez viszont állami kamattámogatásos programokra lenne szükség. Valószínűsíthető az is, hogy a bankok agrárhitelezésében a fő fókusz a meglévő ügyfélkör forgóeszköz-ellátása mellett az energiahatékonyságot növelő beruházások és az akvizíciók fínanszírozásán lesz.

A 2023. évi AGROmashEXPO, AgrárgépShow győztes fejlesztései

A NAGYDÍJASOK, melyek közül egy Hazai és két Nemzetközi díjat kapott Hazai Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában:

• Fliegl Abda Gépgyártó Kft. - Fliegl HFV 25.000 centrifugálszivattyús tartálykocsi GUG 45 grúberes hígtrágya injektálóval

Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában:

• Agrotec Magyarország Kft. - New Holland T4 F/N/V ültetvényes traktorszéria
• Axiál Kft. - Hetedik Generációs 728 Fend Varió

KÜLÖNDÍJBAN egy Hazai és négy Nemzetközi díjra pályázó részesült Hazai Termékfejlesztési díj – Input/Szolgáltatás kategóriában:

• Martonvásári Bázismag Vetőmagszaporító, Termeltető és Forgalmazó Kft. - Szántóföldi növénytermesztés eredményességének megalapozása és növelése ökológiai innovációval a vetőmagok biológiailag aktív anyagokkal való kezelésével

Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Digitalizáció kategóriában:

• KITE Zrt. - Pellenc digitális szőlőtermesztés

Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában:

• Axiál Kft. - Horsch Leeb 6.300 VL önjáró szántóföldi permetezőgép
• KITE Zrt. - JCB Fastrac Icon traktor
• Vaderstad Kft. - Väderstad Proceed vetőgép

PRÉMIUM OKLEVÉLBEN részesült, négy Hazai és nyolc Nemzetközi díjra pályázó Hazai Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában:

• ABZ Innovation Ltd. - ABZ Innovation L10 permetező drón

Hazai Termékfejlesztési díj – Digitalizáció kategóriában:

• Afflield Kft. - MachineryGuide BSC ISOBUS controller és BSC EXT modul
• Axiál Kft.- mAXI-NET 2.0

Hazai Termékfejlesztési díj – Input/Szolgáltatás kategóriában:

• Terragro Kft. - BIOFIL® Klíma talajoltó baktérium készítmény

Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában:

• Agri Cs Magyarország Kft. - CASE IH Puma 260 AFS Connect
• Agrotec Magyarország Kft. - New Holland by Macdon flexibilis gabona adapterek
• Amazonen-Werke Kft. - Tyrok 400 félig-függesztett váltvaforgató eke
• Axiál Kft. - Berthoud Sniper kamerás gyomfelismerő rendszer
• Fliegl Abda Gépgyártó Kft. - Fliegl KDS 260 Muck Kontroll láncos trágyaszóró
• KITE Zrt. - JCB 524-70 AGRI PRO teleszkópos rakodógép
• Lemken Hungária Kft. - Lemken Solitair DT vetőgépkombináció
• Multiva Magyarország Kft. - Multiva Eforte vetőgép

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve