Mire kell figyelni átalányadózás és KATA alanyiság választásakor?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2023/03/25

Kézenfekvő tehát ezen adózási forma választása, azonban érdemes végiggondolni, hogy mikor érheti meg más adózást választani. Továbbra is az érvényes általánosságban, hogy az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb adózási forma a KATA – már ha a választhatóság feltételei fennállnak – azonban bizonyos esetekben az általányadózás már jobban megéri. Ilyen az, ha a vállalkozási tevékenységünket nem szükségszerűen főállásban kell végezni, vagyis például 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy egyéb biztosítási jogviszonyt eredményező jogviszonyt is fel tud mutatni a vállalkozó. Ennek az az egyszerű oka, hogy a nem főállású egyéni vállalkozó átalányadózóra is igazak a mentesítési limitek, tehát az éves minimálbér feléig, 2023-ban 1.392.000,- forint jövedelemig nem kell adót fizetnie és esetükben nincs minimum járulék alap sem, így egyáltalán nem keletkezik fizetendő adó és járulék. Ez a szabály ráadásul már 2022-ben is így volt, tehát míg a KATA esetében az 50.000,- Ft tételes adót – 2022-ben a nem főállású KATA esetében 25.000,- Ft – minden esetben meg kellett fizetni. Összegezve a nem főállású átalányadózó 2023-ban nem fizet adót és járulékot a mentesített összeg eléréséig.

Más a helyzet főfoglalkozás esetén, mivel ahogy már az előbbiekből is kiderült, a mentesített összeg alatt is meg kell fizetni a minimálbér után a 18%-os társadalombiztosítási járulékot és a minimálbér 112,5%-a után a 13% szociális hozzájárulást. Leegyszerűsítve a főfoglalkozású átalányadózó legalább 75.690,- Ft-ot fizet havonta. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ha a tevékenység jellege (pl.: nem várható kifizetőtől bevétel) lehetővé teszi a KATA adózást, akkor jobban megéri azt választani, mint más adózási forma.

Külön említést érdemel az az eset, amikor az egyéni vállalkozónak családi járulék kedvezményt is van lehetősége érvényesíteni, ugyanis értelemszerűen a gyermekek számától és a bevétel nagyságának függvényében ez is alkalmas az egyébként megállapított járulékot lecsökkenti. 

Lényeges kérdéskör még a járulékok göngyölítéses módszerrel történő megállapítása. Ugyan ez most még távoli teendőnek tűnik, mivel az első negyedéves bevallások határideje még messze van, ráadásul a hatása elsősorban azokban a negyedévekben érezhető majd, amikor a jövedelem meghaladja a mentességi határt. Elsőre bonyolultnak tűnik ez az újfajta elszámolási mód, azonban összességében könnyen lehet vele kalkulálni, ráadásul kevesebb adóterhet eredményez, mint a tavaly év végéig érvényes szabály. A göngyölítéses járulék megállapítás szabály azt mondja, hogy negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben és az előző negyedév(ek)ben megszerzett személyijövedelemadó-köteles jövedelmet, és abból ki kell vonni az előző negyedév(ek)ben járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az így kapott összeget el kell osztani a tárgynegyedév annyi hónapjával, ahányban biztosított volt az egyéni vállalkozó. Ezt azzal kell kiegészíteni, hogy ha az így kapott egy hónapra jutó összeg nem éri el minimálbér összegét, akkor a járulék alapja a minimálbér lesz.  Az alábbi példákból jól kitűnik, hogy a tavalyi szabályok szerint az átalányadózás keretében összesen 2.608.000,- forint személyi jövedelemadóalappal, 4.000.000,- forint társadalombiztosítási járulékkal és 4.174.000,- forint szociális hozzájárulással kellene számolnia az egyéni vállalkozónak. (1. táblázat)

1. táblázat

Ugyanezen jövedelemszint mellett 2023-ban már ugyanazon SZJA alap mellett csak 2.804.001,- Ft a társadalombiztosítási járulék alapja és 3.132.000,- Ft a szociális hozzájárulás alap. (2. táblázat)

2. táblázat

Mind az új KATA alanyiság, mind az átalányadózás kapcsán több kérdés is megfogalmazódott annak kapcsán, hogy mikor és hogyan lehet a szabályokat alkalmazni. Az egyik legevidensebb kérdés például, hogy annak tisztázására irányul, hogy eljárhat-e úgy a vállalkozó, hogy új KATA alanyiság mellett magánszemélyként megbízási szerződés keretében is láthat-e el a munkát. A jogszabályokból kitűnik, hogy az egyéni vállalkozó azon tevékenységét, mely szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban kizárólag egyéni vállalkozóként folytathatja, arra külön megbízási szerződést nem köthet, mint magánszemély. Olyan tevékenység tekintetében, amelyet az egyéni vállalkozói nyilvántartás nem tartalmaz, a magánszemély a Ptk. szerinti szerződési szabadság elvét szem előtt tartva köthet megbízási szerződést is, mely esetben az adott tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi. 

Fontos kérdés még annak tisztázása, hogy mi a teendő akkor, ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak év közben annyira megugrik a bevétele, hogy meghaladta az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 27.840 ezer forintot, ezért elvesztette az átalányadózásra való jogosultságát.

Ha az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, akkor az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. A korábban beadott ’58-as járulékbevallások módosítására/önellenörzésére ugyanakkor nincs szükség. Lényeges még, hogy a nyilvántartás vezetés tekintetében is át kell térnie a pénztárkönyv teljes, részletező vezetésére, az átalányadózást megszűnését megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat ugyanakkor elegendő tételenként egyösszegben feltűntetni. 

A vészhelyzetre tekintettel az új KATA törvény több ponton is már módosult. Ennek egyik része, hogy a KATA alanyiság megszűnési esetei közé az ingatlan bérbeadásból származó bevétel mellé bekerült a kifizetőtől szerzett bevétel is. Ezen esetkörök sajátossága, hogy a KATA alanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal szűnik meg, ami azt eredményezheti, hogy a megszűnés hónap közben történik és a hónap további felében pl. a vállalkozói jövedelemadót kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ebben a tört hónapban meg kell fizetnie az 50.000,- Ft-os tételes adót, valamint a hónap nem KATA alanyisággal fedett részére a vállalkozói jövedelemadó szerint kell az adót és a járulékokat megfizetni és a havonta esedékes 2358-as számú bevallást a tört időszakra benyújtani. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai