2026. 06. 28., vasárnap
Levente, Irén
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Betakarítás – őszi vetések

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2014/12/17

„Kedvező feltételek esetén akár a 9 millió tonnát is meghaladhatja az idei kukoricatermés Magyarországon” – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára november elején, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követően.

Hazánkban a kukorica a legnagyobb területen, az idén mintegy 1,224 millió hektáron termesztett szántóföldi növény. A termésátlag kifejezetten jó, a betakarított területeken hektáronként 7,56 tonna. Az előző öt év átlagában a betakarított kukorica mennyisége éves szinten 6,8 millió tonna volt, az idei várható 9 millió tonna ezt 33 százalékkal haladja meg. Az ideihez hasonló hektáronkénti termésátlag legutóbb 2005-ben volt.

A napraforgó betakarítása gyakorlatilag befejeződött. A termésátlag hektáronként 2,65 tonna, ez igen kedvező, legutóbb 2008-ban volt ilyen magas. Az idén napraforgóból összesen 1,6 millió tonnát takarítottak be, az előző öt év átlaga 1,28 millió tonna volt.

Az őszi betakarítású növények közül a cukorrépa termésátlaga az eddigi adatok szerint hektáronként 62 tonna, ami nagyon jó hozam, a répa cukortartalma ugyanakkor alacsonyabb a szokásosnál.

A hazai gabonapiac

Az államtitkár elmondta: amikor 2014 májusában a hazai és világszinten is kedvező terméskilátásokról szóló hírek megjelentek, a világpiaci és hazai gabonaárak is csökkenni kezdtek. Ez a folyamat júniusban stabilizálódott, majd amikor világossá vált, hogy az őszi búzából a szokásosnál lényegesen több takarmányminőségű áru várható – 70 százalék –, akkor a takarmánygabonák ára tovább mérséklődött, az étkezési búza ára viszont emelkedni kezdett. Így november elején a legközelebbi határidőkre vonatkozó tőzsdei jegyzések a malmi búzánál tonnánként 49 800 forinton álltak, míg egy évvel korábban 47 400 forinton. A takarmánybúza a legközelebbi határidőre tonnánként 42 ezer forint, szemben az egy évvel korábbi 46 300 forinttal.

A takarmánykukorica legközelebbi lejáratra vonatkozó tőzsdei elszámoló ára jelenleg tonnánként 38 500 forint, egy évvel korábban 42 800 forint volt. A kukorica jelenlegi piaci ára 30–35 ezer forint tonnánként, ami már megközelíti a 101,31 euró/tonnás intervenciós árszintet, amely 31 400 forint/tonnának felel meg. Czerván György jelezte: amennyiben az intervenció igénye felvetődik a piaci szereplők részéről, úgy a szaktárca megteszi a szükséges lépéseket az Európai Bizottságnál. Hozzátette, hogy a kedvezőtlen körülmények miatt a kukoricánál jelentős szárítási és tisztítási költségek is felmerülhetnek.

A gazdák az idén eddig 2010 jogos kárbejelentést tettek 43 ezer hektárra, a legtöbbet a belvíz miatt – ismertette, hozzátéve, hogy a kárenyhítési alapban 15 milliárd forint áll rendelkezésre, így minden jogos kárigény kielégíthető lesz, valószínűleg visszaosztás nélkül.

Nagy a csúszás

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese telefonon arról számolt be az Agráriumnak, hogy a kukorica betakarítása november 17-én 75 százalék körül tartott, 7,6-os az átlagterméssel. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 900 hektár körül van betakarítva kukoricából az egy millió 200 ezer hektárból. Ez igen nagy elmaradás a szokásoshoz képest.

– Most a csapadék miatt minden őszi munkát, mind betakarítást, mind vetést le kellett állítani. Gyakorlatilag a búzának 85 százaléka van elvetve. Az egymillió egyszázezer hektár tervezett területből 900 ezer hektáron vannak túl a búzavetésen. Ez nagyon nagy csúszás, hiszen ennek a munkának október 20-ig kellett volna befejeződni. Ha az idő nem romlik el, akkor végül is december 5–6-ig el lehet vetni a szóban forgó kultúrát, később már nincs reális esélye a búzavetőmag talajba jutatásának. Mindenesetre örömmel vennénk, ha az idén 950 ezer hektár fölött lehetne a búza vetésterülete, de az sem lenne „baj”, ha elérnénk az egymillió hektárt.

A cukorrépa betakarítása 80 százalék körül van, ez azt jelenti, hogy 12 ezer 12 500 hektár van betakarítva a 15 ezer hektárból, és körülbelül 63 tonnás átlagra lehet számítani. Ha sikerül befejezni a még kint lévő 2–3000 hektárnyi cukorrépa szedését, akkor meglenne a 900 ezer tonna körüli cukorrépatermés Magyarországon.

– Mi várható jövőre pocokkár ügyben?

– Tagjaink jelzése szerint a pockok száma csökkent ugyan, de nagy a gradáció. Hideg, havas, csapadékos télre lenne szükség, hogy a pocokállomány megtizedelődjön, és a normális arány helyreálljon. Ha a tavalyihoz hasonlóan enyhe lesz a tél, akkor hatalmas gradációra lehet számítani. Jelenleg egyféle szer van engedélyezve, de ennek használata aránytalanul nagy munkaerőt igényel, ezért a termelők csak „végveszélyben” használják. A problémát valójában a természetnek kellene megoldani. Ha nem így történik, nem lesz kemény tél, akkor jövő nyáron valószínűleg nyári szántás lesz elrendelve az országban.

– Összességében a gabonások jó évet zárnak idén?

– Erről még korai lenne beszélni, hiszen 25 százaléka a kukoricának kint van a táblákon, de úgy vélem, közepes évnél jobb nem lehet. Rettentő nyomattak az árak, és csak most kezdtek felfelé indulni. Ha valakinek valamilyen szükség miatt el kellett már adnia a gabonáját, az csak nagyon nyomott áron tehette ezt – összegzett Petőházi Tamás.

A legfrissebb, lapunknak adott november 21-i FM-tájékoztatás szerint a kukorica betakarítása jelenleg ütemesen halad, a betakarítás 82 százalékon áll, már több mint 1 millió hektárt vágtak le eddig a termelők, a termésátlag 7,72 tonna hektáronként. A napraforgó betakarítása teljes egészében befejezettnek tekinthető, a terület 99 százalékát aratták le, 2,65 t/ha termésátlaggal. A szója betakarítása is csaknem teljesen befejeződött 99 százalékon áll, 2,65 t/ha termésátlaggal. A burgonya felszedése gyakorlatilag véget ért, a termésátlag 27,52 t/ha. A cukorrépát már a terület 81%-án takarították be, 64,43 t/ha termésátlaggal.

A kukorica magas nedvességtartalma miatt, a szárítók továbbra is folyamatosan működnek. A tartályos gázzal való ellátottságukban az elmúlt hetekhez hasonlóan továbbra is fennakadásokat jelentenek az ország több régió­jából.

Az őszi káposztarepce vetése már befejeződött, a szándékhoz képest 93 százalékon végezték el a munkát a gazdálkodók. Az őszi árpa vetése 98 százalékos, a rozs 98 százalékon, a triticale 96 százalékon áll a vetési szándékhoz képest. Az őszi búza vetése jelenleg 90 százalékon áll.

Az őszi talajmunkák ütemesen haladnak, de a legtöbb megyében találhatók túlnedvesedett és belvizes területek, amelyek továbbra sem művelhetők.

Nemzetközi piaci folyamatok

Az idei év nemzetközi valutamozgásai közül az euró gyengülése az USD-hez képest (1,39-ről 1,24-re), valamint az ukrán hrivnya és az orosz rubel értékvesztése emelhető ki. Az ukrán fizetőeszköz kb. 70–80%-át, az orosz rubel pedig mintegy 50%-át vesztette értékének a mérvadó nemzetközi valutákhoz képest a 2014-es év során.

A másik lényeges folyamat, ami a gabonapiacot is érinti, az olaj fokozatos értékvesztése, amely USD-ben számolva 2014-ben mintegy 30%-os volt.

Mindezek a tényezők az amerikai beszállítókkal szemben az európai és fekete-tengeri gabonaszállítmányok versenyképességét javították. A gyakorlatban azt láthatjuk, hogy az európai kivitel jelentős ütemben folyik az észak-afrikai és közel-keleti térség felé, az ukrán szállítások is folyamatban vannak, ugyanakkor a szokásosnál jóval kisebb nagyságrendű orosz gabona talál vevőre a világpiacon.

Az elmúlt két hétben Egyiptom 300 ezer tonnás búzavásárlása emelhető ki, amely francia és ukrán forrásból származik. Egyiptom hagyományosan a világ egyik legjelentősebb gabonaimportőre, ezért is lehet lényeges az az információ, hogy Egyiptom a belső kedvezményes kenyérellátás támogatásának felülvizsgálatát tervezi. E célra Egyiptom komoly összegeket költ, az így kialakuló rendkívül alacsony árak viszont pazarláshoz vezettek. A támogatási rendszer átalakítása Egyiptom jövőbeli búzaigényére is hatással lehet.

A világ gabonamérlegére vonatkozóan a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) október végi jelentése a legfrissebb. A korábbi becslésekhez képest nem tartalmaz lényeges változást a búza és kukorica adatai tekintetében. Az IGC becslései alapján a 2014/2015-ös gazdasági év világszintű gabonamérlegének alakulása a táblázatban követhető (mértékegység: millió tonna).

Az év végi készletek búzánál és kukoricánál is a korábbi évekhez képest igen magas szinten (közel 200 millió tonnához) állhatnak a 2014/2015-ös szezon végére.

A nemzetközi hírek közül még kiemelhető, hogy Argentína 8 millió tonna kukorica és 1,5 millió tonna búza exportját engedélyezte a 2014-es termésből, ami jelentősnek mondható. Jelenleg az argentin búzavetések 10% körül, a kukoricavetések 40% körül alakulnak. Ezek a mutatók jó eredménynek számítanak. Az orosz búza intervenciós felvásárlása továbbra is nagyon vontatottan halad, jelenleg 230 ezer tonna felvásárlása történt meg (a teljes kitűzött cél 5 millió tonna a 2014/2015-ös szezon végére – amely az eddigi ütemet figyelembe véve valószínűleg nem teljesül). Ezeken kívül látványos még az USA térvesztése is a nemzetközi piacokon, főleg búza esetében. Az USA búzaexportja jelenleg 15,4 millió tonnánál tart a 2014/2015-ös szezonban, amely 26%-kal elmarad a tavalyi értéktől. Az USA exportlehetőségeit az USD-nek a világ főbb valutáihoz képest mérhető erősödése korlátozza.

A világpiaci gabonaárak tekintetében lényeges elmozdulásokról nem beszélhetünk az elmúlt két hétben. A búza esetében az USA kikötői és tőzsdei áraknál nem látható jelentős változás, a fekete-tengeri árak viszont kissé erősödtek – köszönhetően a viszonylag erős export-keresletnek. A kukorica esetében egyértelmű erősödés volt megfigyelhető minden piacon az elmúlt két hétben, amely az amerikai és európai kikötői áraknál is mérhető.

A takarmánybúza kikötői ára jelenleg (november 17-én) 212 USD/t (52 788 HUF/t) körül alakul a fekete-tengeri kijutást jelentő romániai Konstancában, ami a 2014-es hazai búzatöbblet értékesítése szempontjából irányadó. A fekete-tengeri paritáson is jelentősen különvált a takarmány és étkezési minőségű búza ára, utóbbi árszintje jelenleg 253 USD/t (62 997 HUF/t).

A további meghatározó európai árak közül kiemelhető a francia roueni kikötői ár búzára (226 USD/t) és a német hamburgi kikötői ár búzára (244 USD/t). Árpa tekintetében a fekete-tengeri kikötői árak 210 USD/t körül, a francia rouen-i kikötői árak pedig 214 USD/t körül alakulnak. A jelzett árak a 2014. november 17-i állapotot mutatják.

A kukorica esetében a számunkra leginkább versenyhelyzetet teremtő fekete-tengeri kikötői árak 178 USD/t körül alakulnak (44 322 HUF/t). Az EU-n belül a kukoricaárak jelentősen szóródnak, de az elmúlt két hétben minden régióban áremelkedést jeleztek.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a növénytermesztés helyzete a jövedelmezőség szempontjából rendkívül heterogén az idei évben. Az év elején lekötött árak mellett a gabonatermesztés nyereséges, de a mostani árak túl alacsonyak. Azoknál a szereplőknél, akiknél a lekötött mennyiség aránya magas a teljes terméshez képest, a megtérülés biztosabbnak látszik. A termelők 10 százalékánál a jövedelmezőség eléri a tavalyi szintet, 30–40 százalékuknál pedig alacsonyabb a profitráta, de még nyereségesek. A termelők másik fele idén ráfizet, és az összes szereplő negyede kifejezetten rossz évet zár.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza