Nem csak gazdasági kérdés az öntözésfejlesztés

Kategória: Agrárgazdaság, Gépesítés | Forrás: Agrárium infó, 2023/03/21

A víz egyedi nélkülözhetetlen stratégiai erőforrás, mivel a teljes vízkészlet csupán 0,03 százaléka az a vízkészlet, ami az ember és más élőlények számára rendelkezésre áll és felhasználható. Magyarország vízgazdálkodása meghatározó mértékben függ a környező országokból érkező különböző mennyiségű és minőségű vizektől. Ötven-hatvan évvel ezelőtt, amikor az öntözési programok elindultak, a mai állapotokhoz képest sokkal kedvezőbb képet látunk. Az 1970-es évektől lendületes fejlesztés kezdődött, amelynek eredményeként 300 ezer hektárra növekedett az öntözött területek nagysága, amely napjainkra 80 ezer hektáros szintre zsugorodott. Ezen a helyzeten kíván változtatni az az öntözési stratégia, amelyik 300 ezer hektárban jelölte meg az öntözhető területek nagyságát.

Tavaly novemberben jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy kedvezőbbé váltak az öntözésfejlesztési támogatás feltételei. Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások sikeres megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium 30 százalékkal megemelte a megvalósításhoz kapcsolódóan elszámolható kiadási összegeket a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című pályázat vonatkozásában. Nagy István hangsúlyozta, hogy a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan elszámolható kiadási összegeket az emeléssel a jelenlegi piaci árakhoz igazították, így a gazdák még nagyobb biztonsággal valósíthatják meg tervezett beruházásaikat. 

A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy az öntözésfejlesztés elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez. Különösen fontos ezt hangsúlyozni, amikor Magyarország termőterületeinek nagy részét súlyos szárazság sújtotta. A kormányzat és a gazdák közös érdeke az öntözött területek nagyságának a növelése. Ehhez segít a kiírás, amely átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az öntözésfejlesztési támogatás évek óta folyamatosan a gazdák rendelkezésére áll, és a kérelmek beadására ennek a pályázati konstrukciónak a keretében még 2023. június 30-ig van lehetőség.

A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. A gazdák ráadásul a mostani, a hosszabbítással egybekötött, módosításnak köszönhetően immár a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzéséhez is igényelhetnek támogatást. A kormány a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását is szem előtt tartva ösztönzi a termelők öntözési közösségekbe szerveződését. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatására kiírt, szintén meghosszabbított felhívás keretében a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek közös üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.

A két kiírás kapcsán már csaknem 50 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák, a KAP Stratégiai Terv keretei között pedig 2022 után további 70 milliárd forintot terveznek erre a célra fordítani. A szaktárca és a kormány célja, hogy az öntözött területek nagysága a következő években folyamatosan és jelentősen emelkedjen, hiszen, amint az a súlyos aszályhelyzettel érintett évben különösen megmutatkozott, biztonságos termelést alapvetően csak öntözéses körülmények között lehet folytatni. A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.

Az öntözés mellett a talajkímélő gazdálkodás is hangsúlyos elemévé vált a gazdálkodásnak a vízmegtartás szempontjából. A talaj a legjobb vízmegtartó képességgel bír, s immár bebizonyosodott, hogy a talajkímélő művelés csökkenti a talajveszteséget és a lejtőkön a talaj lemosódást, miközben növeli a talaj vízelnyelő és vízmegtartó képességét. Mindez hozzájárul legfontosabb természeti erőforrásaink, a talaj és a felszíni vizek védelméhez, miközben gazdasági hasznot is hajt. Minél több vizet nyel el és tart meg a talaj, annál kevesebb öntözésre, illetve víztározó kapacitásra van szükség. A talajminőség fenntartása és a talajban a víz hatékony megtartása a mezőgazdasági termelés fontos eszközei, a talaj egészségének fenntartása a gazdálkodók közvetlen gazdasági érdekeit szolgálja. A talajkímélő gazdálkodási gyakorlatok adaptálása az első lépésnek tekinthető a profitorientált szántóföldi gazdálkodási rendszerekből agro-ökológiai gazdálkodási rendszerekre történő áttérés felé. A talajkímélő gazdálkodási gyakorlatok és a kapcsolt műveletek alkalmazásával csökkenthetők a technológia működési költségei, miközben a víz megmarad a talajban, állítják a szakemberek.

S ha már a talajkímélő művelést alkalmazzuk, akkor ahhoz a precíziós gazdálkodást is érdemes kapcsolni, mert ezzel még jobb, hatékonyabb eredményeket tudunk elérni. A digitalizáció forradalma napjainkban zajlik, amelyből az is kiderül, hogy minden mindennel összefügg a művelési technológiákban is. A jelenlegi számítások alapján a 21. század végére a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet akár 3,5 fokkal is emelkedhet, a nyári hónapok még intenzívebb felmelegedése, valamint a csapadékos és csapadék nélküli időszakok szélsőséges változása várható. Komoly gazdasági és társadalmi érdek fűződik e folyamatok káros hatásainak mérséklésére, valamint az öntözés, mint mezőgazdasági technológia alkalmazásának terjedéséhez. 

Az öntözésfejlesztés tehát egyrészt gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is. Öntözéses gazdálkodás nélkül nem képzelhető el Magyarországon fenntartható kertészet, vetőmagtermesztés, hibrid- és csemegekukorica-, valamint szántóföldi zöldségtermesztés. Az öntözési lehetőségektől mind jobban függő zöldség- és gyümölcstermesztésünk éves kibocsátása 2018-ban 310 milliárd forint volt, több tízezer gazdálkodó megélhetése függ ennek az ágazatnak az eredményességétől. Magyarország ugyan az EU harmadik kukoricatermelője, de az öntözés hiánya miatt 270 és 370 milliárd forint között ingadozik az éves termelési eredménye. A hazai agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben való alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják a mezőgazdasági termelésük hatékonyságát.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai