A digitalizáció informatikai tudásintenzívvé teszi a mezőgazdaságot

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Gépesítés | Szerző: hajtungy, 2023/03/16

Bolyki Bence 
Ügyvezető

 - Ügyvezető úr, a jövőbe látott, amikor eldöntötte, hogy megrendezik az első PREGA konferenciát?

 - Nem gondolnám, hogy jövőbe látó lennék, de a precíziós gazdálkodás már nyomokban jelen volt a hazai technológiákban, és benne volt a levegőben, hogy ez a gazdálkodási forma egy olyan fontos, ágazatot átalakító technológiai innováció lesz, amivel érdemes külön rendezvény keretében is foglalkozni. A mezőgazdaság információ fogyasztása is átalakul, eltolódik az internet felé, ami csak a kezdet, mert ma már látható, hogy az egész agráriumot át fogja hatni a digitalizáció. Rengeteg újdonság, innováció jön létre, amelyeket nem elegendő csak egy kiállításon megszemlélni, hanem fontos megismerni azokat a folyamatokat, amik a digitális megoldásokon alapuló eszközök mögött vannak.

 - Bízott-e abban, hogy hosszú távon bejön a témaválasztás, és ekkora lesz a siker?

 - Számunkra is meglepő volt, hogy már az első alkalommal teltházzal zajlott a konferencia Kecskeméten, a Sheraton Hotelben. Nagyobbá vált az érdeklődés, mint ahogy eredetileg gondoltuk. Persze, az első konferencia után túlzás lett volna a fellegekben járni, már csak azért sem, mert nem volt még kellő tapasztalatunk a rendezvényszervezésben. Valójában kockázatot vállaltunk, de az idő bizonyította, hogy szükség van erre a rendezvényre.

 - Ön szerint volt-e a konferenciának hatása a kormányzati tevékenységre abból a szempontból, hogy 2019-ben megszületett a Digitális Agrárstratégia (DAS)?

 - Nem hiszem, bár annyit mondhatunk, hogy a DAS munkaanyagában volt hivatkozás a PREGA konferencián elhangzottakra. Egyébként a kezdetektől együtt dolgozunk azokkal a kollégákkal, akik a stratégia kidolgozásában is részt vettek. A DAS alapgondolatai már akkor léteztek, amikor a PREGA elindult, hiszen az információkat a világtrendekből szereztük. A rendezvényünk a kapcsolatrendszerével segítette a DAS létrejöttét.

 - Kezdetben mennyi információja volt a precíziós gazdálkodásról?

 - Az Agrotechnikán, az AGROmashExpon már láthatóvá vált ez a tendencia, és tudtunk információt gyűjteni az internetről, szakanyagokból, szakkiállításokról. Az óta is folyamatosan változnak a hírforrások, ezért szinte naprakésznek kell lenni abban, hogy hol tart a fejlődés a precíziós gazdálkodásban. A konferencia szervezése nagyban segített minket abban, hogy egyre mélyebben megismerjük a precíziós gazdálkodás területeit. Egyébként hazai források is rendelkezésre állnak, lásd Győrffi Béla, Nagy János professzor, Millics Gábor, Varga Péter munkásságait.

 - Miért vált kitörési ponttá az agrárium számára a precíziós gazdálkodás?

 - Szerintem azért, mert úgy kell a termelési hatékonyságot növelni, hogy közben a környezeti terhelést is csökkenteni kell. Ez pedig minden gazdálkodót érint és egyre jobban érinteni fogja. Van, aki a technika változtatásán gondolkodik el, van, aki technológiai változásokat tervez, és van, aki a hatékonyság növelésének az oldaláról közelíti meg a témát.

 - A precíziós gazdálkodás összetett rendszer és adat a technológiákat alapon újíthatjuk meg a gazdálkodásunkban. Milyen fejlődésen menet keresztül a konferencia tartalma?

 - A szekciókon keresztül tudjuk mérni, hogy milyen fejlődést értünk el. Az idők során számos új szekciót kellett alakítanunk, hiszen a digitalizáció az agrárium egyes ágazataiban is megjelent. Így a gyümölcstermesztésben, a kertészetben, az állattenyésztésben, az élelmiszeriparban is folyamatos a fejlődés. Az öntözéssel is külön kell foglalkozni a klímaváltozás miatt. Az egyes tematikákat a „farm to fork”, azaz a „termőföldtől az asztalig” vesszük végig, hiszen az alapanyag termesztéstől az állattenyésztésen keresztül eljutunk az élelmiszerfeldolgozásig. A konferencián résztvevők számával is mérjük a fejlődést. Már az első konferencia 320 fős helyét kinőttük, 2016-tól az Aquaworldben rendezzük meg a konferenciát, ahol ezer embert is tudunk fogadni. Ezt a létszámot 2020-ban el is értük, amit a következő évben a covid miatt nem tudtunk megismételni. Ám 2021 nyarán szerveztünk egy európai precíziós gazdálkodási konferenciát. Mindez jelzi, hogy a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Szövetséggel szoros, aktív kapcsolatot tudtunk kialakítani a Magyar Precíziós Gazdálkodási Szövetség segítségével. A nemzetközi szervezetben Milics Gábor képviseli hazánkat, mégpedig eredményesen, hiszen a szervezet vezetői is előadnak a konferenciánkon. A PREGA konferencia egyfajta találkozóhelyévé vált a gazdálkodóknak, a hazai szakembereknek

 - Milyen újdonsággal találkoztak a gazdák az idén?

 - Újdonság volt a Humphreys Farm bemutatkozása, amely olyan, Angliában megvalósult gazdálkodási kísérlet, ahol kezdetben emberi kéz érintése nélkül műveltek meg egy hektárt, amit tovább bővítettek farm méretre. Itt egyedi digitális megoldásokkal végzik a munkát, s mutatja azt a szemléletet, hogy az adat alapú döntésekkel is lehet jól, eredményesen, hatékonyan gazdálkodni. Fontos megemlíteni, hogy előadást tartott John Fulton, a The Ohio State University, professzora, a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (ISPA) elnöke a nitrogén menedzsmentről, a változtatható tőszám kísérlet eredményeiről. Látható volt a hazai robotikai prototípusok bemutatója, és különböző szántóföldi online platformokat is bemutattak hazai fejlesztők. Voltak drónújdonságok is.

 - Valljuk be, hogy a precíziós technológia még korántsem egyformán terjed a hazai agrárágazatokban, aminek persze, termesztés-, és tartástechnológiai okai vannak. Felgyorsulhatnak-e a folyamatok?

 - Egyetértek a kérdésben megfogalmazott gondolattal, de egyik napról a másikra nem fog változni a helyzet. Sok apró lépésen keresztül zajlik a változás, elsőként az adatok digitalizációját kell megoldani, s ha leképeztük adat alapúra a munkafolyamatot, akkor lehet elkezdeni optimalizálni, hatékonnyá tenni a technológiát. Ez jelenthet szoftver alapú automatizálást, ami kiegészíti a manuális munkafolyamatokat, de úgy változik a világ, hogy ezek a digitális megoldásoknak az árszintje arányaiban csökkenhet, és kis- és közepes gazdálkodások számára is elérhetővé válik. Fontos tehát precízen gondolkodni, tudjunk kilépni a megszokott kerékvágásból, és tudjuk friss szemmel nézni adatokon keresztül a gazdálkodunk menetét. Ha ez már megvan, akkor kiderül, hogy lehet-e tovább lépni a precíziós gazdálkodásban. A konferencián számos gyakorlati példával találkozhattunk. Minden gazdaság más-más, minden gazdálkodónak saját magának kell felépítenie az egyedi digitális rendszerét.

 - Van-e visszajelzés arról, hogy a gazdálkodók mit hasznosítanak a konferencián látottakból, tapasztaltakból?

 - Rendre folynak kutatások arról, hogy a hazai gazdálkodók a digitális eszközök közül mit használnak a konferencián látottakból. Az előadásokat közreadjuk, hogy minél szélesebb körben megismerhessék az újdonságokat. A kiállítók is beszámolnak a konferencián elért eredményeikről, így az együttes munka eredménye az, hogy a gazdálkodók túlnyomó többsége használ valamilyen digitális megoldást.

 - Mennyire gátja az üzemméret a digitális fejlesztésnek?

 - Gyakori ez a kérdés. A választ érdemes onnan megközelíteni, hogy elérhetők ma már olyan digitális alapú megoldások is, amelyek ingyenesen adják az adatokat. Azt tapasztalom, hogy a digitális érettség a támogatások igénybevételének lesz az egyik feltétele. Egyáltalán nem a nagy gazdaságok kiváltsága a digitális alapú technológia alkalmazása, a világ nem erre halad.

 - A precíziós gazdálkodás új tudást igényel a gazdálkodóktól. Az idős generáció már kevésbé fogékony a digitalizációra. Gazdálkodóbarát-e a precíziós gazdálkodás?

 - Jó kérdés. Mindenkit foglalkoztat, hogyan lehet gazdálkodó baráttá tenni ezt az új technológiát. S ahogy Ön is mondta, új szemlélet kell, ami kortól független, hiszen ha megértjük a digitalizáció lényegét, akkor külső segítséget is be lehet vonni a számunkra fontos rész-munkafolyamatok megvalósításába. Egy informatikai szakember sem ért minden informatikai területhez, viszont tudja, hol kell külső segítséget bevonnia. A digitalizáció informatikai tudásintenzívvé teszi a mezőgazdaságot, ezért is alkalmas a konferencia a személyes megbeszélésekhez, ahol a bizalmi légkör is kialakul az eladó és a felhasználó között. És ez egyfajta üzenet is arra vonatkozóan, hogy a személyes találkozóknak még mindig nagy a létjogosultságuk.

 - A szántóföldi növénytermesztésben már jelentős összegeket fordítottak a precíziós gazdálkodás megvalósítására, mégsem mutatkozik a hatékonyság és a hozamnövekedés. Miért?

 - Jogos a felvetése, mert mindenkiben van türelmetlenség abból a szempontból, hogy mikor lesz több a búza, kukorica hektáronkénti átlagtermése. Viszont kicsit távolabbról szemlélve a mezőgazdaságot, azt kell mondanom, hogy a külső körülmények változásai is (lásd klímaváltozás) jelentősen befolyásolják a terméseredmények alakulását, amihez jól kell alkalmazkodni. Változtatni kell a megszokott technológián már csak azért is, mert a munkaerő hiánya is jelentős problémát okoz. Tudomásul kell venni, hogy a régi módon már nem lehet művelni a földet, ezért el kell indulni egy olyan tanulási folyamatban, amivel a saját területüknek a megismerésével teszik hatékonyabbá, gazdaságosabbá a tevékenységüket. A PREGA konferencia pedig segít ebben a folyamatban a tudást megszerezni. És még valamit mondanék: szükség volna nagyobb összefogásokra is, mert így a precíziós berendezések jobb kihasználtsága is megvalósulna, költséghatékonyabbá válna.

 - Végezetül: a precíziós gazdálkodás tudományát már mindegyik hazai egyetemen oktatják, így a fiatalokat is jobban sikerül az ágazat vérkeringésébe bevonni. De nélkülözhető-e az agrártudás?

 - Egyáltalán nem, és nincs is erről szó. Olyan informatikában is jártas agrármérnökökre, szakemberekre van szükség, akik otthon mozognak mindkét területen. De látjuk, hogy a generációváltás csak lassan zajlik az ágazatban, ami szintén lassítja a folyamatokat. nagyon fontos az egyetemi képzés, mert komplex módon oktatják a precíziós gazdálkodást.

 - Zárjuk azzal a beszélgetésünket, hogy a PREGA azért volt a kezdetektől sikerre ítélt rendezvény, mert a gazdálkodók tudatába is beépült a jelentősége, és ma már nélkülözhetetlenné vált a digitális tudás bővítésének.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai