2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újra kiemelt figyelem jut a hazai élelmiszereknek

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2023/05/16

Ismét útjára indította a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampányt a Magyar Termék Nonprofit Kft. A Covid-járvány idején nagy sikert aratott akció újraindítását a szervezők azzal magyarázzák, hogy jelenlegi gazdasági körülmények még összetettebbek, a helyzet pedig nehezebb, mint a koronavírus miatti lezárások idején volt.


Benedek Eszter 
a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője

A „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampányt először a Covid-járvány idején hirdette meg a Magyar Termék Nonprofit Kft., azzal a céllal, hogy – a hirtelen változó körülményekre reagálva – felhívja a figyelmet: ha fogyasztók hazai termékeket vásárolnak, akkor azzal magyar munkahelyeket védenek meg – mondta a kampányt ismertető sajtórendezvényen Benedek Eszter, a nonprofit kft. ügyvezetője. Mint hozzátette, ezekkel a megmozdulásokkal az is céljuk, hogy a vásárlók ne csak a védjegyet lássák, hanem azt is, hogy a termékek mögött emberek, munkahelyek, sorsok állnak.

Az újraindításról szóló döntés megszületését nagyban elősegítette, hogy a Covid-járvány idején ez a kampány nagy sikert aratott, sőt, gyakorlatilag mozgalommá terebélyesedett, hiszen több mint száz cég csatlakozott hozzá. Ráadásul nem csak a Magyar Termék védjegyrendszerét használók, hanem új gyártók is. A sikert jelzi az is, hogy azóta 30 százalékkal megnövekedett a védjegyhasználók száma is. Benedek Eszter szerint az erejüket az összefogás adja, ugyanis a közösségi megjelenések sok olyan vállalatnak is lehetőséget adnak arra, hogy országosan is megismerjék nevüket és termékeiket, amelyeknek egyébként erre nem lenne forrása.

Az ügyvezető szerint a jelenlegi gazdasági helyzet összetettebb, illetve nehezebb is, mint ami a Covid-járvány idején volt. A termékek ára pedig a korábbinál is fontosabbá vált a magyar fogyasztók számára – ez derült ki a Magyar Termék Kft. által 16 ezer ember megkérdezésével tavaly év végén végrehajtott online piackutatásból. A felmérés fontos megállapítása volt ugyanakkor az is, hogy a magyar fogyasztók nem mondanak le a hazai termékekről. A megkérdezettek 96 százaléka ugyanis fontosnak tartotta azt is, hogy kereskedelmi láncok minél több magyar terméket kínáljanak. 
Mára egyébként már több mint 230 gyártó ötezernél is több árucikke vált jogosulttá a Magyar Termék védjegyrendszer valamely emblémájának használatára – mondta Benedek Eszter. Ezek a cégek több mint 50 ezer főt foglalkoztatnak, éves összárbevételük pedig meghaladta a 2650 milliárd forintot. Az ügyvezető bízik abban, hogy idén védjegyhasználóik már elérik a 3 ezer milliárd forintos árbevételt, ami egyrészt azt jelentené, hogy növekszik a védjegyhasználat, másrészt pedig azt is, hogy a termékek gazdasági helyzete gyártói stabil.

Az újraindított „Vedd a hazait! Védd a hazait” kampány támogatására a Naszálytej Zrt. egy új, ezt a szlogent hordozó termékcsomagolással jelent meg az Auchan áruházak polcain. A Naszálytej Zrt. növekvő pályán van, az elmúlt öt évben másfélszeresére, 110 millió literre növelte a feldolgozott tej mennyiségét – mondta Sallai Attila, a 100 százalékban magyar tulajdonú, Vácon és Miskolcon tejfeldolgozót üzemeltető Naszálytej Zrt. vezérigazgatója. A tejet teljes mértékben magyar termelőktől vásárolják fel, kapcsolatok pedig meglehetősen szoros a Magyar Termék Kft.-vel: a védjegy összes márkatermékükön szerepel. 

A „Vedd a hazait! Védd a Hazait! kampány március elejétől két hétig az Auchan budaörsi áruházában zajlott. Ahogyan azt Nagy Attila, az Auchan Magyarország Kft. választék- és beszerzési igazgatója elmondta, a polcokra kerülő termékek kiválasztásánál mindig kiemelt szempont számukra, hogy azok magyar termelőtől származzanak. Ezt tükrözi egy friss mérés is, amely szerint a hús, a tejtermék, a zöldség-gyümölcs, a konzerv, a tészta, a lekvár és méz kategóriákban a nemzetközi láncok közül az Auchannál a legmagasabb, mintegy 74 százalék a magyar termékek aránya.  

Az Auchan budaörsi áruházában egyébként állandó választékban körülbelül 50 ezer terméket találhatnak meg a vásárlók, amelynek a fele élelmiszer. A Magyar Termék Kft.-vel 2014 óta egy stratégiai megállapodással is megerősített kapcsolatuk szorosságát pedig a beszerzési igazgató azzal érzékeltette, hogy a több mint ötezer védjegyes termék szinte mindegyike megtalálható a budaörsi áruházukban.

Ajánlott kiadványokDr. Szabó P. Balázs:
Aszalás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás II.
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Dr. Hegedüs László Zsigmond:
Élelmiszer-minőségbiztosítási rendszer a kiskereskedelmi kkv-knál
Dr. Bánáti Diána:
Élelmiszerek jelölése - Általános rész

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza