A tudásalapú, professzionális és együttműködő agráriumé a jövő

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2023/05/01

Dr.Nagy István 
agrárminiszter

 - Miniszter úr, milyen tanulságokat vonhatunk le az elmúlt év gyenge teljesítményéből? Min kell sürgősen, és hosszabb távon változtatni? 

 - Valóban, 2022 válságos év volt, elég, ha az orosz-ukrán háborúra, az elhibázott brüsszeli szankciók miatti energiaválságra vagy a történelmi léptékű aszályra gondolnunk. Mindezek ellenére a magyar mezőgazdaság tavaly úgy biztosította a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, hogy közben 23 százalékkal nőtt az agrárexport is. Látszik a világban zajló folyamatokból, hogy 2023 is számos kihívást fog tartogatni számunkra. A kihívásokon túl a nagyobb gondot az okozza, hogy bizonytalanság, kiszámíthatatlanság jelent meg világban, különösen Európában ezzel a háborús konfliktussal, és már nem úgy működik a világ, ahogy eddig megszoktuk. A magyar gazdatársadalom éppen ezért követel békét és tűzszünetet.

A nehézségekben azonban a lehetőségeket is meg kell látni. Ha megnézzük a kormány eddigi válságkezelési elveit, mindig a beruházásokat, a munkahelyek, és a családok védelmét támogattuk, mert ha munka van, akkor van megélhetés, van biztonság, stabilitás a társadalomban, és akkor a válságból is ki lehet lábalni. Az agráriumban is ezt valósítjuk meg, amikor olyan döntéseket hozunk, amelyekkel a korszerűsítést, fejlesztést támogatjuk. Megoldjuk a munkaerőhiány kérdését, hiszen az automatizálással, a precíziós gazdálkodással munkaerőt tudunk megspórolni. Megoldjuk a versenyképességi problémát is, hiszen a gépesítettség, a fejlettebb technológia alkalmazása, az inputhatékonyság javítása, mind-mind versenyképességet javító tényező. Egyszersmind a generációváltást is elősegítjük, hiszen a fiatalok már ebben az új technológiai közegben mozognak otthonosan. Azt a fontos társadalmi elvárást is teljesíteni tudjuk, hogy egészségesebb élelmiszert állítunk elő, kevesebb növényvédő szer használattal, erőteljesebben érvényesülnek az állatjóléti szempontok, azaz a fenntartható fejlődés felé teszünk újabb lépéseket.

 - Klímaváltozás, aszály – hogyan lehet felkészülni ezekre a kihívásokra? (Öntözésfejlesztés, precíziós gazdálkodás, talajművelés, vetőmag fajtaválasztás stb.) 

 - Az elmúlt évek időjárási szélsőségei, köztük a 2022-es súlyos aszály is felhívja a figyelmet a klímaváltozásra, mint a mezőgazdasági termelés egyik legjelentősebb kihívására. A múlt év augusztusának közepén az ország területének 81 százalékán volt súlyos, vagy nagy fokú aszály. A kárenyhítési rendszerbe a szeptember 30-ai véghatáridőig 1 millió 434 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a termelők. Azt fontos látni, hogy az aszály Európa szerte is komoly problémát okoz és jelentős feladatot ad az agrárpolitikának. 

A klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása, a mezőgazdaság alkalmazkodása érdekében kiemelten fontos a vízgazdálkodás és az öntözés (állami öntözési infrastruktúra fejlesztése, termelői öntözési beruházások támogatása, vízvisszatartás, vízmegtartó gazdálkodói gyakorlatok támogatása). Az agrotechnológia fejlesztése (forgatás nélküli talajművelés, talajtakarás, a talaj szervesanyag- tartalmának növelése, a szárazságtűrő, rövidebb tenyészidejű, nagyobb termésbiztonságú fajták használata) is elmaradhatatlan. Az állattenyésztésben az istállók modernizálása, klimatizálása, a takarmányozás átalakítása, és a megváltozott éghajlati viszonyokat jól tűrő fajták termelésbe állítása szintén megoldandó feladat. Ezek ösztönzésére a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai kereteit meghatározó stratégiai terv többféle intézkedést is tartalmaz. Elég a kibővített kondicionolitásra, az Agro-ökológiai Programra, az Agrár-környezetgazdálkodási és Ökológiai gazdálkodást támogató beavatkozásokra, az öntözési beruházások és a nem termelő beruházások támogatására, vagy éppen a technológiai modernizációt elősegítő felhívásokra gondolni.

 - Sikerül-e visszafizetési kötelezettség nélkül lezárni a 2013-2020 támogatási ciklust?

 - Habár az idei esztendőben indítjuk az új agrártámogatási ciklust, de az eddigi vidékfejlesztési program is velünk él még párhuzamosan egészen 2025-ig. Jelenleg is vannak nyitva lévő pályázatok, például tanyafejlesztés, vagy az öntözésfejlesztés vonatkozásában. Szóval messze még a zárás ideje.

 - Igen nagy az új támogatási keretösszeg. Mikor indul az új ciklus? Milyen változások lesznek a pályázatoknál? Mire számíthatnak a gazdák? 

 - A KAP Stratégiai Terv 2485 milliárd forint közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza. Most minden gazdálkodónak az áprilisban kezdődő egységes kérelem beadásra való felkészülés a legfontosabb tennivalója, hiszen ennek keretében több száz milliárd forintnyi terület- és állatalapú támogatás válik elérhetővé számukra. Változnak a területalapú támogatások szabályai, ezekről országszerte fórumokat tartunk, tájékoztató anyagok és videók készülnek, zajlik a falugazdászok felkészítése, egyszóval mindent megteszünk a tudnivalók legszélesebb körhöz való eljuttatásában.

Az agrárkamarával közösen számos részletes tájékoztató kiadványt készítettünk, amelyek a KAP tematikus honlapunkon megtalálhatók számos más információval együtt. Ez a weboldal a könnyen megjegyezhető kap.mnvh.eu címen érhető el. Új támogatási formák is megjelennek, így például a kis- és közepes gazdaságok számára biztosított újraelosztó támogatás, amelynek keretében a gazdálkodók az gazdaságuk első 10 hektárjára az alaptámogatáson felül hektáronként 80 eurónyi plusztámogatást kaphatnak, a 10 és 150 közötti hektárokra pedig 40 eurónyit. Indul az Agrár-ökológiai Program is, amely a jelenlegi terveink alapján hektáronként 80 eurós támogatással segíti a környezet- és klímabarát gazdálkodási gyakorlatokat megvalósító gazdálkodókat. Ezek egyike sem ajándék, hanem az egyre szigorúbb uniós szabályozás miatti többletköltségek és korlátozások kompenzációja, ami jelen körülmények között kulcsfontosságú a termelés biztonságos finanszírozásához. Külön figyelünk a nagyon nehéz helyzetben lévő állattartókra és kertészekre, hiszen számukra komoly forrást nyitunk meg ismételten tavasszal a termeléshez kötött támogatások keretében. Az új beruházási felhívások tervezése az idei év második felében indul meg. 

 - A négyszeresére növelt kárenyhítési alap elegendő-e a tavalyi károk enyhítésére?

 - A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére több mint 22 ezer termelő részesült összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban. Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget. A biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően többszörösére emelkedett az aszálybiztosítással rendelkező gazdaságok száma, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és más, a szélsőséges időjárás okozta károk enyhítésére. A mezőgazdaság finanszírozási helyzete érdekében tett intézkedéseknek, a korábbi évek ágazati pénzügyi erősödésének is köszönhetően a magyar mezőgazdaság helyzete a tavalyi tragikus aszály súlyos következményei mellett is stabil, melyhez a kárenyhítési alapon keresztül is most komoly segítséget kapnak a gazdálkodók.

 - Hatékonyan használták-e fel az ágazatok az uniós és a hazai támogatási forrásokat? Van-e erről felmérés? 

 - A mezőgazdasági beruházások látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez. A gazdálkodók csak 2022-ben 686 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 7 százalékkal többet, mint 2021-ben és 81 százalékkal többet, mint 2021-ben. A mezőgazdaság egy hektárra vetítve még a 2022-es rendkívüli körülmények között is 139 százalékkal több új értéket termelt meg, mint 2010-ben. A fentieken túl szükséges kiemelni a Vidékfejlesztési Program terület- és állatlétszám alapú pályázati felhívásait is, hiszen az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében több mint 1,2 millió hektáron, ökológiai gazdálkodás támogatása keretében pedig közel 275 ezer hektáron valósul meg a természetkímélő gazdálkodás. Állatjóléti támogatások tekintetében elmondható, hogy az elmúlt időszakban új állatjóléti támogatásokat hirdettünk meg, amelynek eredményeként a szarvasmarha ágazat, a teljes kiskérődző ágazat, a baromfi ágazat és a méhészetek számára is elérhetővé váltak az állatjóléti többletvállalásokhoz kapcsolódó támogatási formák.

 - A tavalyi válság milyen hatással van a gazdálkodók finanszírozási lehetőségeire? Nagy a forgótőke hiány, a hitel lehetőségek csak drágán vehetők igénybe, mi ennek a következménye? 

 - A 2022. évi, történelmi léptékű aszály következményeinek kezelése érdekében a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset állított fel, amelynek javaslatára rendkívüli intézkedéseket is hozott a mezőgazdasági termelés finanszírozási hátterének biztosítása érdekében. A kormány gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági hitel visszafizetéséhez kapcsolódóan kaphattak 2023 végéig haladékot. A kis- és középvállalkozások piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleihez kapcsolódóan kamatstop került bevezetésre a tavalyi év végétől. Szintén a tavalyi aszályra való tekintettel a korábbi éveknél is nagyobb összeg erejéig, 322 milliárd forint értékben történt meg az uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatások előleg- és részfizetése, amelyhez a kormány ugyancsak megteremtette a szükséges finanszírozási és technikai feltételeket. Az aszály által sújtott mezőgazdasági termelők és az állattartók számára, forgóeszköz finanszírozásuk segítése érdekében megnyílt a kiemelt, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás lehetősége az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel keretében. Szintén 2022-ben az üzemanyag hatósági ár mezőgazdasági gépekre történő kivételes alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takaríthattak meg a mezőgazdasági termelők.

 - Mely ágazatok versenyképesek, melyek kevésbé? Milyen stratégiai célokat fogalmaztak meg ebben a témakörben.

 - Mint már hangsúlyoztam, jelentős fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság 2010 óta. Ez tükröződik a főbb ágazati mutatókban: a területi termelékenység, vagyis az egy hektárra jutó hozzáadott érték például 2010 és 2022 között közel két és félszeresére növekedett. Ez az ötödik legjobb eredmény az Európai Unióban, és messze meghaladja az unió egészének 52 százalékos értékét. A meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére a kormány kiemelt célja, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelés hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, míg az agrár- és élelmiszerexport értéke 15 milliárd euróra emelkedjen. A tudásalapú, professzionális és együttműködő agráriumé a jövő. A sikerhez az új technológiák alkalmazására, nyitottságra és korszerű tudásra van szükség. Az a gazdálkodó, aki elmulasztja a fejlesztést, az új technológiák alkalmazását, végérvényesen lemarad a versenyben. A feldolgozóipar fejlesztése is elengedhetetlen.

 - Harc Brüsszellel – ukrán gabona, tojás, brojlercsirke elárasztotta a hazai és az uniós piacot.  Lehet-e a magyar érdekeknek érvényt szerezni  Brüsszelben? 

 - Az utóbbi hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy a Szolidaritási Folyosón Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabona Európában ragad, ami komoly piaci zavarokat eredményezett. Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már korábban az Európai Bizottsághoz fordult, hogy tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért. Ez a hat EU-tagország aztán rendkívüli támogatást is igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban csupán Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt az érdeminek nem nevezhető, megközelítőleg mindössze 53 millió eurós pénzügyi segítséget.

A Bizottság döntése súlyosan diszkriminatív és szakmai tévedésen alapszik. A brüsszeli kettős mércét határozottan elutasítjuk. A Bizottság azt állítja, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással az gabonapiaci árakra, azonban amíg a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, addig Magyarországon ez 217 euróra esett vissza. Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül és azt a súlyos szakmai tévedést sem, miszerint nem az ukrán gabona bejövetele idézte elő ezt a nagy árcsökkenést. Statisztikai adatokkal, számokkal bizonyítottuk, hogy igenis óriási károkat szenvednek el a magyar gazdák azért, mert a szolidaritási folyosó által bekerült gabona nem a célországokba érkezik, hanem Magyarországon marad. A Bizottság jól láthatóan nem szakmai, hanem a politikai döntést hozott. A magyar kormány azonban továbbra is a gazdák mellett áll. Nem tágítunk, nem engedünk, nem hagyjuk, hogy a magyar gazdákat ellehetetlenítsék, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek. Szeretném még arra is felhívni a figyelmet, hogy arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az Ukrajnából nyomott áron érkező méz és baromfihús is a hagyományos exportpiacainkról szorítja ki a magyar termékeket. Éppen ezért Magyarország több tagállammal együtt azt is sürgeti Brüsszelben, hogy egyértelmű eredetmegjelölés kerüljön a méztermékek csomagolására.

 - Generációváltás, fiatal gazdák támogatása, munkaerőhiány – ezek napirenden szereplő témakörök. 

 - Pontosan, ezért is mondom, hogy az Agrárminisztérium tudatosan foglalkozik az agrárium generációs megújulásának ösztönzésével is. Ennek a munkának egyik fő pillére, hogy megismertessük a fiatalokkal, hogy ez nemcsak egy szép, értékteremtő és megélhetést biztosítani képes szakma, hanem ma már egy technológiailag élenjáró, tudásigényes ágazat is. A másik pillér pedig az ehhez szükséges pénzügyi és szabályozási ösztönzők működtetése, amelynek fontos eleme a 2023. január 1-jével hatályba lépő gazdaságátadási törvény épp úgy, mint az agrártámogatási rendszerben a fiatalok kiemelt kezelését támogatja.

 - Milyen évre számít? Válságkezelésre kell berendezkedni? 

 - Nagyon remélem, hogy 2023 elhozza a békét. Elhozza azt a normalitást, amelyre már egy ideje várunk az életünkben. A kormány a maga eszközeivel, támogatáspolitikájával és minden lehetőségével támogatja a gazdák erőfeszítéseit, mert az az érdekünk, hogy a körülmények ellenére sikeres 2023-as évet tudjunk zárni. A folyamatosan jelentkező kihívásokra időben és hatásosan kell reagálni, ehhez pedig szükség van az ágazat minden szereplőjének tudására, akaratára és közös munkájára. Az agrárkormányzat ismeri és tisztában van a gazdálkodók problémáival, de csak közösen tudunk megküzdeni a nehézségekkel.

 - Nem hagyhatjuk ki a beszélgetésünkből az élelmiszerárstop, az infláció kérdését sem. 

 - Az élelmiszerárstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta inflációtól és áremelkedéstől. Az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopoknak köszönhetően jelentős többletkiadásoktól tudják megvédeni a magyar családokat és az árstopos termék iránt - eltérő mértékben - átlagosan 20-80 százalékkal nőtt a kereslet. A kormány mindazokat az intézkedéseket fenntartja, amelyek az infláció csökkenését szolgálják, és az árstopok határidejének lejárta előtt két héttel dönt azok esetleges meghosszabbításáról. A nem árstopos termékek árai a piaci viszonyok alapján alakulnak. Egyre több kiskereskedelmi üzletlánc jelenti be ugyanakkor, hogy jelentősen mérsékli a különböző élelmiszerek árát. A kormány célja továbbra is az, hogy az év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt. Ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatallal közösen online árfigyelő rendszer jön létre, amely fokozza a versenyt és megakadályozza a túlárazást.

 - Végezetül: a földadó elleni petíciót 120 ezren írták alá. Mi lesz a következő lépés?

 - Az Agrárminisztériumnak feladata lesz a földadó elleni fellépésnél is. A gazdaszervezetektől megkaptuk a földadó elleni petíciót, amit 120 ezren írtak alá, miután a hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldal volt miniszterelnök-jelöltje földadót vetett ki a gazdákra a háborús válság és az aszály közepette. Ez figyelmeztető jel, mert ha a baloldal egy településen bevezeti ezt az új adót, akkor bármelyik más baloldali településen is kész lesz bevezetni, veszélyeztetve ezzel a magyar gazdák, a magyar agrárium érdekeit. A magyar gazdák ezúttal is számíthatnak a kormányra, nem hagyjuk, hogy ellehetetlenítsék őket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai