Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | 2023/03/02
A fagyvédelmi öntözés – az esőztető öntözés egyik különleges alkalmazása - azon fizikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és - 3 °C között van. A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.
A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Gyakorlatban öntözéssel kb. 7 °C hőmérséklet különbséget tudunk kiegyenlíteni. Az öntözés indításának eldöntéséhez ismernünk kell a légkör jellemzőit. A fagyvédelmi öntözés csak radációs fagyok ellen alkalmazható, abban az esetben, ha a lehűlést a felhőtlen ég miatti kisugárzás okozza. A kis sebességű szél fokozza a párolgást, ezért több vizet kell adagolni. Kisugárzás esetén a növények hőmérséklete nem egyezik meg a levegőben mért adattal, annál 1,5-2 °C-kal is alacsonyabb lehet. A növények tényleges hőmérsékletére egy nedves anyagba csavart hőmérővel tudunk következtetni. A növények hőmérséklete függ a relatív páratartalomtól is. Ha a relatív páratartalom 100 %, úgy a száraz és nedves hőmérők adata megegyezik.
A kivitelezés során a következőket kell figyelembe venni:
Egyes gyümölcsösöket a korona alatt elhelyezett miniszórófejekkel öntözünk. Ezek a szórófejek is lehetőséget adnak bizonyos fagyvédelemre. A védekezés sikeres lehet, ha a radációs fagy nem nagyobb – 2,5 °C-nál, a talajfelszín száraz, és a relatív páratartalom alacsony. A kijuttatott víz növeli a levegő páratartalmát, mely visszatartja a talajból kisugárzott energiát. A víz energiatartalma a fagyás során felszabadul és emeli a hőmérsékletet. Ez a módszer nem igényel folyamatos vízkijuttatást, néhány percre megszakítható az öntözés.
Egyes években a tavaszi felmelegedés szokatlanul korán köszönt be és azzal a veszéllyel jár, hogy a megindult vegetációt, virágzást egy későbbi lehűlés károsítja. Az ültetvény felső öntözésével, a mikroklíma hűtésével késleltethetjük a virágok korai megjelenését, csökkenthetjük az elfagyás esélyét. A hatást a víz párologtatásához szükséges hő elvonásával érjük el, ezért esős, meleg időjárás beköszöntével a módszer nem alkalmazható. A hatást megbecsülhetjük, ha ismerjük a növény életműködéséhez szükséges minimális hőmérséklet (általában kb. 5 °C), és az egyes növekedési fázisok eléréséhez szükséges hőösszeg nagyságát. Az öntözött és nem öntözött területen mért hőösszegek összehasonlításával következtethetünk a virágzás eltolódásának mértékéről. A jó eredmény eléréséhez alkalmazott intenzitás 3 mm/óra, CU > 80 % legyen. Az öntözés során arra törekedjünk, hogy 5 °C fölött a rügyek vizesek legyenek, naponta többszöri kis vízadag kijuttatásával tartsuk nedvesen a növényt.
Hazánkban a légköri aszály nyaranta többször is előfordul. A levegőben ilyenkor olyan alacsony a páratartalom, hogy a növény nem képes a párologtatáshoz, saját maga hűtéséhez elegendő vizet szállítani még abban az esetben sem, ha az a talajban rendelkezésre áll. Ilyenkor a növény asszimilációja csökken, megáll, így gazdasági kár keletkezik. A légkörbe vizet juttatva növeljük a páratartalmat, csökkentjük a hőmérsékletet, így csökken a növény vízigénye. Az öntözőrendszernek képesnek kell lennie gyakori, kis vízadagok kijuttatására a levél felületére. Az öntözést kontinentális eredetű növények (pl.: sárgarépa, burgonya) esetében 28 °C, mediterrán eredetűek (pl.: paprika, tojásgyümölcs) esetében 32 °C fölött kezdjük. Az öntözési ciklus meghatározásához azt vegyük figyelembe, hogy a leveleket a kritikus hőmérsékleti érték fölött állandóan tartsuk nedvesen. A jól végzett öntözéssel az állományban mért hőmérséklet 5 °C-kal is alacsonyabb lehet a nem öntözötthöz viszonyítva. (Folytatás Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című szakkönyvében)
Az öntözés feladata a növény vízszükségletének optimális kielégítése a termesztési cél szerint, mely a mai mezőgazdaságban a termésbiztonság és minőség javítása. A víz eljuttatása, szétosztása a felhasználási helyre, a megfelelő időben, sokrétű ismeretet, műszaki megoldást igényel. Fontos cél a víz- és energiatakarékosság, és a vizek szennyezésének megelőzése is. Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című kötetének célja az öntözőtelep elemeinek, a tervezés lépéseinek, valamint a tápoldatozás és a kapcsolódó szakterületek legfrissebb ismereteinek a bemutatása a gazdálkodók, kerttulajdonosok, pázsitfenntartók részére. A szakkönyv digitális kiadásban elérhető a Szaktudás webáruházban: ITT.
Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözésDimitrievits György – Gulyás Zoltán:
A növényvédelem gépesítéseHavasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekbenTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaZsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökbenZsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza