Nehéz év után bíznak a pozitív változásokban

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: Hajtun György, 2023/03/22

Dr. Csorbai Attila
elnök

A tényekkel nehéz vitatkozni. Bár még a 2022. évi végleges termelési adatok, a cikk megjelenésekor még nem állnak rendelkezésre, de a decemberi prognózisok alapján már látszik, hogy a magyar baromfihús kibocsájtás és élőállat felvásárlás csökkent, kezdte az értékelését az elnök.

 - Elnök úr, milyen okok, körülmények vezettek ehhez a csökkenéshez?

 - A magyar baromfiágazatra hasonló folyamatok hatnak, mint az európai térség egészére, tehát az ágazat egésze mintegy 80-90 százalékban ugyanazon problémákkal küzdenek, mint a magyar termelők. Az európai ágazatot is keményen érintette az orosz-ukrán háború kitörése, mivel a konfliktus az európai gazdaságban recessziót eredményezett. A háborúnak az is következménye, hogy megváltoztak a költségek, a piacok, értsük ez alatt az energia, a takarmány, az élelmiszerpiacot. A költségváltozásokkal párhuzamosan az élelmiszerárak egy olyan inflációs környezetbe kerültek, ami a fogyasztói kosarat, a fogyasztás mennyiségét és szerkezetét is megváltoztatta. A külső gazdasági körülmények hatására megváltoztak a piacok, aminek egyik fontos eleme, hogy Európában is átalakulnak a fogyasztói, vásárlói szokások. A fogyasztás változására érzékletes példa, hogy egy átlagfogyasztó, aki eddig minden héten egy kilogramm csirkemellet vásárolt, akkor a recessziós környezet miatt mondjuk csak nyolcvan dekagrammot fog venni. Ha ezt a tendenciát az európai teljes lakosságra vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy 20 százalékkal csökkenne a fogyasztói igény. A takarmányárak már a háború előtt meredeken emelkedtek, amit a tavalyi rendkívüli aszály tovább fokozott.

 - A Terméktanács is sokat lobbizott azért, hogy az ágazat szereplőit kompenzálja a kormány a takarmányárak terén…

 - Kétségtelen tény, hogy amikor a problémákat érzékeltük, akkor azt azonnal jeleztük a szaktárcának. Talán ennek is köszönhető, hogy a baromfiágazat részesült egy kompenzációs támogatásban, amit a megemelkedett takarmányárak ellentételezésére kívánt a kormányzat a termelőkhöz juttatni. A termelők ezt adott időszak élőállat kibocsátása alapján voltak jogosultak igényelni, és a korábbi állatjóléti támogatás logikája alapján kaptak bizonyos mértékű összegeket. 

A baromfi termékelőállítás költségeinek mintegy kétharmadát a takarmányköltség teszi ki. A 2022-es évben a hazai takarmány alapanyag tekintetében rendkívül komoly terméskiesés volt, mindamellett komoly minőségi problémák is adódtak (mikotoxin szennyezettség). A BTT adatgyűjtéséből származó adatok alapján kijelenthető, hogy a termeléshez szükséges keveréktakarmányok árai két év alatt megduplázódtak.  Bár az energiahordozókra vonatkozóan nem gyűjtünk adatokat, valószínűsíthető, hogy ott is komoly emelkedés történt, ahogy egyéb költségek tekintetében is. A keveréktakarmányok árát leginkább a receptúrában felhasznált alapanyagok beszerzési ára befolyásolja (szója, gabonafélék, kukorica), melyre jelentős hatással van a magyar fizetőeszköz árfolyama. Biztos, hogy a gyenge forint az input költségek emelkedésén keresztül ugyan emeli a termelési költségeket, de ezzel párhuzamosan javítja a termék exportértékesítési lehetőségeket és megnehezíti az import termékek hazai piacra történő bejutását. Ugyanakkor, amikor az árfolyamingadozás hektikus (+-10-15 százalék!) - s ez az elmúlt időszakban bizony jellemző volt - az összezavarhatja a termelés költségszerkezetét, valamint a piaci értékesítési lehetőségeket is.

 - Milyen problémát okoz a fogyasztáscsökkenés?

 - Önmagában már a költségnövekedésekből adódó áremelés fogyasztás csökkenést okoz, így a korábban „megszokott” termelési mennyiség is relatív túltermelést eredményez európai szinten is. Azt gondolhatnánk, hogy a madárinfluenza okozta kiesések ezt csökkenthetik, ám ez csak félig igaz. A járvány közvetlen kártétele egész Európában (így hazánkban is) óriási volt. Valóban csökkent az előállított mennyiség, de a korlátozó intézkedések miatt az Európán kívüli exportpiacokat elvesztettük, így számtalan termékből nem lehetett levezetni a felesleget. S ha ez nem lenne elég, akkor erre a piacra rázúdult egy politikai döntésből származó ukrán baromfihús (Ukrajna vámmentes behozatali lehetőséget kapott baromfihúsra és étkezési tojásra), ami mellett Brazília is nagy mennyiségben hozta be Európába a fagyasztott csirkemellfilét. Ezen intézkedések hatására tehát nemhogy csökkent volna a nyomás, hanem csak növelte azt az egész baromfiágazatra, ami piaci válságot eredményez. Az európai politikának nagy felelőssége van abban, hogyan kezeli ezt a problémát, reméljük talán most már elkezdi érzékelni, hogy az Ukrajnának nyújtott kedvezmények talán eltúlzottak. Az intézkedésnek vannak hazai, ágazati vonatkozásai is, hiszen a direkt hatásokon túl az ukrán baromfihús leköti azokat a bel- és külpiacokat, ahová korábban a magyar baromfitermékeket értékesítettük. 

 - Mekkora ukrán mennyiségekről beszélhetünk?

 - Mondandómat alátámasztja az is, hogy az EU statisztikában megjelenő import adatok megdöbbentő módon emelkedtek. A baromfi hús import elérte a 163 675 tonnát, mely 80 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakának értéke. Ezen belül a fagyasztott hús importja emelkedett leginkább (+143 százalék) és elérte a 84 892 tonna értéket. A teljes tojás import 22 233 tonna volt, mely 300 százalékkal több mint az előző év azonos időszakának importja. Ezen kategórián belül a friss tojás importja emelkedett leginkább (+446 százalék), amely 12 506 tonnát tett ki. A héj nélküli tojás kategória szintén emelkedett +162 százalékkal és elérte 7 957 tonnát. Itt fontos két megjegyzést tenni. Egyrészt az import termékek kontrolálatlan mennyiségű és minőségű beömlése beláthatatlan károkat okoz az európai és ezen belül a hazai baromfiágazatnak. Szekértői becslések szerint - elsősorban az ukrán irányból érkező baromfihús és étkezési tojás esetében - az ellenőrizetlen tételek miatt lényegesen több a beáramló mennyiség (+25-30 százalék), mely gazdasági károkozáson kívül (ár letörés) komoly élelmiszerbiztonsági kockázatokat is rejthet. Az európai politikának úgy kell kezelnie ezt a problémát, hogy csak olyan termékek érkezhessenek Európába – legyen ez gabona, baromfi, sertés stb. – ahol az uniós termelési előírásokat ellenőrzötten betartják. Jelenleg ez nem valósul meg, ezzel pedig komoly gazdasági kár elszenvedői vagyunk. Esetünkben meg kell oldani a baromfitermékek szigorú ellenőrzését, illetve az uniós normákat be nem tartó termékek esetében el kellene rendelni a behozatali tilalmat.

 - Gondolom, ez az AVEC-nál is központi témává vált, hiszen az európai szervezetnek is rendkívül érzékeny pontjává vált a piac alakulása. 

 - A szakmai szervezetek is ezt a gondolatmenetet követik, támogatják. Nem újabb (zöldebb, kékebb) termelést szigorító előírásokat kell megjelentetni, hanem a beérkező termékek gyártóival kell a világos feltételeket közölni, hogy hogyan léphetnek be az uniós piacokra.

 - Szóljunk az ársapka kérdéséről is. Hogyan hat az ágazatra a fogyasztói árak befagyasztása?

 - A nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések közül a fogyasztói árak befagyasztása az ársapka fenntartása emelkedik ki. Megítélésem szerint ez az intézkedés – áttételes módon – a kereskedelmi árrés „etikusságát” volt hivatott szolgálni, mindamellett, hogy egyfajta inflációcsökkentő hatást is elérjen. Egy ideig (átmeneti intézkedésként) ezt a célkitűzést részben meg is valósította, de talán kijelenthető, hogy a kereskedelmi láncok mindegyike (profitorientált cégként) megpróbálta az intézkedés terheit csökkenteni, mérsékelni, kiküszöbölni, s mára ennek megvannak a bejáratott megoldásai, így azt gondolom mára az intézkedés nem, vagy csak részben teljesíti a kitűzött célt. Az intézkedésbe vont egyes termékek esetében eltérőek a piaci viszonyok (szezonalitás, helyettesíthetőség stb.) így eltérő hatásokat eredményezett. Mint minden intézkedésnek ennek is vannak negatív hatásai is. Gondolok itt az intézkedésnek a minőségre és választékra gyakorolt hatására, a mesterségesen befolyásolt fogyasztási szerkezetre, vagy a beszállítói kapcsolatokra. Összeségében úgy értékelném, hogy - ideiglenes intézkedésként - az árstop megoldása teljesítette küldetését, mára viszont elvesztette aktualitását. Kivezetésével párhuzamosan erősíteni kell a hazai élelmiszeripari beszállítói jelenlétet, a hazai termékek elérhetőségét, a magyar termékek részarányát.

 - Ha kivezetik az árstopot, mennyivel növekszik a baromfitermékek ára?

 - Szeretem ezt a kérdést… Sokakban tévhitként él, hogy a termelési költségek határozzák meg az árat (az a termékelőállítás jövedelmezőséget befolyásolja). Egy termék piaci árát mindig a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg, hosszabb távon erre nincs ráhatásunk. Ez egy érzékeny mérleg, mely mindig az egyensúlyi állapotot keresi, ha növekszik a fogyasztás (kereslet) az árak felfelé mozognak, ha csökken, akkor nő a kínálat, s az árak lefelé mozdulnak. A mérleg előbb-utóbb mindig megtalálja az egyensúlyi állapotot, függetlenül attól, hogy az kedvező vagy kedvezőtlen-e egy adott szereplőnek. Érdekesebb kérdés, hogy okozhat e komoly inflációs hatást? Véleményem szerint tartósan nem. Már szóltam arról, hogy a kereskedelem bejáratott intézkedésekkel bír az árstop mechanizmus kezelésére. Az ársapka kivezetése után a termékkörök esetében újra a valós ár/érték arányok állnának helyre, s a kereslet – kínálat törvényei érvényesülnének.

 - Több megyéből is jeleztek tavaly madárinfluenzát. Milyen károkat okozott ez az ágazatban?

 - Igen, az idei „szezont” sem úsztuk meg járvány nélkül, ahogy egész Európa sem. Mikor károkról beszélünk mindig pontosan meg kell határozni, hogy az a termékpálya/termékpályák mely szintjén értjük. Közvetlen – az állatok elhullásából, felszámolásából, megsemmisítéséből adódó - károk nagyságrendjét 10-15 milliárd forint értéknek becsülöm, a közvetett károk (termelői üresen állás, vágóüzemi veszteségek) pedig korábbi számításaink szerint hasonló nagyságrendűek.  Mivel Európa több országában - az elmúlt években szinte folyamatosan – óriási veszteségeket okoz a járvány, előtérbe kerültek azon vizsgálatok, melyek a védőoltással kapcsolatos kutatások, illetve az oltóanyag alkalmazásának jogi lehetőségeit vizsgálják. Szakmai szervezetként nekünk is foglalkozni kell a kérdéssel és át kell gondolni, hogy a madárinfluenza elleni védekezésben a vakcinázás milyen piaci (export-import) következményekkel járna. Pontosan meg kellene határozni azon piacokat és gazdasági értékeket, amelyek a védekezés e módja esetén pro és kontra megvalósulnak. Meg kell kezdeni az diplomáciai egyezetetéseket a legfontosabb piacokkal egy ilyen esetleges védekezésről, annak elfogadtatásáról, vagy elutasításáról. Szakmai háttéranyagot, egyfajta stratégiát kell kialakítani ahhoz, hogy a védekezés eme megoldásainak különböző szintjei milyen költségekkel és ráfordításokkal és milyen várható eredményekkel társulnak, s nem utolsó sorban egyeztetni kell a vakcinaforgalmazókkal, hogy milyen ütemezésben képesek az esetlegesen adott igényeket kielégíteni.

 - Végezetül arról, hogy milyen évre számít az idén?

 - Sok bizonytalanságot és kiszámíthatatlan elemet tartalmaz még a jövő, így óvatosan fogalmaznék ezzel kapcsolatosan. A tavalyi 2022 -es évhez képest mindenképpen jobb évre számítok. Egyrészt azért, mert bízom abban, hogy a tavalyi év szántóföldi növénytermesztésnek katasztrofális éve nem ismétlődik meg. Az aszály ezer milliárd forintos kárt okozott (csak a szántóföldi terménykieséseket figyelembe véve) – s ez részben átgyűrűző hatásként - az állattenyésztési ágazatokra, így a baromfiágazatra is negatívan hatott (irreálisan magas takarmányárak). A keserű, gyötrelmes tapasztalatok olyan intézkedéseket (vízkormányzás, vízgazdálkodás) és megoldásokat (talajművelési technológiák, fajtaválasztás) hoznak, melyek az idei évben jó termelési kilátásokat eredményeznek. A növénytermesztés jó hozamai lehetőséget adnak jó táplálóanyag tartalmú, lényegesen alacsonyabb árú takarmányok előállítására, mely csökkentheti az állattenyésztés termelési költségeit, javítják versenyképességét, jövedelmezőségét, így kibocsátása növekedésnek indulhat. Persze számos veszéllyel is számolni kell, említhetnék itt állategészségügyi veszélyeket (madárinfluenza), piaci veszélyeket (Ukrajna, Brazília), vagy éppen politikai veszélyeket (vállalhatatlan zöldítés, állattartási feltételrendszer ellehetetlenítése). Optimizmusra és jó szakmai döntésekre van szükségünk ahhoz, hogy a jelenlegi válságos helyzetből kilábaljunk.  Fontos feladat, hogy az idei évet használjuk fel arra, hogy kezdődjön meg érdemi párbeszéd a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, állati termékpályák között. E termékpályák egymásra vannak utalva, ezért hosszútávú kölcsönös együttműködésük lehet a jövő sikerének záloga.

Az egy éve bevezetett árstop mára betöltötte szerepét

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.
Az agrárium Magyarország stratégiai ágazata, a hazai élelmiszergyártás kiemelten fontos, ami a koronavírus-járvány alatt is bebizonyosodott. A jelenlegi megborult egyensúlyú európai uniós piacon pedig különösen nagy jelentősége van annak, hogy a hazai beszállítók megőrizhessék pozícióikat, versenyképességüket. Ismert, hogy az ársapka nem piaci, hanem szociális intézkedés, ugyanakkor sajnos az elmúlt időszakban a hazai ágazati érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat indult el az élelmiszerkereskedelem terén. Egyrészt több szegmensben az import erősödik a hazai előállítók rovására, másrészt a kereskedők és a hazai beszállítók közt a korábbi években kiépült együttműködés, bizalmi kapcsolat gyengül. 

A kereskedők az árstop egy éve alatt jelentős nagyságrendű árengedményt közvetítettek a családok számára a vonatkozó jogszabályok alapján. Ugyanakkor az ársapkák kivezetésével a kiskereskedelemben elhárulna egy akadály az elől is – mivel mára már a kereskedőknek jelentős veszteségeket jelent, ami az egész ágazatba begyűrűzik –, hogy (az árstop előtti időszakhoz hasonlóan) tudjanak szélesebb körben akciókat, árengedményeket biztosítani. 

Az ársapka kivezetésével megszűnnének a kedvezőtlen hatásokat kiváltó piactorzító folyamatok, amelyek megszűnése kedvező lehet a fogyasztók számára is.

Minden magyar vásárlónak érdeke, hogy ne nőjön az importnak való kitettség, ugyanis az a hazai élelmiszer-önellátottságot is veszélyezteti. A hatósági árszabályozás rövid távon kedvező a fogyasztóknak, azonban hosszú távon áruhiányt generál, torzítja a piacot és veszélyezteti a belföldi termékpályák fenntartható és kiszámítható működését. A magyar agrárium, élelmiszeripar, illetve kereskedelem szempontjából indokolt az árstop megszüntetése. Kivezetése esetén a kereskedők együtt fognak dolgozni a hazai beszállítóikkal azon, hogy a vásárlók összességében kedvezőbb árú és a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiségű magyar termékhez jussanak.

A fenti, közös álláspontot kiadó szervezetek:

ÁFEOSZ-COOP Szövetség, Baromfi Termék Tanács, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Hússzövetség, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács, Országos Kereskedelmi Szövetség, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai