A cirok helyzete és szerepe a 2023-as évben

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2023/05/23

A cirok Etiópia és Szudán területéről származó, mára széles körben elterjedt növényünk. Származási helyéből adódóan a termesztett növényeink közül kiemelkedik a meleg- illetve aszálytűrése. Egységnyi szárazanyag előállítás alapján a víztakarékos növények közé sorolhatjuk. Ez természetesen nem jelenti, hogy sivatagi körülmények között is termeszthető, ha így volna Afrika sivatagjaiban jelentős területeket foglalna el. A 2022-es évben hazánkban is megtapasztalhattuk, hogy a több hetes, csapadék nélküli körülmények között a cirok is jelentős termésveszteséget produkált, szélsőséges esetben egyáltalán nem hozott termést. Azonban azt is tapasztaltuk, hogy a néhány (1-3) tonnát termő táblákon az esetek nagy részében a cirok a kukoricához képest terméstöbbletet produkált.

Azt is láthatuk az elmúlt évben, hogy egy hosszabb száraz periódusban a növények levelének nagyobb része leszárad, majd az ezt követő csapadékos időszak eredményeképp a cirok újra zöldül, új hajtásokat hoz. Miután a nedvesebb időszak tavaly későn, augusztus 2. felében érkezett meg, ennek inkább káros hatása volt,  a friss vagy éppen virágzó hajtások a betakarítást nehezítették. A cirkot ez a megújúló képessége a legtöbb termesztett kultúrnövényünk közül kiemeli. Azokban a gazdaságokban, ahol évek óta a kukorica mellett cirok termesztéssel is foglalkoznak, reálisan értékelték a két növény tavalyi tapasztalatait. Viszont sokan akik az elmúlt évben fogtak bele a szárazság bajnokának tekintett cirok termesztésbe, ősszel a betakarítást követően csalódottságuknak adtak hangot. 

Az RAGT Vetőmag Kft. 2021-ben az országban több helyen is állított be olyan cirok és kukorica kísérletet ahol azt vizsgáltuk, hogy azonos termesztési körülmények között melyik növény hoz nagyobb termést. A kapott eredmények azt mutatták, hogy 7-8 t/ha termésszint az ami alatt a cirok megelőzi a kukoricát, e fölött a termésszint fölött viszont a kukorica az eredményesebb.

A cirok értékesítési lehetőségei napjainkra szinte az ország minden részén megoldott. Míg évekkel ezelőtt csak madáreleségként, glutén mentes élelmiszer alapanyagként tekintettek e növényre, mára mind a hazai mind a külföldi takarmánygyártók jelentős felvásárlói a megtermelt árunak. Vannak olyan cégek amelyek évente 10.000 tonnát meghaladó mennyiségben használják fel a kukoricánál magasabb fehérjetartalommal bíró, minimális toxin kockázatot jelentő cirkot. Ennek köszönhetően mind idehaza, mind külföldön jelentősen megnőtt iránta a kereslet. Az ár tekintetében elmondható, hogy a kukorica árával együtt mozog a cirok ára is, általában 4-6%-al olcsóbb a tengerinél. Ettől egyes speciális piacra jutó tételek ára eltérhet, de ezek a teljes termés kis hányadát adják.

Napjainkban egy-egy térségben ahol még kevésbé elterjedt e növény, inkább a betakarítást követő szárítás okoz gondot. Mivel az évjáratok döntő részében a cirok is szárításra szorul, ennek ideje szeptember vége október hónapra esik, így csak akkor lehet betakarítani, ha egy térségben akad olyan szárító aki ebben az időszakban hajlandó ezt a növényt befogadni. Szerencsére mára folyamatosan bővül azon cégek köre akik potenciált látnak cirok szárításban és ezáltal folyamatosan nőhet a termesztésben résztvevő termelők köre is.

A silócirok vonatkozásában az elmúlt években a vetésterület drasztikusan nem változott. Újabb és újabb gazdaságok fedezik fel a mára már jelentősen megváltozott, beltartalmában, emészthetőségében sokat javult hibrideket, amelyekből már a silókukoricával egyenértékű takarmány is előállítható. Az erjesztett silócirok hízó, szárazon álló, növendék állatok mellett, tejelő állományokkal is etethető. Azonban az állatállomány csökkenése miatt a silóciroknál jelentős terület növekedésre esély nincs.

2023-tól a megváltozott támogatási körülmények között még egy területen lehet hasznos növény a cirok. A 12%-nál nagyobb lejtésű területeken csak speciális feltételek mellett lehet kapás növényeket termeszteni. Így a tavaszi vetésű növények köre rendkívül leszűkül. Az ilyen területeken jöhet számításba gabona vagy dupla gabona sortávú vetés esetén a cirok. Ezeken a területeken jelenthet alternatívát a klasszikus gabona növények mellett e késő tavaszi vetésű növényünk, amely a vetésszerkezetbe plussz ráfordítás nélkül jól beilleszthető.

Ha már a vetésről beszélünk, különböző kísérleti és szántóföldi tapasztalatokból tudjuk, hogy a legjobb vetésmód a 45 cm-es sortávú szemenkénti vetés. Ebben az esetben mind a növények megfelelő tenyészterületéből, mind a mechanikai (kultivátoros) gyomírtásból fakadó előnyöket kiaknázhatjuk, más vetésmódhoz képest betakarításkor 6-10 %-os terméstöbbletet érhetünk el. 

A termesztés költségét tekintve a kukoricához képest 20-25%-al alacsonyabb a cirok bekerülése. Ez a megtakarítás vetőmag, a tápanyaggazdálkodás és a növényvédelem költségeiből adódik össze. Gyengébb körülmények között alacsonyabb költségszint mellett, a kukoricánál nagyobb termést produkáló, közel azonos áron értékesíthető cirok helyét a vetésszerkezetben meg is találtuk. Nem kérdéses, a magyarországi 4 millió ha szántóterületből a jelenlegi 35-40 ezer ha cirok vetésterülete a következő években jelentősen 2-3 szorosára minden gond nélkül eredményesen növelhető. A szárazságtűrés tekintetében a tavaszi vetésű növények között kiemelkedik, de az aszály és melegrekordokat megdöntő években a cirok is szenved, termése ebben az időszakban az átlagos évektől jelentősen elmarad.

A folyamatosan megújuló és bővülő vetőmagkínálat biztosítja a növekedéshez az alapanyagot. Az RAGT-nél az idei évi szemes cirok újdonságunk a vörös színű RGT Leggend, amely a jelenlegi RGT Huggo, RGT Anggy, RGT Ggustav portfóliónkat jól kiegészíti. A fehér szegmensben az RGT Aliggator és a szinte hófehér RGT Icebergg termékekkel állunk partnereink rendelkezésére. A siló hasznosításban két eltérő típusú, habitusú, az állattenyésztők által kedvelt és keresett termékünk elérhető RGT Vegga (bugás), RGT Amiggo (nagy hozamú, biogáz) hibridek. Mi a magunk részéről vetőmagjainkkal és több éves szaktudásunkkal támogatjuk a hazai termelőket a ciroktermesztés területén is. Rajtunk biztosan nem múlik a vetésterület eredményes növelése.

Ajánlott kiadványokSipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztéseDr. Radics László (szerk.):
A rozs termesztéseTóth Péter:
A rizstermesztés gyakorlata MagyarországonDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseMendlerné Dr. Drienyovszki Nóra - Dr. Radics László:
A pohánka (hajdina) termesztéseDr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bányai Judit, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Kunos Viola, Dr. Mészáros Klára, Dr. Murányi István András:
Az őszi árpa termesztéseDr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztéseDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.Dr. Nagy Ida - Dr. Radics László:
A mézontófű termesztése

Ez is érdekelhetiA cirok a jövő fontos takarmánynövénye lehetVilágszínvonalú a magyar vadgazdálkodásFejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások