2025. 04. 04., péntek
Izidor
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fagyvédelmi öntözés

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | 2023/03/02

A fagyvédelmi öntözés – az esőztető öntözés egyik különleges alkalmazása - azon fizikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és - 3 °C között van. A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.

A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Gyakorlatban öntözéssel kb. 7 °C hőmérséklet különbséget tudunk kiegyenlíteni. Az öntözés indításának eldöntéséhez ismernünk kell a légkör jellemzőit. A fagyvédelmi öntözés csak radációs fagyok ellen alkalmazható, abban az esetben, ha a lehűlést a felhőtlen ég miatti kisugárzás okozza. A kis sebességű szél fokozza a párolgást, ezért több vizet kell adagolni. Kisugárzás esetén a növények hőmérséklete nem egyezik meg a levegőben mért adattal, annál 1,5-2 °C-kal is alacsonyabb lehet. A növények tényleges hőmérsékletére egy nedves anyagba csavart hőmérővel tudunk következtetni. A növények hőmérséklete függ a relatív páratartalomtól is. Ha a relatív páratartalom 100 %, úgy a száraz és nedves hőmérők adata megegyezik.

Fagyvédelem lombkorona feletti öntözéssel

A kivitelezés során a következőket kell figyelembe venni:

  • Az öntözőrendszernek speciálisan a fagyvédelemre kiépítettnek kell lennie. A növényzetnek el kell viselni a lerakódó jég tömegét, ezért a fás szárú, vagy támrendszeres növények alkalmasak fagyvédelmi öntözésre.
  • A kijuttatott víznek folyamatosan szolgáltatni kell a hőenergiát a növény belső hőmérsékletének fenntartására, valamint a víz egy részének párolgásához, ezért egy minimális intenzitást állandóan biztosítani kell.
  • A fagyveszély elmúltával a jég oldódásához és a víz párolgásához hőenergia szükséges, melyet a légkör csak 6 °C elérése után képes szolgáltatni. Ha az öntözést ennél a hőmérsékletnél korábban állítjuk le, úgy magunk fagyaszthatjuk le a növényállományt. Szabadföldön a szórófejek forgási sebességének egy perc alatt kell lennie, és kerülni kell a finom, ködszerű porlasztást, mivel ez jobban párolog és fölöslegesen hőt von el.
  • A legkisebb tervezhető intenzitás 2,5 mm/óra, CU > 80 % és 0-2 km/óra szélsebesség mellett. A maximálisan tervezhető mennyiség nem több mint 7 mm/óra, mivel az ebből képződő jégtömeg már összetöri a legerősebb növényt és támrendszert, valamint a rendszer kiépítése nagyon költséges. Sávöntöző szórófejekkel csökkenthető az ültevényben kijuttatott víz mennyisége.
  • Az öntözést a fagy várható megérkezte előtt, a léghőmérséklet 1-2 °C-os értéke esetén már el kell kezdeni. A hőmérsékletet 0,5 °C pontosságú hitelesített, radációs ernyővel védett hőmérővel mérjük a védendő területen.

Fagyvédelem lombkorona alatti öntözéssel

Egyes gyümölcsösöket a korona alatt elhelyezett miniszórófejekkel öntözünk. Ezek a szórófejek is lehetőséget adnak bizonyos fagyvédelemre. A védekezés sikeres lehet, ha a radációs fagy nem nagyobb – 2,5 °C-nál, a talajfelszín száraz, és a relatív páratartalom alacsony. A kijuttatott víz növeli a levegő páratartalmát, mely visszatartja a talajból kisugárzott energiát. A víz energiatartalma a fagyás során felszabadul és emeli a hőmérsékletet. Ez a módszer nem igényel folyamatos vízkijuttatást, néhány percre megszakítható az öntözés.

A virágzás késleltetése

Egyes években a tavaszi felmelegedés szokatlanul korán köszönt be és azzal a veszéllyel jár, hogy a megindult vegetációt, virágzást egy későbbi lehűlés károsítja. Az ültetvény felső öntözésével, a mikroklíma hűtésével késleltethetjük a virágok korai megjelenését, csökkenthetjük az elfagyás esélyét. A hatást a víz párologtatásához szükséges hő elvonásával érjük el, ezért esős, meleg időjárás beköszöntével a módszer nem alkalmazható. A hatást megbecsülhetjük, ha ismerjük a növény életműködéséhez szükséges minimális hőmérséklet (általában kb. 5 °C), és az egyes növekedési fázisok eléréséhez szükséges hőösszeg nagyságát. Az öntözött és nem öntözött területen mért hőösszegek összehasonlításával következtethetünk a virágzás eltolódásának mértékéről. A jó eredmény eléréséhez alkalmazott intenzitás 3 mm/óra, CU > 80 % legyen. Az öntözés során arra törekedjünk, hogy 5 °C fölött a rügyek vizesek legyenek, naponta többszöri kis vízadag kijuttatásával tartsuk nedvesen a növényt.

A levélzet hűtése

Hazánkban a légköri aszály nyaranta többször is előfordul. A levegőben ilyenkor olyan alacsony a páratartalom, hogy a növény nem képes a párologtatáshoz, saját maga hűtéséhez elegendő vizet szállítani még abban az esetben sem, ha az a talajban rendelkezésre áll. Ilyenkor a növény asszimilációja csökken, megáll, így gazdasági kár keletkezik. A légkörbe vizet juttatva növeljük a páratartalmat, csökkentjük a hőmérsékletet, így csökken a növény vízigénye. Az öntözőrendszernek képesnek kell lennie gyakori, kis vízadagok kijuttatására a levél felületére. Az öntözést kontinentális eredetű növények (pl.: sárgarépa, burgonya) esetében 28 °C, mediterrán eredetűek (pl.: paprika, tojásgyümölcs) esetében 32 °C fölött kezdjük. Az öntözési ciklus meghatározásához azt vegyük figyelembe, hogy a leveleket a kritikus hőmérsékleti érték fölött állandóan tartsuk nedvesen. A jól végzett öntözéssel az állományban mért hőmérséklet 5 °C-kal is alacsonyabb lehet a nem öntözötthöz viszonyítva. (Folytatás Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című szakkönyvében)

Az öntözés feladata a növény vízszükségletének optimális kielégítése a termesztési cél szerint, mely a mai mezőgazdaságban a termésbiztonság és minőség javítása. A víz eljuttatása, szétosztása a felhasználási helyre, a megfelelő időben, sokrétű ismeretet, műszaki megoldást igényel. Fontos cél a víz- és energiatakarékosság, és a vizek szennyezésének megelőzése is. Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című kötetének célja az öntözőtelep elemeinek, a tervezés lépéseinek, valamint a tápoldatozás és a kapcsolódó szakterületek legfrissebb ismereteinek a bemutatása a gazdálkodók, kerttulajdonosok, pázsitfenntartók részére. A szakkönyv digitális kiadásban elérhető a Szaktudás webáruházban: ITT.

Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés
Dimitrievits György – Gulyás Zoltán:
A növényvédelem gépesítése
Havasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekben
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Zsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben
Zsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Pozitív „mellékhatások” kísérik a talajkímélő gazdálkodást
Bár akadnak már jó példák, de még nem kellő ütemben terjednek a talajkímélő művelési módszerek. Gyorsíthatja ezt a folyamatot, hogy az elmúlt évek szélsőségei a már hosszabb ideje átállt gazdálkodókat jóval kevésbé sújtották, és ez meglátszik a pénzügyi eredményességükben is. Itthon egyébként minden adott arra, hogy a gazdálkodók az átállás mellett döntsenek, rendelkezésre áll a technológia és a tudás is.
Precíziós talajlazítási terv készítése kukorica termesztéséhez
A mezőgazdaságban alkalmazott nagy tömegű erő- és munkagépek jelentősen hozzájárulnak a talajfelszín irányából induló és egyre vastagodó tömörödött rétegek kialakulásához. A talaj káros tömörödöttségének megszüntetésére rendelkezünk megfelelő mélylazítási technológiákkal, melyek alkalmazása viszont rendkívül energia- és költségigényes.
Zöldséghajtatás: csökkenő termőfelület, növekvő import, drága zöldség
Önellátásra sem vagyunk képesek a friss zöldségfélékből. A fóliasátrak nagy része korszerűtlen, elavultak a technológiák, és a legtöbb helyen a dolgos kezek is hiányoznak. Hiány persze nincs zöldségfélékből, import van bőven, de sokaknak megfizethetetlen. A tény az: a hazai lakosság több mint harmada nem eszik naponta zöldségfélét, pedig azok funkcionális élelmiszernek számítanak.
A genetika és a technológia kölcsönhatása a kukoricatermesztésben
Első lépés a jövedelmező kukoricatermelésben: a hibrid vetőmagok kiválasztása. A döntésnél figyelni kell az érésidőre, a tőszámra, a termőképességre, a szárazságtűrésre, a szárszilárdságra, a vízleadásra, a szemnedvesség- tartalomra.
A 2024-es globális gabonatermelés előrejelzése megegyezik a 2023-as termeléssel
A FAO legfrissebb, a 2024-es globális gabonatermelésére vonatkozó előrejelzését szeptemberben 2,8 millió tonnával csökkentette, most 2851 millió tonnára szabva, ami majdnem megegyezik a 2023-assal. Az új Gabonakínálati és Keresleti Tájékoztató a módosításokat a durva szemek, köztük a kukorica betakarítási várakozásainak csökkenésével magyarázza, elsősorban az Európai Unióban, Mexikóban és Ukrajnában tapasztalható meleg és száraz időjárás miatt. Eközben a FAO megemelte a 2024-es globális búzatermelésre, valamint a rizsre vonatkozó előrejelzését.
A káposztafélék gépi betakarítása
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarítása a termesztés költségeinek 50-80 %-át is kiteszi, ezért a megfelelően megválasztott gépesítési szint igen jelentős megtakarítást eredményezhet. A betakarítógép alkalmazása azonban – amellett, hogy sokszorosan túlszárnyalja az ember szedési kapacitását – nagy költségigényű, jelentős veszteséggel és rosszabb munkaminőséggel járhat együtt.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza