Az új KAP-ból több forrás jut az élőhelyek megőrzésére

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: h. gy., 2023/03/27

„Gondozói, gazdái, nem kizsákmányoló urai” – az ember természettel való kapcsolatát jellemezve Korzenszky Richárd bencés szerzetest idézte Nagy István agrárminiszter a 12 ország 200 kiállítóját felvonultató FeHoVa megnyitóján. A miniszter arról beszélt, hogy napjaink fejlett civilizációjában különösen fontos, hogy megőrizzük a Föld biodiverzitását, amelyet nemcsak a veszélyeztetett fajok védelmével, hanem egyben a vadászható fajokkal történő gazdálkodással tehetünk meg. 

Más ágazatok mellett a vadgazdálkodást is nehéz helyzetbe hozta a koronavírus-világjárvány és az orosz–ukrán háború; a külföldi bérvadászati árbevétel csökkent, a vadhúspiac meggyengült. Ezeken felül pedig az afrikai sertéspestis megjelenése okozta bevételkiesés és a tavalyi rendkívüli aszály is nehezítette az ágazat működését. Nagy István fontos feladatnak nevezte a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, és a jelentős mértékű vadkárok visszaszorítását is. 

Mint mondta, büszkék vagyunk vadállományunkra, amely természeti kincs, és amellyel felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generációi számára. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. csakúgy, mint az erdőgazdálkodás, hiszen erdeink nélkül a vadállományunk sem létezne. Az agrártárca számára prioritás az erdők hasznosításában, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak, miközben erdeink biológiai sokféleségét is megőrizzük. Ezek az elvek szerencsére nem új keletűek, amit bizonyít, hogy Magyarország 1921 óta megduplázta erdőterületeinek nagyságát, 11-ről 22 százalékra.

A vadászok afrikai sertéspestis elleni védekezésben betöltött szerepéről, illetve a vadászatot szabályozó jogi környezetről beszélt a megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. Bejelentette, hogy megszüntetik az állandó lakcím szükségességét a fegyvertartási engedélyhez, a szabályozás elfogadása után elég lesz a lakcímkártya. Ezzel a lépéssel már a határon túli magyarokat, valamint a külföldön dolgozó, és ott állandó lakcímmel rendelkezőket sem zárják ki a fegyvertartási engedélyre jogosultak köréből. 

„A természeti értékek megőrzése a mi felelősségünk, hiszen az ember beavatkozott a természetbe, ezért szükséges a szabályozó szerepe is” – mondta Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős országos alelnök a NAK által a FeHoVa keretein belül szervezett, a vadgazdálkodás aktuális kérdéseit bemutató konferencián. Mint hangsúlyozta, azok a források, amelyek a támogatási rendszer „zöld” intézkedéseit jelentik, egyaránt fejlesztési lehetőséget nyújtanak a vad- és az erdőgazdálkodás, valamint az agrártermelés számára is. 

A konferencián Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara szakmai igazgatója elmondta, hogy az intenzíven művelt mezőgazdasági területen állatfajok tűnnek el, már a mezei nyúl sem érzi jól magát. Az elfogadott magyar KAP stratégiában vannak biztató jelek, ezért bízik benne, hogy ezek a folyamatok megállnak. Ez annál is fontosabb kérdés, mert a klímaváltozás még nehezebb helyzetbe hozza az élő helyet kereső vadállományt. A kormányzati segítséggel létrehozott Országos Vadgazdálkodási Alap próbálja pótolni a 2007-ben megszűnt pályázati lehetőségeket. A szakmai igazgató elmondta, hogy az alap forrásaiból öt év alatt 14,5 ezer hektáron tudtak élőhelyfejlesztést, aminek országos szinten statisztikai szempontból kimutatható hatása ugyan nincs, de az egyes vadgazdálkodók érezték a pozitív változásokat.

A KAP zöld intézkedéseiben számos lehetőség rejlik, amelyek a vadgazdálkodás számára is előnyökkel járnak – hívta fel a figyelmet Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője. Ez már az általános célokból is kitűnik, hiszen a 9+1 területből három is – sz éghajlat-változással kapcsolatos intézkedések, a természeti erőforrások fenntartható használata és a tájak és biológiai sokféleség megőrzése – ilyen. 

Szerinte ugyanakkor a konkrétumok, a magyar KAP stratégiai tervben szereplő intézkedések közül a nagy fordulatot a vadgazdálkodók számára a támogatható terület növelése jelentheti. Korábban ugyanis a területalapú támogatás kellő motivációt adott a gazdálkodóknak arra, hogy olyan területeket is művelésben tartsanak, amelyek egyébként erre nem alkalmasak. Mint fogalmazott: „így tűnt el megrázóan sok terület, mint élőhely”. Az új KAP-ban viszont lehetőség lesz területalapú támogatást igényelni a jelenleg nem támogatott, de agroökológiai szempontból értékes vizenyős területekre, fasorokra. Ezek körülbelül 100 ezer hektárt jelentenek, és alkalmasak a vadak élőhelyének, a támogatással pedig már nem kell attól tartani, hogy ezeket a területeket is művelésbe vonják, megfosztva a vadakat az élőhelyüktől.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai