2024. 06. 13., csütörtök
Antal, Anett
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A jó magágy kialakításának feltételrendszere

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: (x), 2023/03/06

A tavasz és az azzal összefüggő munkák közeledtével évről-évre, újra és újra át kell gondolni azok szerepét és jelentőségét a növénytermesztésben. Igen gyakran hallani a gazdáktól, hogy minden a vetésen múlik. Természetesen számos befolyásoló tényező bír jelentős hatással az adott évi termésre, de vitathatatlan, hogy a vetés előtti talajmunkákra úgy tavasszal, mint ősszel különös hangsúlyt kell helyezni.

A csírázás, kelés, valamint a növény kezdeti fejlődése elsősorban a talaj felső 10 cm-es rétegének állapotán múlik.  A későbbiekben, a 35-45 cm mélységű talajzóna szerkezete határozza meg a talaj nedvesség-, hő- és levegőforgalmát, ezen keresztül pedig a gyökérfejlődést. A nagy csoroszlyanyomással rendelkező, új generációs, magágykészítő vetőgépek megjelenésével együtt gyökeresen megváltoztak a magágykészítéssel szemben támasztott követelmények. Ma már nem a vetőgépnek, hanem a növénynek megfelelő magágyat kell készíteni.

A növény számára kedvező magágy alapjait már a tarlógondozás, az alapművelés és annak elmunkálása meghatározza. A talaj nedvességállapotához jól időzített alapművelés, függetlenül annak módjától - azaz, hogy szántással vagy forgatás nélkül végezzük el - alakítja ki a növény számára kedvező és szükséges mélységű lazultságot. Vannak ugyan különbségek az egyes növényfajokra jellemző gyökerezési mélység tekintetében, viszont az a korábbi álláspont, hogy vannak mélyebb művelést igénylő gazdasági növények, míg egyesek a sekélyművelést alkalmazva is sikeresen termeszthetők, már korántsem tartható. Általánosságban igaz, hogy a 35-45 cm mélyen lazult talaj csekély klímakár-kockázatot jelent, azaz biztonságosan alapozza meg a növénytermesztés sikerességét. 

Az alapműveléssel létrehozott lazult talajállapot közvetlenül nem alkalmas vetésre, hiszen térfogattömege, pórustere túlságosan nagy, ezért kellő mértékben ülepednie (tömörödnie) kell. Emellett elő kell segíteni a nedvességkülönbségek kiegyenlítődését és a biológia folyamatok felélénkülését is. Az alapművelés elmunkálása ezért egyengetést, porhanyítást, felület csökkentést és bizonyos esetekben tömörítést (nyári alapművelések) jelent. Az őszi szántások őszi elmunkálása sajnos sok gazdálkodó számára még ma sem gyakorlat. A klímaváltozás enyhébb, csapadékosabb teleket hozott, a kevés hó, viszont az annál több szeles nap miatt fontos a felület csökkentése, a felszín tömörítése nélkül. Kivétel természetesen van, a szél- és vízeróziónak kitett, eliszapolódásra hajlamos talajokat nem kell elmunkálni, ugyanígy a későn, nedves állapotban szántott talajokat sem, ahol az elmunkálás csak tovább fokozná a szántással már egyébként is létrehozott talajállapot hibákat. Alacsony szerves anyag tartalmú, gyorsan ülepedő, de megkímélt szerkezetű talajok omlékonyságuk révén szintén szükségtelenné teszik az elmunkálást, a felesleges talajterhelést. 

A talaj elmunkálhatóságát úgynevezett tenyérpróbával határozhatjuk meg legegyszerűbben. Ha a 20 cm-es rétegből vett talaj morzsálható, akkor az elművelhető. Az ősszel egyengetett talajok táblaszinten egyformán nedvesednek át a tél során, tavasszal így egyformán szikkadnak, ami a nedvesség tartalom szempontjából egyöntetű talajt eredményez. Szántás elmunkálásra még ma is sokan használnak simítót, ami a hagyományos tárcsa mellett az egyik legkártékonyabb eszköz a talajszerkezetre gyakorolt hatása miatt. A simító a barázdaszeletről a szárazabb talajt (főként fagymorzsa) a mélyedésekbe húzza, az alatta lévő nedvesebb részeket pedig elkeni, és ezzel az eltérő nedvesség tartalmú frakciókat összekeveri. Ez a nedvességkülönbség vetésre már nem egyenlítődik ki, így a csírázás feltételei táblaszinten nem lesznek egyformák. 

Amennyiben az alapműveléssel és az elmunkálással kedvező talajszerkezetet hozunk létre, akkor azt a magágykészítés során is tartsuk meg. A jó magágy nyirkos, ülepedett, gyommagvaktól mentes és morzsás szerkezetű. Felül kell bírálni a korábbi álláspontot, miszerint a magágynak „aprómorzsásnak” kell lennie. Fogadjuk el azt, hogy csak a vetés mélységében, a mag körül legyenek aprómorzsák, a felszínen morzsás (2,5-10 mm), kisebb rögökkel (10-20 mm) változó talajállapot minden növény számára elégséges feltételt teremt továbbá felszínvédelmi szempontból is előnyösebb. Az ilyen felszínt a szél nem hordja el, a csapadék pedig nem iszapolja el. A magágyalap legyen tömör, de ne túltömörített, az alatta lévő réteg pedig kellően lazult maradjon, biztosítsa a gyökérzet zavartalan fejlődését. Gyakori magágykészítési hiba a vetés mélységéig kiszárított, elporosított magágy, ami elsősorban akkor fordul elő, amikor a magágykészítés több nappal megelőzi a vetést.

Általános szabály, hogy a magágykészítés mélysége soha ne haladja meg a vetés mélységét! A nem megfelelő eszközválasztás is magágyhibákhoz vezethet, ilyen például az kompaktorok használata nyirkos, nedves talajon, ami sekély - a gyökerezést gátló - tömörödés kialakulásához vezet. Az ilyen típusú eszközök elsősorban finom szerkezetű magágyakhoz, sekély vetésű aprómaghoz, száraz tavaszokon lehetnek megfelelő választás. Nyirkos talajon a pálcás hengerboronával rendelkező kombinátorok jól alkalmazhatók, szármaradvány esetén pedig a forgóelemes magágykészítők is. Nedves talajon az ún. henger nélküli magágykészítők használata javasolt, mert ezek munkája jár a legkevesebb kárral a talajra nézve.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokbanSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztés

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Gépjárműadó és cégautóadó, amit a gépjárművek után fizetni kell
Új határidőt kell megismerniük és megszokniuk annak a hozzávetőleg 3,5 millió magyarnak, akik gépjárműve rendelkeznek, ugyanis 2024-től április 15-e a gépjárműadó befizetési határideje. Az új határidő a korábbi 2 befizetési határidőt (március és szeptember 15-ét) váltja fel. Ez azt is jelenti, hogy az idei évtől, a fő szabály szerint, egy összegben kell megfizetni az adót. Ennek indikátora az az adózói gyakorlat volt, hogy sokan már az első márciusi határidővel a teljes éves adót megfizették, biztos, ami biztos alapon, de ilyenkor ez az összeg a második fizetési határidőig túlfizetésként jelent meg az adószámlán.
Debrecenben piacképes agrárdiplomát adnak kézbe
Folyamatosan frissítik a Debreceni Egyetem agrárképzéseit, hogy a hallgatók olyan sokrétű tudást és kompetenciákat szerezhessenek meg, amelyek megfelelnek az egyre inkább specializálódó, modern mezőgazdaság követelményeinek – hangsúlyozta Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszer-tudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.
Jó hír a gazdáknak!
Folyamatosan nyílnak meg a pályázatok az új KAP stratégiai tervéhez kapcsolódva. Azt már sokan fölhánytorgatják, hogy a források elérése jelentős adminisztrációval jár, és ezt a kisebb gazdaságok hozzáértő munkatárs hiányában egyre nehezebben teljesítik.
Elindult az új agrártámogatási honlap
A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk a mai naptól megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
Megjelentek az állattartó telepek fejlesztését támogató pályázatok tervezetei
Megjelent társadalmi egyeztetésre az Állattartó telepek megújításának támogatása és az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felhívások tervezete. A kisebb pályázat keretében akár 200 millió foriont, a komplex pályázat esetén pedig akár 5 milliárd forint 50-80 %-os támogatás lesz igényelhető június/júliustól az állattartó telepek fejlesztésére.
Bevallás az eÁFA korában
Az év első napján aktiválta az adóhatóság az eÁFA felületét. Az aktiválást követően bejelentkezve a webes felületre látható váltak az adott adózóra vonatkozó alapadatok, valamint lekérdezhetővé váltak a 2023. decemberi és folyamatosan a 2024. januári forrásadatok is. Ezen adatok a számlaadat-szolgáltatásból és online pénztárgépekből származó számlák adatai, az online pénztárgépekből származó nyugtaadatok, illetve a vámhatározatok adatai, vagyis a termékimportnál a határozattal megállapított áfát, illetve az importot terhelő áfát tájékoztató jelleggel közlő dokumentumok adatai.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza