Díjazza és terjeszti is az új agrárkultúrát a Kwizda

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: B. K., 2023/05/06

DR. CZINEGE ERIK
a Kwizda növénytáplálási és innovációs menedzsere

A Kwizda számára prioritás a talajvédelem – hangsúlyozta a díj alapításának motivációját kibontó előadásában dr. Czinege Erik, a cég növénytáplálási és innovációs menedzsere. Mint mondta, ma már a magyarországi mezőgazdasági, illetve erdőterületek 60 százaléka veszélyeztetett, mert valamilyen talajromlási folyamat károsítja. A probléma világszerte jellemző: ahogyan arra a FAO vizsgálatai rámutattak, globálisan lényegesen gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint amilyen ütemben újjáépülnek. 

Több élet, több víz

A talajok kulcsszerepe a mezőgazdaság előtt álló kihívások áttekintésekor is kiviláglik, hiszen az egyik ilyen az aszály-menedzsment. Márpedig az aszály mérsékléséhez kulcsfontosságú a jó szerkezetű talaj, hiszen az nagyobb pórusrésszel rendelkezik, több vizet képes tárolni, így a hasznosítható vízkészlete is nagyobb – világított rá Czinege Erik. Egy másik kihívásnak nevezte a nitrogén-menedzsmentet, amely a Green Deal, valamint az orosz-ukrán háború következményei – a földgáz és az ammónium drágulása, illetve a beszerzési bizonytalanságok – miatt vált égetővé, és értékeli fel a nitrogénkötő baktériumok szerepét. 
Az egészséges talaj élettel teli, a talajok egészsége pedig szoros összefüggésben van a földigiliszták jelenlétével – mondta előadásában dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató. A gilisztáknak a jó talajszerkezet kialakításában játszott szerepére, és a jó talajok fokozottabb vízmegtartó képességére utalva a talajromlást összefüggésbe hozta az M1-es autópályán nemrég a szélerózió okozta porviharban történt tömegbalesettel, illetve a tavalyi történelmi aszállyal. Ezek szerinte elkerülhetőek lettek volna jobb szerkezetű talajokkal, vagyis intenzívebb talajélettel, benne a talajszerkezet-javító gilisztákkal. Több innovációra van szükség a mezőgazdaságban az éghajlat-változás megállítása érdekében, és változtatni kellene azon, hogy pazarlóan bánunk a talajokkal, mert folyamatosan csak vesszük ki a szerves anyagot, de nem pótoljuk. 
Bármilyen mérnöki megoldásnál jobb eredményt lehet elérni a talaj szerkezetének helyreállításával, ugyanis öntözni soha nem tudunk majd annyit, mint amennyi vizet a szerkezetjavítással megmenthetünk a növények számára – érzékeltette a klímakutató, hogy milyen eredményre vezethet a szemléletváltás. A hagyományos talajművelési rendszerekben jobban csökken a földi giliszták populációja, mint például a forgatás nélküli talajművelésben, vagy a kevesebb kemikália kijuttatásakor. Eközben a helyreálló talajélet a szerkezetjavításon túl növeli a talaj szerves anyag tartalmát, ezen keresztül pedig – ami a gazdálkodók számára különösen fontos – a termékenységét. 

Várják a pályamunkákat

A díjra három kategóriában lehet nevezni. Az „Innovációs kategóriában” a földigiliszták megóvására akár elméleti, akár gyakorlati síkon alternatívákat nyújtó technológiai újításokat, módszertani eszközöket, illetve kutatási eredményeket várnak. 
Az „Edukációs kategóriában” azon pályamunkák számíthatnak sikerre, amelyek rávilágítanak a hasznos talajlakók megóvásának fontosságára akár agrártudományi, akár ökológiai szempontból, feltárják az összefüggéseket az egyes talajdegradációs folyamatok és a földigiliszták pusztulása között, valamint megnyitják a párbeszédet a szakmai körök, a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődő termelők, valamint a környezetvédelem mellett elkötelezett kisközösségek között.
A „Tegyünk együtt! Kategóriában” pedig a fenntartható mezőgazdaság iránt érdeklődő magánszemélyek, iskolás csoportok jelentkezhetnek, mégpedig bármilyen multimédiás vagy írásos anyaggal, amely ezzel az ökológiai kérdéskörrel foglalkozik.
A pályaművekkel június 30-áig lehet nevezni. A nyertesek pénzjutalomban is részesülnek: Az Innovációs kategória győztese 1 millió, az Edukációs kategória első helyezettje 500 ezer, a Tegyünk együtt kategória legjobbja pedig 300 ezer forintot kap, a Kwizda pedig különdíjakat is kioszt majd a szeptemberi díjátadón, amelyekkel az összdíjazás eléri a 2,1 millió forintot.  
A pályaműveket értékelő szakmai zsűri elnöke dr. Ürge-Vorsatz Diána fizikus és klímakutató, tagja Horváth Balázs, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Szántóföldi Növények Osztályának vezetője, dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi tanára, Megyeri Szabolcs, kertészmérnök és blogger, valamint dr. Czinege Erik, a Kwizda növénytáplálási innováció nemzetközi vezetője.

Egy lépéssel a piac előtt

A Kwizda Magyarországon növényvédő szerekkel és speciális műtrágyákkal van jelen, mégpedig a forgalmat nézve körülbelül 70:30 arányban, vagyis az árbevétel döntő részét a növényvédő szerek adják – mondta el az Agrárium magazinnak Czinege Erik. Speciális kategóriaként szerepelnek a portfóliójukban a mikro-biológiai készítmények. Ezek révén sok innovációt hozott az országba a Kwizda, amelyek lényege, hogy hasznos szervezeteket, akár gombákat, vagy baktériumokat hívnak segítségül növényvédelmi problémák kezelésére, illetve tápanyagellátási, biostimulációs feladatokra.
Az uniós szigorításokkal kapcsolatos kérdésünkre Czinege Erik elmondta, hogy „mi sem vagyunk kivételek, minden cég készül a Green Deal által kitűzött 2030 -as céldátumra”. Az uniós elvárások szigorodásának iparágra gyakorolt hatásával kapcsolatban a Kwizda nagy fokú piaci átrendeződésre számít, amit egyrészt a növényvédőszer-hatóanyagok kivonása, másrészt pedig tárolásuk szigorítása, valamint a műtrágya-felhasználás csökkentése okoz. „Fejlesztéseink irányát leginkább úgy lehetne megfogalmazni, hogy a kémiai megoldásokból megyünk át a biológiai megoldások alkalmazásába” – foglalta össze. E szemléletet tükröző fejlesztéseik közül példának hozta fel a napraforgó, a repce, a szója és a kukorica kultúrákban hatásos Xilon gombaölő szert, amelyet két éve hoztak forgalomba. Ennek hatóanyaga egy gomba, ami pedig antibiotikus hatású és növekedést serkentő anyagok termelésével megerősíti a gyökérrendszert, ellenállóvá téve a növényt.

Az innováción van a hangsúly

A Kwizda hazai tevékenységének is alapeleme az innováció, cégcsoportszinten és a hazai leányvállalat is jelentős forrásokat fordít K+F+I tevékenységre. Itthon ez a teljes árbevétel 2-3 százalékát teszi ki, de vannak az osztrák anyacéggel közös, részben uniós támogatásból finanszírozott projektjeik mikrobiológiai készítmények fejlesztésére.
A fejlesztések arra is választ adnak, hogyan lehet hosszabb távon kompenzálni azt a bevétel-kiesést, ami főként a növényvédőszer-forgalmazás uniós korlátaiból fakad. Czinege Erik elmondta, hogy a Kwizdát a műtrágya-korlátozás közel sem érinti annyira, mint más, nagy tömegű alapműtrágyákat gyártó és forgalmazó piaci szereplőket. Mivel speciális műtrágyákkal foglalkoznak a cégénél, ezért ezt a helyzetet kitörési pontként látják, hiszen a biostimulátorok, baktériumok, egyéb mikrobiológiai készítmények piaca nő. Ezekből a nagy hatékonyságú műtrágyákból viszonylag keveset kell kijuttatni, és a hagyományos, nagyságrendekkel nagyobb mennyiségben kiszórt műtrágyákéval egyenlő, vagy azokéhoz közelítő hatást lehet velük elérni, ezért fejlesztéseiket továbbra is ebbe az irányba folytatják. 

Megalakult a Kwizda Air Force

Készülnek a drónos növényvédelem lehetőségére is. Terepszemlének nevezett kísérleti és bemutató terükön tesztelik a drónos termékek létjogosultságát, sőt – ahogyan maguk között viccesen mondják – „megalakították a Kwizda Air Force-t”, mert már több kolléga is megszerezte a drónpilóta jogosítványt. Egyelőre azonban a jogi környezet tisztázatlansága miatt van egy nagy fokú bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy valóban lesz-e lehetőség a drónos kijuttatásra. Czinege Erik úgy véli, ez nem fogja kiváltani a hagyományos földi permetezőket, de a precíziós gazdálkodásban például egy foltkezelésre kiválóan alkalmas lesz, csakúgy, mint ha nagy értékű kultúráknál kell hirtelen beavatkozni.

Tradíciók és innovációk 

A Kwizda egy tradicionális osztrák családi cég, amelyet 1853-ban alapítottak, és eredetileg állatgyógyászati készítmények gyártásával és forgalmazásával foglalkozott. Az 1900. évi párizsi világkiállításon Grand Prix díjat nyert el az ott bemutatott, ma is lóbalzsamként ismert, a turistáknak ajánlott izomlazító balzsamjával, valamint pata-, tőgy és egyéb hámápoló kenőcsökkel, féreghajtókkal és tápokkal. Az agro-üzletág 1926-ban alakult – arra alapozva, hogy a növényeknek is szükségük van „erősítőkre” és „orvosságra” – és a cég ekkor építette be a portfóliójába az agrokemikáliákat. A Kwizda nyitott Kelet-Európa felé, magyarországi leányvállalata ennek eredményeként jött létre 1994-ben – elsőként a régióban. A Kwizda Agro Hungary azóta töretlen dinamizmussal szélesítette kínálatát, amelynek eredményeként a növényvédő szereken, műtrágyákon, és lombtrágyákon kívül számos biológiai készítmény fejlesztésében, engedélyeztetésében és gyakorlatba ültetésében is jelentős eredményeket ért el. A cégnek vannak érdekeltségei Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Romániában. A következő 2-3 éves terv pedig az, hogy más kelet-európai országokban is megjelennek, és akár leányvállalatok alapítására is sor kerülhet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai