Jobb évben reménykednek Karcagon

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2023/05/11

DR. FARKAS BÉLA
tulajdonos-ügyvezető

A karcagi szántóföldek nem tartoznak a legjobb minőségű, talajadottságú területekhez, ám az állattenyésztésnek (szürke marha, birka, sertés, tyúk stb.) nagy hagyománya van ezen a vidéken. Farkas Béla fél élete azzal telt, hogy olyan kiemelt gazdaságoknál dolgozott a vezérkarokban, mint az abádszalóki és tiszaroffi MgTsz-ek, KITE, német vállalat, s végül a vetőmagvállalat. A magán gazdálkodást 28 évi munka után kezdte el úgy, hogy az Agrohungária Kft.-t közben 1991-ben létrehozta. Az elmúlt évtizedekben azonban több céget is alapított, az egyik céget a lánya, Adrienne és a fia vezeti, míg a feleségével együtt is külön céget hoztak létre. Ezen kívül működtetett két mezőgazdasági építőipari vállalatot, amelyekben lassan befejeződik a munka. És volt egy speciális Kft. is, amely  túzokos AKG területen gazdálkodott, s e mellett egy képzőművészettel foglalkozó vállalkozást is létrehoztak. A cégcsoport egy évvel ezelőtt hét vállalkozás tevékenységét fogta össze, idén azonban hárommal kevesebb céggel folytatják a munkát, és az a cél, hogy egy cégben, az Agrohungária Kft.-ben jelenítse meg az egyes vállalkozásainak a tevékenységeit, hogy koncentráltan végezhessék a munkát. A hét cég megalapítása nem valami hóbortos ötletből származott, hanem a korábbi támogatási rendszer miatt kényszerült az ügyvezető erre a lépésre. A korábbi támogatási rendszerek ugyanis a kkv-kat és a családi gazdaságokat részesítette előnybe.

A cégcsoport a csúcsidőszakban 900 hektáron gazdálkodott, majd évekkel később 700 hektárra apadt a szántóföldi területük. Tavaly azonban további 300 hektárral csökkentették a területüket, így az idén 400 hektáron termesztik a különböző növényfajokat. A három telephely közül a központi Karcag város szélén fekszik, itt az iroda, a műhely, a raktárak és a vetőmagüzem található. A városon kívül egy 65 hektáros halastó rendszerben termelik a halat, míg egy másik telepen az állattenyésztés, állattartás folyik. Az elmúlt támogatási időszakokban 67 pályázaton vettek részt, amelyeket – három kivételével – el is nyertek. A csúcsidőszakban ugyanis agrármérnökök, agrárközgazdász is tagja volt a 32 fős csapatnak. Az ügyvezető azonban már belépett a szép korba, a 74. életévét tapossa, amiből akár egy évtizedet is letagadhatna, mert a tudása, a munkavégzés lendülete, a dinamikussága nem változott. Ezzel együtt, a jövőre is gondolva határozta el, hogy koncentrálja a cégcsoport tevékenységét. A mai dolgozói létszámuk 12 fő.

Az állattartó telepen kezdetben szürke marhát, mangalicát, magyar tyúkot, racka birkát tartottak (tehát csupa őshonos magyar fajtákat), de ott is nagy változásokat, racionalizálásokat kellett végrehajtaniuk, és ma már a telepen a racka birka helyett magyar merinot, és szabadtéri tartásban, vegyes hasznosítással magyar tyúk állományt gondoznak. A szürke marhától, a mangalicától és a racka juhtól azért váltak meg, mert üzletileg nem volt eredményes a tartásuk. A külföldi húsmarha fajtákért sokkal jobb árat kaptak volna, mint a hagyományos magyar szürke marháért. Ugyanez történt a racka juh esetében is, ezért váltottak magyar merino juhfajtára. 

A növénytermesztésben a vetőmag előállítása a meghatározó, az általános szántóföldi növénytermesztés mellett. A vetőmag üzemben kalászos vetőmagokat állítanak elő, tehát búza, őszi árpa, tritikále szerepel a termesztési palettájukban. De – s erre joggal büszke az ügyvezető – saját nemesítésű évelő rozst is termesztenek, miként a tulajdonukat képező lucerna fajtát is. Amíg nem köszöntött ránk a klímaváltozás, addig napraforgó és kukorica hibridet is termesztettek, de a klímaváltozás következtében ennyi növényfajtával már nem volt könnyű foglalkozni, ezért csökkentették a növények számát. A vetőmag tisztításához külön gépsor működik a kalászosoknak, és külön a lucerna magnak. 

A növénytermesztés csökkentéséhez az is hozzájárult, hogy – ahogy a bevezetőben is említettük – a karcagi földterületek nem a legjobb minőségűek, ezért a művelési önköltségek a duplájára emelkedtek annak érdekében, hogy a hozamok is elérjék a kívánt mennyiséget. Ezen a talajon dupla költségekkel a fele eredményt lehet elérni egy mezőségi talajhoz képest. Veszteséges termelést pedig nem szabad folytatni. A kalászos gabonáknál 5-5,5 tonna/hektár az átlagos terméshozam, mivel a karcagi körülményekhez nemesített búzafajtákkal dolgoznak, amely jól tűri a szárazságot, rezisztensek a rosszabb körülményekre. Ám tavaly, a rendkívüli aszály miatt ez az eredmény 1,8-2 tonna/hektárra csökkent. Farkas Béla és a leánya, Adrienne növényvédelmi szakember, így mindent megadnak a talajnak, s a növényvédelmet, a tápanyag utánpótlást precízen végzik. A 400 hektárból 200 hektáron termesztik a vetőmag alapanyagokat, a másik felén olyan előveteményeket, amelyek a következő évben vetőmag előállítására alkalmasak. A saját földön termesztett, saját vetőmagüzemben előállított vetőmagot saját maguk értékesítik a piacon. 

Az elmúlt év igen nehéz volt a növénytermesztők számára. Az aszály miatt igen gyenge volt a termés, ami a takarmányárakban is megmutatkozott. Farkas Béla úgy fogalmazott, hogy a takarmány ellátásukban nem volt nagy változás, mert saját termesztésű, első növendék lucernából elegendő mennyiségű széna állt rendelkezésükre. A szemes abrakból is jól álltak, mert a vetőmag üzemből kijövő törtmag, „ocsú” kiváló táplálék az állatoknak, vagyis abrakból és szénából is el voltak látva az állatok. Mindezek ellenére az idei évre több tízmillió forintos veszteséggel fordultak a növénytermesztési ágazatukban, ami azért veszélyes, mert a termelés önköltségi szintje jelentősen megemelkedett. A műtrágya, a növényvédő-szer, az energia, a gázolaj, a gépalkatrész árak 30-50 százalékkal magasabbak az előző éveknél, nem beszélve a munkabérek kötelező emeléséről, miközben a termények árai 20-30 százalékkal csökkentek. Az ukrán olcsó gabona ugyanis felborította a hazai és az uniós piac egyensúlyát, a tavalyi kevés terményből igen sok maradt a raktárakban, mert nem tudták értékesíteni. Nagyon sok magyar növénytermesztő cégnek nincs elegendő forgótőkéje a krízis túléléséhez. 

A tavalyi év pénzügyi-gazdasági nehézségeit az Agrohungária Kft. túléli, mert a cég stabil pénzügyi helyzetben van, de az idei évet egyfajta válságkezeléssel kell kezelni. A válságkezelés ez esetben azt jelenti, hogy minden területen meg kell keresni és találni a költségcsökkentő tényezőket, ezért is váltak meg hat dolgozójuktól. S a racionalizálás része az is, hogy tavaly eladtak 200 hektár földterületet, amely bevételt értékállóan fektették be, hogy a pénz ne inflálódjon. A föld árából részben a telephelyeket fejlesztették, energiatakarékos beruházásokkal. Az ügyvezető itt jegyezte meg, hogy az áramfelhasználás rendkívül megdrágult, a havi 30 ezer forintos összeg helyett az idén csak 200 ezer forintos szerződést tudott kötni a szolgáltatóval, amelyik a napelemparkból származó villamos energiát sem akarta befogadni, elszámolni. 

Ami az öntözésfejlesztést illeti, Farkas Béla azt hangsúlyozta, hogy ma már minden növényt öntözni kell(ene), legalább a kelés idején, mert akkora a szárazság. Öntözés nélkül ma már nem lehet eredményesen gazdálkodni, de öntözésfejlesztést önmagában nem lehet eredményesen végrehajtani. A vízgazdálkodás, a vízkormányzás, a víztározás és az öntözés fejlesztése együttesen hoz hosszú távú eredményt, fogalmazott az ügyvezető. Farkas Béla azt tapasztalja, hogy nincs szoros kapcsolat a döntéshozók, a hivatalos szervek és a gazdálkodók között. Nem tartanak a megyében sem olyan gazdafórumokat, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, amely fórumokon a gazdálkodók elmondhatták a problémáikat, s ezért nem születnek a támogatási rendszerben olyan pályázatok, amelyek a gazdálkodók érdekeit megjelenítik. Nincs kellő információáramlás, így a döntéshozókhoz nem jut el valós probléma, és kevés az olyan szakember, akivel a problémákat és a megoldásokat meg lehet beszélni.

A precíziós gazdálkodás ma divattá vált. Az ügyvezető szerint már ötven évvel ezelőtt is volt precíziós gazdálkodás, csak akkor nem így hívták. A gépek fejlesztése rendkívül felgyorsultak, ma már minden új technikai megoldás része a precíziós gazdálkodásnak. A digitalizáció és a robotizáció jelenti az igazi újdonságot, de ezek a gépek még alig-alig terjedtek el. Vezető nélküli traktorral még csak elvétve találkozhatunk a földeken. Tudomásul kell venni, hogy a legmodernebb technológia kezelőinek is érteniük kellene a mezőgazdasághoz, mert csak drónokkal, elektronikával, precíziós eszközökkel nem lehet eredményesen gazdálkodni. A mezőgazdaság az elméleti tudás mellett gyakorlatorientált ágazat, jelentette ki az ügyvezető.

A vetőmag piac idehaza rendkívül sokszínű, mert a nagy külföldi nemesítő, forgalmazó cégek is jelen vannak. Velük nehéz versenyezni, s a kis-közepes termelő egyedül nem boldogul. Az Agrohungária Kft. is egyre inkább kiszorul a kalászos vetőmag piacról, viszont az évelő rozs termesztéssel csak itt, Karcagon foglalkoznak az országban. Az évelő rozs kiváló takarmány növény, hatalmas zöld tömeget termeszt. És a lucerna mag is hosszú távon ad értékesítési lehetőséget, mert az északi államokban nem érik be a lucerna mag, viszont nagy a lucerna vetésterülete, ezért ott jól értékesíthető a lucerna vetőmag. A piaci helyzet értékelésénél visszatér az ukrán gabona problémája, amit az Európai Unió vámmentesen szabadított rá az uniós piacra. A növényvédelmi szakember szólalt meg az ügyvezetőben akkor, amikor kijelentette, hogy nem csak szennyezett, fertőzött az ukrán gabona, hanem olyan növényvédő-szerrel kezelt, aminek a használatát az Európai Unió negyven évvel ezelőtt betiltott. Ebből a gabonából vásároltak be a magyar gabonakereskedők, aminek az volt a következménye, hogy a gabona ára 20-30 százalékkal esett vissza. Érdekes módon a zöldmozgalmi szakemberek nem tiltakoztak az ukrán gabona ellenőrizetlen behozatala ellen, fogalmazott Farkas Béla.

A tavalyi ősz kedvezett a szántóföldi munkák elvégzésének, minden kikelt, kizöldült, persze korai még az öröm, mert nem tudni, hogy milyen nyarunk lesz. Az ügyvezető egyetért Farkas Sándor agrár miniszter-helyettes megállapításával, miszerint az idei esztendő a válságállóság és a válságkezelés tesztje lesz, hiszen a folyamatosan jelentkező kihívásokra időben és hatásosan kell reagálni, ehhez pedig szükség van az ágazat minden szereplőjének tudására, akaratára és közös munkájára. Farkas Béla olyan gazdálkodónak tartja magát, aki a nehéz időkben sem veszíti el az optimizmusát. De ehhez minden költségcsökkentő tényezőt meg kell fogni, és bízni kell abban, hogy jön még jobb idő is a mezőgazdaságra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai