2026. 10. 24., szombat
Salamon
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fagyvédelmi öntözés

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | 2023/03/02

A fagyvédelmi öntözés – az esőztető öntözés egyik különleges alkalmazása - azon fizikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és - 3 °C között van. A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.

A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Gyakorlatban öntözéssel kb. 7 °C hőmérséklet különbséget tudunk kiegyenlíteni. Az öntözés indításának eldöntéséhez ismernünk kell a légkör jellemzőit. A fagyvédelmi öntözés csak radációs fagyok ellen alkalmazható, abban az esetben, ha a lehűlést a felhőtlen ég miatti kisugárzás okozza. A kis sebességű szél fokozza a párolgást, ezért több vizet kell adagolni. Kisugárzás esetén a növények hőmérséklete nem egyezik meg a levegőben mért adattal, annál 1,5-2 °C-kal is alacsonyabb lehet. A növények tényleges hőmérsékletére egy nedves anyagba csavart hőmérővel tudunk következtetni. A növények hőmérséklete függ a relatív páratartalomtól is. Ha a relatív páratartalom 100 %, úgy a száraz és nedves hőmérők adata megegyezik.

Fagyvédelem lombkorona feletti öntözéssel

A kivitelezés során a következőket kell figyelembe venni:

  • Az öntözőrendszernek speciálisan a fagyvédelemre kiépítettnek kell lennie. A növényzetnek el kell viselni a lerakódó jég tömegét, ezért a fás szárú, vagy támrendszeres növények alkalmasak fagyvédelmi öntözésre.
  • A kijuttatott víznek folyamatosan szolgáltatni kell a hőenergiát a növény belső hőmérsékletének fenntartására, valamint a víz egy részének párolgásához, ezért egy minimális intenzitást állandóan biztosítani kell.
  • A fagyveszély elmúltával a jég oldódásához és a víz párolgásához hőenergia szükséges, melyet a légkör csak 6 °C elérése után képes szolgáltatni. Ha az öntözést ennél a hőmérsékletnél korábban állítjuk le, úgy magunk fagyaszthatjuk le a növényállományt. Szabadföldön a szórófejek forgási sebességének egy perc alatt kell lennie, és kerülni kell a finom, ködszerű porlasztást, mivel ez jobban párolog és fölöslegesen hőt von el.
  • A legkisebb tervezhető intenzitás 2,5 mm/óra, CU > 80 % és 0-2 km/óra szélsebesség mellett. A maximálisan tervezhető mennyiség nem több mint 7 mm/óra, mivel az ebből képződő jégtömeg már összetöri a legerősebb növényt és támrendszert, valamint a rendszer kiépítése nagyon költséges. Sávöntöző szórófejekkel csökkenthető az ültevényben kijuttatott víz mennyisége.
  • Az öntözést a fagy várható megérkezte előtt, a léghőmérséklet 1-2 °C-os értéke esetén már el kell kezdeni. A hőmérsékletet 0,5 °C pontosságú hitelesített, radációs ernyővel védett hőmérővel mérjük a védendő területen.

Fagyvédelem lombkorona alatti öntözéssel

Egyes gyümölcsösöket a korona alatt elhelyezett miniszórófejekkel öntözünk. Ezek a szórófejek is lehetőséget adnak bizonyos fagyvédelemre. A védekezés sikeres lehet, ha a radációs fagy nem nagyobb – 2,5 °C-nál, a talajfelszín száraz, és a relatív páratartalom alacsony. A kijuttatott víz növeli a levegő páratartalmát, mely visszatartja a talajból kisugárzott energiát. A víz energiatartalma a fagyás során felszabadul és emeli a hőmérsékletet. Ez a módszer nem igényel folyamatos vízkijuttatást, néhány percre megszakítható az öntözés.

A virágzás késleltetése

Egyes években a tavaszi felmelegedés szokatlanul korán köszönt be és azzal a veszéllyel jár, hogy a megindult vegetációt, virágzást egy későbbi lehűlés károsítja. Az ültetvény felső öntözésével, a mikroklíma hűtésével késleltethetjük a virágok korai megjelenését, csökkenthetjük az elfagyás esélyét. A hatást a víz párologtatásához szükséges hő elvonásával érjük el, ezért esős, meleg időjárás beköszöntével a módszer nem alkalmazható. A hatást megbecsülhetjük, ha ismerjük a növény életműködéséhez szükséges minimális hőmérséklet (általában kb. 5 °C), és az egyes növekedési fázisok eléréséhez szükséges hőösszeg nagyságát. Az öntözött és nem öntözött területen mért hőösszegek összehasonlításával következtethetünk a virágzás eltolódásának mértékéről. A jó eredmény eléréséhez alkalmazott intenzitás 3 mm/óra, CU > 80 % legyen. Az öntözés során arra törekedjünk, hogy 5 °C fölött a rügyek vizesek legyenek, naponta többszöri kis vízadag kijuttatásával tartsuk nedvesen a növényt.

A levélzet hűtése

Hazánkban a légköri aszály nyaranta többször is előfordul. A levegőben ilyenkor olyan alacsony a páratartalom, hogy a növény nem képes a párologtatáshoz, saját maga hűtéséhez elegendő vizet szállítani még abban az esetben sem, ha az a talajban rendelkezésre áll. Ilyenkor a növény asszimilációja csökken, megáll, így gazdasági kár keletkezik. A légkörbe vizet juttatva növeljük a páratartalmat, csökkentjük a hőmérsékletet, így csökken a növény vízigénye. Az öntözőrendszernek képesnek kell lennie gyakori, kis vízadagok kijuttatására a levél felületére. Az öntözést kontinentális eredetű növények (pl.: sárgarépa, burgonya) esetében 28 °C, mediterrán eredetűek (pl.: paprika, tojásgyümölcs) esetében 32 °C fölött kezdjük. Az öntözési ciklus meghatározásához azt vegyük figyelembe, hogy a leveleket a kritikus hőmérsékleti érték fölött állandóan tartsuk nedvesen. A jól végzett öntözéssel az állományban mért hőmérséklet 5 °C-kal is alacsonyabb lehet a nem öntözötthöz viszonyítva. (Folytatás Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című szakkönyvében)

Az öntözés feladata a növény vízszükségletének optimális kielégítése a termesztési cél szerint, mely a mai mezőgazdaságban a termésbiztonság és minőség javítása. A víz eljuttatása, szétosztása a felhasználási helyre, a megfelelő időben, sokrétű ismeretet, műszaki megoldást igényel. Fontos cél a víz- és energiatakarékosság, és a vizek szennyezésének megelőzése is. Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című kötetének célja az öntözőtelep elemeinek, a tervezés lépéseinek, valamint a tápoldatozás és a kapcsolódó szakterületek legfrissebb ismereteinek a bemutatása a gazdálkodók, kerttulajdonosok, pázsitfenntartók részére. A szakkönyv digitális kiadásban elérhető a Szaktudás webáruházban: ITT.

Ajánlott kiadványokZsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben
Havasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekben
Dimitrievits György – Gulyás Zoltán:
A növényvédelem gépesítése
Zsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben
Dr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza