2023. 03. 28., kedd
Gedeon
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fagyvédelmi öntözés

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | 2023/03/02

A fagyvédelmi öntözés – az esőztető öntözés egyik különleges alkalmazása - azon fizikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és - 3 °C között van. A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.

A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Gyakorlatban öntözéssel kb. 7 °C hőmérséklet különbséget tudunk kiegyenlíteni. Az öntözés indításának eldöntéséhez ismernünk kell a légkör jellemzőit. A fagyvédelmi öntözés csak radációs fagyok ellen alkalmazható, abban az esetben, ha a lehűlést a felhőtlen ég miatti kisugárzás okozza. A kis sebességű szél fokozza a párolgást, ezért több vizet kell adagolni. Kisugárzás esetén a növények hőmérséklete nem egyezik meg a levegőben mért adattal, annál 1,5-2 °C-kal is alacsonyabb lehet. A növények tényleges hőmérsékletére egy nedves anyagba csavart hőmérővel tudunk következtetni. A növények hőmérséklete függ a relatív páratartalomtól is. Ha a relatív páratartalom 100 %, úgy a száraz és nedves hőmérők adata megegyezik.

Fagyvédelem lombkorona feletti öntözéssel

A kivitelezés során a következőket kell figyelembe venni:

  • Az öntözőrendszernek speciálisan a fagyvédelemre kiépítettnek kell lennie. A növényzetnek el kell viselni a lerakódó jég tömegét, ezért a fás szárú, vagy támrendszeres növények alkalmasak fagyvédelmi öntözésre.
  • A kijuttatott víznek folyamatosan szolgáltatni kell a hőenergiát a növény belső hőmérsékletének fenntartására, valamint a víz egy részének párolgásához, ezért egy minimális intenzitást állandóan biztosítani kell.
  • A fagyveszély elmúltával a jég oldódásához és a víz párolgásához hőenergia szükséges, melyet a légkör csak 6 °C elérése után képes szolgáltatni. Ha az öntözést ennél a hőmérsékletnél korábban állítjuk le, úgy magunk fagyaszthatjuk le a növényállományt. Szabadföldön a szórófejek forgási sebességének egy perc alatt kell lennie, és kerülni kell a finom, ködszerű porlasztást, mivel ez jobban párolog és fölöslegesen hőt von el.
  • A legkisebb tervezhető intenzitás 2,5 mm/óra, CU > 80 % és 0-2 km/óra szélsebesség mellett. A maximálisan tervezhető mennyiség nem több mint 7 mm/óra, mivel az ebből képződő jégtömeg már összetöri a legerősebb növényt és támrendszert, valamint a rendszer kiépítése nagyon költséges. Sávöntöző szórófejekkel csökkenthető az ültevényben kijuttatott víz mennyisége.
  • Az öntözést a fagy várható megérkezte előtt, a léghőmérséklet 1-2 °C-os értéke esetén már el kell kezdeni. A hőmérsékletet 0,5 °C pontosságú hitelesített, radációs ernyővel védett hőmérővel mérjük a védendő területen.

Fagyvédelem lombkorona alatti öntözéssel

Egyes gyümölcsösöket a korona alatt elhelyezett miniszórófejekkel öntözünk. Ezek a szórófejek is lehetőséget adnak bizonyos fagyvédelemre. A védekezés sikeres lehet, ha a radációs fagy nem nagyobb – 2,5 °C-nál, a talajfelszín száraz, és a relatív páratartalom alacsony. A kijuttatott víz növeli a levegő páratartalmát, mely visszatartja a talajból kisugárzott energiát. A víz energiatartalma a fagyás során felszabadul és emeli a hőmérsékletet. Ez a módszer nem igényel folyamatos vízkijuttatást, néhány percre megszakítható az öntözés.

A virágzás késleltetése

Egyes években a tavaszi felmelegedés szokatlanul korán köszönt be és azzal a veszéllyel jár, hogy a megindult vegetációt, virágzást egy későbbi lehűlés károsítja. Az ültetvény felső öntözésével, a mikroklíma hűtésével késleltethetjük a virágok korai megjelenését, csökkenthetjük az elfagyás esélyét. A hatást a víz párologtatásához szükséges hő elvonásával érjük el, ezért esős, meleg időjárás beköszöntével a módszer nem alkalmazható. A hatást megbecsülhetjük, ha ismerjük a növény életműködéséhez szükséges minimális hőmérséklet (általában kb. 5 °C), és az egyes növekedési fázisok eléréséhez szükséges hőösszeg nagyságát. Az öntözött és nem öntözött területen mért hőösszegek összehasonlításával következtethetünk a virágzás eltolódásának mértékéről. A jó eredmény eléréséhez alkalmazott intenzitás 3 mm/óra, CU > 80 % legyen. Az öntözés során arra törekedjünk, hogy 5 °C fölött a rügyek vizesek legyenek, naponta többszöri kis vízadag kijuttatásával tartsuk nedvesen a növényt.

A levélzet hűtése

Hazánkban a légköri aszály nyaranta többször is előfordul. A levegőben ilyenkor olyan alacsony a páratartalom, hogy a növény nem képes a párologtatáshoz, saját maga hűtéséhez elegendő vizet szállítani még abban az esetben sem, ha az a talajban rendelkezésre áll. Ilyenkor a növény asszimilációja csökken, megáll, így gazdasági kár keletkezik. A légkörbe vizet juttatva növeljük a páratartalmat, csökkentjük a hőmérsékletet, így csökken a növény vízigénye. Az öntözőrendszernek képesnek kell lennie gyakori, kis vízadagok kijuttatására a levél felületére. Az öntözést kontinentális eredetű növények (pl.: sárgarépa, burgonya) esetében 28 °C, mediterrán eredetűek (pl.: paprika, tojásgyümölcs) esetében 32 °C fölött kezdjük. Az öntözési ciklus meghatározásához azt vegyük figyelembe, hogy a leveleket a kritikus hőmérsékleti érték fölött állandóan tartsuk nedvesen. A jól végzett öntözéssel az állományban mért hőmérséklet 5 °C-kal is alacsonyabb lehet a nem öntözötthöz viszonyítva. (Folytatás Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című szakkönyvében)

Az öntözés feladata a növény vízszükségletének optimális kielégítése a termesztési cél szerint, mely a mai mezőgazdaságban a termésbiztonság és minőség javítása. A víz eljuttatása, szétosztása a felhasználási helyre, a megfelelő időben, sokrétű ismeretet, műszaki megoldást igényel. Fontos cél a víz- és energiatakarékosság, és a vizek szennyezésének megelőzése is. Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című kötetének célja az öntözőtelep elemeinek, a tervezés lépéseinek, valamint a tápoldatozás és a kapcsolódó szakterületek legfrissebb ismereteinek a bemutatása a gazdálkodók, kerttulajdonosok, pázsitfenntartók részére. A szakkönyv digitális kiadásban elérhető a Szaktudás webáruházban: ITT.

Ajánlott kiadványokTóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dimitrievits György – Gulyás Zoltán:
A növényvédelem gépesítése
Havasréti Béla - Varga András:
Növényvédelem a zöldségeskertekben
Dr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés
Zsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben
Zsigó György:
Védekezés a kórokozók és kártevők ellen a szőlőben

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Élelmiszeripari digitalizáció: itt az esély a nagy ugrásra
Jelentős fejlesztési forrás áramlik az élelmiszeriparba, ami a Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DÉS) megvalósításával hatalmas fejlődést hozhat az iparágban, hatékonyságban, jövedelemtermelő-képességben és piacszerzésben is, egyben garantálja a nemzetbiztonsági kérdéssé vált élelmiszer-önrendelkezést is.
Tíz helyszínen zajlott a kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet
Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet.
Nemesítésben is az élen
Független vállalkozásként, a globális vállalatok mellett azt a célt tűztük ki, hogy az európai és magyar termelők is az első számú alternatívaként gondoljanak a KWS-re.
Egészséges Vidám Paradicsom
A GreenCoop szövetkezet a Vidám Paradicsom termelői csoportosulása, jelenleg egy magyarországi és négy szlovákiai üvegházzal, összesen 25 hektár területtel és több mint 500 alkalmazottal. Bindics Zsolttal, a szövetkezet elnökével beszélgettünk.
Aszályban is sikert arat!
Hagyjuk el a megszokott gyakorlatot – gondolkozzunk tudatosan és építsünk a meglévő tudásra.
A jó magágy kialakításának feltételrendszere
A tavasz és az azzal összefüggő munkák közeledtével évről-évre, újra és újra át kell gondolni azok szerepét és jelentőségét a növénytermesztésben. Igen gyakran hallani a gazdáktól, hogy minden a vetésen múlik. Természetesen számos befolyásoló tényező bír jelentős hatással az adott évi termésre, de vitathatatlan, hogy a vetés előtti talajmunkákra úgy tavasszal, mint ősszel különös hangsúlyt kell helyezni.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza