2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Informatikai és technológiai megoldások a gyakorlatban

Kategória: Agrárgazdaság, Gépesítés | Forrás: Agrárium infó, 2023/03/14

Az országban elsőként indít precíziós mezőgazdasági mérnöki alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (DE-MÉK) – nyilatkozta PROF. Dr. Harsányi Endre, az egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.

A Debreceni Egyetem MÉK és AKIT kutatásaira épülő új szak indul, a precíziós mezőgazdasági mérnök képzés, melynek keretein belül két félévet tanulhatnak hallgatóink az Egyesült Államokban, jelentette ki a rektorhelyettes. 

Segít a döntéshozatalban

A digitális agrár megoldások mára versenytényezőkké váltak. Az Európai Unió közös agrárpolitikájában kiemelt szerepet kapott a környezet védelme, amelynek egyik eszköze a precíziós mezőgazdasági termelés. A precíziós gazdálkodási rendszer keretbe foglalja a modern mezőgazdasági üzemek működtetéséhez szükséges feltételrendszereket. A precíziós gazdálkodás innovatív technológiáin keresztül biztosítja, hogy átgondoltan, lépésről lépésre növelje az egyes gazdaság fenntartható hatékonyságát. A hazai agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok, s azért is indította az egyetem az új képzést, hogy a precíziós gazdálkodásból származó előnyöket mind hatékonyabban használják ki a gazdálkodók, fogalmazott Prof. Dr. Harsányi Endre.


Prof. Dr. Harsányi Endre 
Ágazatfejlesztési rektorhelyettes

A precíziós növénytermesztési technológia alkalmazásával biztosítható a növény termesztéséhez szükséges vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, öntözővíz kijuttatása differenciáltan, hogy az pozícionált módon történjen meg, figyelembe véve a szántóföldi tábla heterogenitását. A precíziós üzemi növénytermesztés-technológia végrehajtása során alkalmazott erő- és munkagépek hatékonyabb üzemeltetését a kapcsolt munkaműveletek, az optimális időben és módon való munkavégzés biztosítja. 

A szántóföldi munkák során a megfelelő monitorral rendelkező traktorok, kombájnok és önjáró permetező gépek földrajzi koordinátákhoz kötötten dokumentálják az elvégzett munkát. Az így képződő adatokból üzemanyag fogyasztási-, domborzati, hozam- és akár jövedelemtérképek is készíthetők, nagyban segítve a gazdálkodók döntéseit, valamint a növénytermesztési technológia optimalizálását. Ezeket a térképeket külső forrásból származó adatokkal kiegészítve (pl. műhold felvételek, UAV felvételek, precíziós talajvizsgálati térképek), azok felhasználásával applikációs térképek (műtrágya, vetőmag, növényvédő szer) készíthetők, melyek által a táblákon belül differenciáltan lehet kijuttatni az inputanyagokat, csökkentve a költségeket, és a termőhelyi környezet terhelését, egyben növelve a hozamokat, mondta a rektorhelyettes.

Hatékony adatfeldolgozás

A folyamatosan növekvő mennyiségű input adat feldolgozása egyre nehezebb a hagyományos technológia felhasználásával, ezt az adatmennyiséget a mesterséges neurális hálózattal (artificial neural network ANN) lehet effektíven feldolgozni. Erre lehetőséget nyújt a Debreceni Egyetemen található saját szuperszámítógép, ami az adatfeldolgozás hatékonyságát tovább javíthatja. A traktorba szerelhető számítógépek számítási kapacitásának növekedésével és a mesterséges neurális hálózat (artificial neural network ANN) és mesterséges intelligencia (AI) fejlődésével ennek a gépnek teljesítménye tovább növelhető. Emellett a különböző online, menetközben működő proximális növény-, illetve talajvizsgáló szenzorokkal felszerelt erő- és munkagépek autonóm módon fognak dolgozni. 

A fent említett informatikai és technológiai megoldásokat a Debreceni Egyetemen gyakorlatban alkalmazzák a kutatók. Az adatbázis kiértékelését követően nyílik lehetősége a kollégák precíziós beavatkozásra. Ennek köszönhetően csökkentik a mezőgazdasági inputanyagok mértékét, ami költségcsökkentést von maga után, valamint a környezeti terhelés is mérséklődik, legyen szó az erőgépek alacsonyabb kipufogógáz-kibocsátásáról, vagy a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségéről, hangsúlyozta Prof. Dr. Harsányi Endre.

A képzés célja

Az infokommunikációs technológiák ipari alkalmazásának korát éljük. A technológiai korszakváltás elérte a mezőgazdaságot is. Ezért a DE a precíziós szakmérnök képzés után precíziós mezőgazdasági mérnök BSc-szakot indít. Az alapszakra jelentkező hallgatók a legkorszerűbb ismeretekkel gazdagodnak a Big Data és a robotika által támogatott mezőgazdasággal kapcsolatban. A képzés beindításához és sikeréhez minden feltétel adott a MÉK-en.

A Debreceni Egyetem célja, olyan precíziós mezőgazdasági mérnökök képzése, akik képesek a precíziós mezőgazdasági folyamatok tervezési, üzemeltetési feladatainak ellátására. Rendelkeznek a fenntartható mezőgazdasági termelés közvetlen irányításához, a technológiai folyamatok módosításához, illetve új technológiák bevezetéséhez szükséges ismeretekkel, mondta végezetül Prof. Dr. Harsányi Endre.

Magyarországon és Európában is egyedülálló képzés

A képzés magába foglalja:
 - a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen precíziós, agrárdigitalizációs ismereteket, 
 - a precíziós mezőgazdasági berendezések, infokommunikációs eszközök alkalmazási és működési ismereteit, 
 - a térinformatikai, adatgyűjtési és adatkezelési ismereteket, 
 - a mezőgazdaságban alkalmazott szoftverek használatának ismereteit, 
 - a mezőgazdasági robotikai ismereteket, 
 - a mezőgazdasági drónok üzemeltetésének alapjait, 
 - a precíziós termesztéstechnológiai ismereteket, 
 - a precíziós szaktanácsadási rendszerek alapelveit, felépítését és működését.

A precíziós mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak indításával a Kar a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, speciális szakirányú ismeretekkel rendelkező, az ágazati kommunikációt magas szinten művelő hallgatók képzését tűzte ki céljául. Hazai viszonylatban a szakemberek ez irányú képzettségének hiánya az ágazat fejlesztésének egyre inkább gátló tényezőjévé válik, ami indokolja a képzés magas színvonalon való elindítását.

A végzettek elhelyezkedhetnek mezőgazdasági kis-, közép- és nagyvállalkozásokban, mezőgazdasági integrátoroknál, szolgáltató és kereskedelmi cégeknél, szaktanácsadási hálózatokban, szakigazgatási szervezeteknél, valamint oktatási intézményekben és kutatóintézetekben. A 3 és fél éves képzés magyar és angol nyelven is meghirdetésre kerül. A képzés egyediségét a kettős diploma megszerzésének lehetősége adja. A hallgatók a képzés során két szemesztert a Dél-Dakotai Állami Egyetemen tölthetnek el, így a hazai diplomával párhuzamosan egy külföldi diplomát is szerezhetnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza